A kisagy fejlődésében meghatározó szerepet játszanak az úgynevezett trófikus hormonok. Ezek közül is kiemelkednek az ösztrogének és a pajzsmirigy hormonjai, melyek specifikus receptorok aktiválása útján szabályzó szerepet játszanak a sejtmigráció, differenciálódás, sejtproliferáció, valamint a kisagyi összeköttetés-rendszer kiépítésében. Az utóbbi évek irodalmi adatai arra engednek következtetni, hogy az említett két hormoncsalád tagjai kölcsönösen befolyást gyakorolnak egymás receptorainak a kifejeződési szintjeire. A feltételezések szerint egy esetleges, az ösztrogén- és pajzsmirigyhormon receptorok között létező interaktív mechanizmus komplexebb módon, de precízebben szabályozhatja a korai posztnatális szövet-fejlődéstani eseményeket a kisagyban, ezért a kérdés beható vizsgálata élettani és klinikai szempontból is indokolt.
Jelen vizsgálatunkban arra a kérdésre kerestünk választ, hogy ösztrogén és az egyes pajzsmirigyhormonok (fiziológiás koncentrációban való) jelenléte vagy hiánya hogyan befolyásolja az adott hormon specifikus receptorának a kifejeződési szintjét primer kisagyi sejttenyészetben. Hét napos patkányok kisagyából készült olyan primer sejttenyészeteket hoztunk létre, melyek vagy tartalmaztak természetes módon szaporodó glia sejteket is, vagy pedig a glia fejlődését kísérletesen blokkoltuk. Ilyen körülmények között, a kísérletesen manipulált hormonális környezetben nem csupán a különálló- és kombinált hormonhatásokat,
de a glia jelenlétének vagy hiányának a következményeit is megfigyelhettük. Eredményeinket minden esetben összehasonlítottuk hasonló korú (fejlettségi szintű) in situ kisagyból vett minták mérési eredményeivel. Annak érdekében, hogy átfogóbb képet kapjunk az ösztrogénés
pajzsmirigyhormonok receptorainak kifejeződési viszonyairól, Western blot technikával határoztuk meg a receptor fehérjék relatív mennyiségét, és kvalitatív PCR technika alkalmazásával határoztuk meg a vonatkozó receptorok mRNS szintjeit. Eredményeink egyértelműen mutatják, hogy mind az ösztrogén receptorok, mind pedig a
pajzsmirigyhormon receptorok kifejezıdési szintje függ mindkét hormon jelenlététől, és azt is kimutattuk, hogy a glia sejtek is fontos szabályozó szerepet töltenek be az egyes vizsgált hormon receptorok expressziójának a szabályozásában. Ugyanakkor az in situ kisagyi mintákkal történt összehasonlító vizsgálatok azt is megmutatták, hogy a szöveti integritás elveszítése is egyértelmű hatással van a vizsgált receptorok mennyiségi viszonyaira, egyúttal
felhívva a figyelmet az in vitro és in vivo kísérleti eredmények közötti relevancia-kérdésekre is.
Eredményeink határozottan mutatják, hogy a kisagy megfelelő fejlődésében meghatározó szerepe van az ösztrogén és pajzsmirigyhormonok fiziológiás arányának, és arra is adatokat szolgáltatunk, hogy a szöveti integritás elveszítése (szövetsérülés) kompenzációs változásokat
idéz élő a fejlődő kisagy nukleáris receptorainak expressziójában
