Vallásosság és egészség az átalakuló társadalomban = Religion and health in a changing society

A „Hungarostudy 2002” (12 668 személy kikérdezésén alapuló, életkor, nem és terület szerint országosan reprezentatív) vizsgálatunk eredményei szerint a 18 évesnél idősebb magyar népesség 25%-a mondta magát nem hívőnek, 18% nem gyakorolja vallását, 27% a maga módján, 17% egyházában ritkán és 13% egyházában rendszeresen vallásgyakorló. 1995 óta 6%-al csökkent a nem hívők aránya, elsősorban a maguk módján vallásgyakorlók aránya nőtt jelentősen. 35% számára a vallás egyáltalán nem fontos, 39% számára kissé és 26% számára nagyon fontos. A vallásgyakorlás és a vallás fontosságának megítélése leginkább az életkorral, nemmel, az anyagi helyzettel és az iskolázottsággal áll kapcsolatban, ezért a vallás és az egészség összefüggéseinek elemzésénél minden esetben korrigáltuk az adatokat e tényezők szerint. A vallásgyakorlás minden vizsgált változó esetében jobb testi és lelki egészséggel jár együtt (ahol kimutatható volt szignifikáns kapcsolat). Azok, akik inkább gyakorolják vallásukat, az országos átlaghoz képest 43%-kal kevesebb cigarettát szívnak el naponta, 42%-kal kevesebb napig voltak betegek az elmúlt évben, munkaképességük jelentősen jobb. Szignifikánsan magasabb értékekről számoltak be a WHO jóllét kérdőíve szerint, kevésbé depressziósak, kevésbé ellenségesek, ugyanakkor kooperatívabbak, kevésbé jellemzik őket káros érzelmi megbirkózási módok, jellemzőbb rájuk a problémamegoldó konfliktusmegoldás, s szignifikánsan több társas támogatásról számoltak be szüleik és munkatársaik részéről. A vallásgyakorlás mellett vizsgáltuk a vallás szubjektív fontosságát is. A vallás fontossága szignifikánsan kevesebb dohányzással, kevesebb tömény alkohol fogyasztásával, magasabb kooperativitással és toleranciával, valamint adaptívabb megbirkózási stratégiákkal jár együtt. Ugyanakkor azok között, akik számára a vallás igen fontos, gyakoribb a depresszió is, s magasabb a munkaképesség csökkenés - ez az összefüggés részben azt tükrözi, hogy a krónikus betegek számára a vallás fontosabbá válik. A vallás fontossága inkább a spirituális dimenzió erősségével, míg a vallásgyakorlás a közösséghez tartozással áll kapcsolatban

A rövidített stressz és megküzdés kérdőív élet értelmességét mérő alskálájának (BSCI-LM) pszichometriai jellemzői = Psychometric properties of the life meaning subscale from the Brief Stress and Coping Inventory (BSCI-LM)

Tanulmányunkban a Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív élet értelmességét mérő alskálája (BSCI-LM) hat-, hét- és nyolctételes magyar változatának megbízhatóságát és érvényességét vizsgáltuk. Elemzéseinket egy 4524 fős, országos reprezentatív, valamint egy 91 fős, kényelmi mintán végeztük. A konvergens és divergens validitás vizsgálatához a Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatát, a WHO Általános Jóllét Kérdőívét, az Aspirációs Index rövidített változatát, az Anómia-skála rövidített változatát, az Életcél-kérdőívet, az Egzisztencia-skála rövidített változatát, valamint a Logo-Teszt módosított változatát használtuk. A nagyobb mintán végzett elemzéseink szerint a BSCI-LM mindhárom változata megfelelő belső megbízhatósággal jellemezhető (Cronbach-alfa: 0,73–0,75), és a rövidített verziók az eredeti, nyolctételes alskála elfogadható alternatívái (r6-8=0,94; r7-8=0,98). A BSCI-LM közepesen erős, pozitív kapcsolatban állt az általános jólléttel és az intrinzik célok fontosságával, illetve közepesen erős, negatív kapcsolatban a depressziós tünetegyüttes súlyosságával. Gyenge pozitív kapcsolat mutatkozott továbbá az aspirációs mutató esetében, míg gyenge negatív az anómiával kapcsolatosan. A nem, három életkori csoport, az iskolai végzettség és a családi állapot függvényében a kérdőív hazai sztenderdjeit is felállítottuk. A kisebb mintán végzett elemzéseink szerint a BSCI-LM mindhárom változata közepesen erős, pozitív együttjárást mutatott az Életcél-kérdőíven, a Logo-Teszt módosított változatán és az Egzisztencia-skála rövidített változatán elért pontértékekkel. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a BSCI-LM vizsgálatunkban az élet értelmessége megbízható és érvényes mérőeszközének bizonyult. | The present study investigated the reliability and validity of the six-, seven- and eight-item Hungarian versions of the Brief Stress and Coping Inventory’s Life Meaning Subscale (BSCI-LM). The analyses were conducted on a national representative sample of 4,524 persons and on a smaller convenient sample of 91 young adults. In order to test the convergent and divergent validity of the BSCI-LM, the shortened Beck Depression Inventory, the WHO Well-Being Index, the shortened version of the Aspiration Index, the Anomie Scale, the Purpose in Life Test, the shortened version of the Existence Scale and the revised version of the Logo-Test were used. According to the analyses conducted on the national representative sample, all three versions of the BSCI-LM proved to have adequate internal consistency (alphas of 0.73 to 0.75) and the shortened versions can be considered as appropriate alternatives to the original 8-item subscale (r6-8=0.94; r7-8=0.98). A moderate positive relationship was found between scores on the BSCI-LM and general well-being and importance of intrinsic life goals. Further, a modest negative relationship was observed between depressive symptomatology and meaning in life measured by the BSCI-LM. A weak positive association was found between scores on the BSCI-LM, anomie and the Aspiration Index. Hungarian standards of the BSCI-LM according to gender, three age groups, educational level and marital status were also established. With regard to the second sample, a moderate positive relationship was found between all three versions of the BSCI-LM and scores on the Purpose in Life Test, the shortened version of the Existence Scale and the revised version of the Logo-Test. We can conclude that the BSCI-LM can be used with confidence to assess meaning in life

A magyar népesség egészségi állapotának és életminőségének pszichoszociális kockázati és protektív tényezői az egyes életszakaszokban = Psychosocial risk and protective factors of quality of life and health status of the Hungarian population in different age groups

A pályázat keretében tovább folytattuk a már korábban megkezdett, a magyar népesség demográfiai helyzetének és az egészségi állapot romlásának hátterében kimutatható társadalmi, életmód, pszichológiai, értékrenddel összefüggő elemzéseket. Feltártuk azokat a kockázati és protektív tényezőket, amelyek az egyes életszakaszokban, egyes társadalmi rétegekben különösen fontos szerepet játszanak a gyermekvállalásban, az életminőség és az egészségi állapot alakulásában, az önkárosító magatartásformák, illetve az egyes nagy népegészségügyi jelentőségű megbetegedések kialakulásában és az ezek miatti halálozásban. A fiatal korosztály esetében elsősorban a párválasztással, gyermekvállalással kapcsolatos helyzet háttértényezőit, a középkorúaknál a korai egészségromlás és az idő előtti halálozás meghatározóit, az egyes nagy népegészségügyi jelentőségű megbetegedésekkel kapcsolatos kockázati és protektív tényezőket, míg az idősebb korosztályban elsősorban a protektív tényezők szerepét, az ""egész""-séges öregedés meghatározóit vizsgáltuk. A nemzetközi pályázatokban való részvétel alapján összehasonlító elemzéseket végeztünk, elsősorban a krónikus stressz, a demográfiai jellemzők és az egészségi állapot összefüggéseinek elemzésére. | In the frame of the project we continued to analyse the social, psychological, and way of life factors found in the background of the demographic situation and deteriorating health status of the Hungarian population. We explored those risk factors and protective factors that in certain stages of life and certain social strata play essential role in willingness to have children, in shaping quality of life and health status, in the development of self-destructive behaviours and certain illnesses of great public health importance, and resulting mortality. In the young age group we primarily examined background factors related to choosing a partner and willingness to have children, in the middle age group the determinants of early health deterioration, premature death, risk and protective factors related to certain illnesses of great public health importance, while in the older age group we analysed mainly the role of protective factors, and the determinants of healthy/wholesome aging. Based on participation in international projects we performed comparative analysis in order to examine the relationship between chronic stress, demographic characteristics and health status

A megküzdés dimenziói : A konfliktusmegoldó kérdőív hazai adaptációja = Dimensions of coping: Hungarian adaptation of the Ways of Coping Questionnaire

Jelen tanulmányunkban a Lazarus és Folkman által kifejlesztett Konfliktusmegoldó Kérdőív, illetve az ebből kidolgozott rövidített változat pszichometriai jellemzőit mutatjuk be. A Konliktusmegoldó Kérdőív 66 tételes teljes változatát 582 személlyel töltettük ki, a kitöltők életkora 18 és 69 év közé esett. A kérdőív tételein végzett feltáró faktorelemzés alapján 7 faktoros struktúra bontakozott ki: Pozitív átértékelés, Menekülés-elkerülés, Szociális támaszkeresés, Távolítás-elfogadás, Konfrontálódás, Tervszerű problémamegoldás-Önkontroll, és Visszahúzódás-Kontrollvesztés-Segítségkérés szakembertől. A hét dimenzió a teljes variancia 41%-át írta le. A kapott faktorok összességében hasonlóak, mint amiről Folkman és Lazarus (1980) beszámolt. A 16 tételből álló rövidített Konfliktusmegoldó Kérdőívet egy országos reprezentatív vizsgálat keretében 12 623 személy töltötte ki. A mérőeszköz tételein végzett faktorelemzés a következő négy dimenziót eredményezte: Kognitív átstukturálódás, Feszültségredukció, Problémaelemzés, Passzív megküzdés. A Konfliktusmegoldó Kérdőív különböző nehéz élethelyzetekre való alkalmazhatóságát, a megküzdési stratégiák stabilitását 94 fős egyetemi hallgatói mintán vizsgáltuk. A hallgatókat két nehéz életesemény felidézésére kértük, majd kitöltettük a mérőeszközt mindkét élethelyzetnek megfelelően. Eredményeink rávilágítottak arra, hogy a különböző élethelyzeteknek megfelelő kitöltés során a megküzdés-faktorok alacsony együttjárást mutatnak (átlag korreláció: 0,33). Több olyan tétel is akadt, amelyek bizonyos megküzdési stratégiák felmérésére nem alkalmasak. | The purpose of this study is to explore the psychometrical characteristics of the Ways of Coping Questionnaire, and its shortened version for Hungarian sample. A sample of 582 subjects, ranging in ages from 18 to 69, completed the Ways of Coping Questionnaire. Factor analysis produced seven factors, Positive reappraisal, Escape-Avoidance, Seeking social support, Distancing, Confrontative coping, Planful problem solving-Self-controlling, Social avoidance-Loosing control-Seeking professional support, that accounted for 41% of the total variance. These factors were similar to the eight factors of the Ways of Coping questionnaire reported by Folkman and Lazarus (1980). Shortened version of Ways of Coping Questionnaire (16 items) was administered with a large population study with 12,623 subjects. A factor analysis indicated that the Shortened Ways of Coping Questionnaire items loaded on four distinct factors: Cognitive reappraisal, Stress reduction, Problem analysis, Passive avoidance. We have examined the applicability of 66 coping items to different kinds of stressful events. In this study, 94 college students completed the Ways of Coping Questionnaire twice assessing the actually used coping strategies in two stressful situations. Our results were supported, that the coping factors has shown a relatively week correlation between the different stressful situations (average correlation = 0.33). Many of the coping items were not applicable to certain kinds of stressful events (situational effects on coping)

A megküzdés dimenziói : A konfliktusmegoldó kérdőív hazai adaptációja = Dimensions of coping: Hungarian adaptation of the Ways of Coping Questionnaire

Jelen tanulmányunkban a Lazarus és Folkman által kifejlesztett Konfliktusmegoldó Kérdőív, illetve az ebből kidolgozott rövidített változat pszichometriai jellemzőit mutatjuk be. A Konliktusmegoldó Kérdőív 66 tételes teljes változatát 582 személlyel töltettük ki, a kitöltők életkora 18 és 69 év közé esett. A kérdőív tételein végzett feltáró faktorelemzés alapján 7 faktoros struktúra bontakozott ki: Pozitív átértékelés, Menekülés-elkerülés, Szociális támaszkeresés, Távolítás-elfogadás, Konfrontálódás, Tervszerű problémamegoldás-Önkontroll, és Visszahúzódás-Kontrollvesztés-Segítségkérés szakembertől. A hét dimenzió a teljes variancia 41%-át írta le. A kapott faktorok összességében hasonlóak, mint amiről Folkman és Lazarus (1980) beszámolt. A 16 tételből álló rövidített Konfliktusmegoldó Kérdőívet egy országos reprezentatív vizsgálat keretében 12 623 személy töltötte ki. A mérőeszköz tételein végzett faktorelemzés a következő négy dimenziót eredményezte: Kognitív átstukturálódás, Feszültségredukció, Problémaelemzés, Passzív megküzdés. A Konfliktusmegoldó Kérdőív különböző nehéz élethelyzetekre való alkalmazhatóságát, a megküzdési stratégiák stabilitását 94 fős egyetemi hallgatói mintán vizsgáltuk. A hallgatókat két nehéz életesemény felidézésére kértük, majd kitöltettük a mérőeszközt mindkét élethelyzetnek megfelelően. Eredményeink rávilágítottak arra, hogy a különböző élethelyzeteknek megfelelő kitöltés során a megküzdés-faktorok alacsony együttjárást mutatnak (átlag korreláció: 0,33). Több olyan tétel is akadt, amelyek bizonyos megküzdési stratégiák felmérésére nem alkalmasak. | The purpose of this study is to explore the psychometrical characteristics of the Ways of Coping Questionnaire, and its shortened version for Hungarian sample. A sample of 582 subjects, ranging in ages from 18 to 69, completed the Ways of Coping Questionnaire. Factor analysis produced seven factors, Positive reappraisal, Escape-Avoidance, Seeking social support, Distancing, Confrontative coping, Planful problem solving-Self-controlling, Social avoidance-Loosing control-Seeking professional support, that accounted for 41% of the total variance. These factors were similar to the eight factors of the Ways of Coping questionnaire reported by Folkman and Lazarus (1980). Shortened version of Ways of Coping Questionnaire (16 items) was administered with a large population study with 12,623 subjects. A factor analysis indicated that the Shortened Ways of Coping Questionnaire items loaded on four distinct factors: Cognitive reappraisal, Stress reduction, Problem analysis, Passive avoidance. We have examined the applicability of 66 coping items to different kinds of stressful events. In this study, 94 college students completed the Ways of Coping Questionnaire twice assessing the actually used coping strategies in two stressful situations. Our results were supported, that the coping factors has shown a relatively week correlation between the different stressful situations (average correlation = 0.33). Many of the coping items were not applicable to certain kinds of stressful events (situational effects on coping)

Stressz és megküzdés = Stress and Coping. Hungarian Experiences with Rahe Brief Stress and Coping Inventory

Tanulmányunkban a Rahe-féle Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív (Rahe és Tolles 2002) hazai adaptációjának eredményeit szemléltetjük. Vizsgálatunk empirikus hátterét 152 személy alkotta (91 nő és 61 férfi), akiknek az átlagéletkora 29,7 év. A Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív mellett a Derogatis Tünetlista is felvételre került. A Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív skáláinak megbízhatóságát összességében jónak tekinthetjük. A stresszre adott válaszok testi és lelki tüneteit meghatározó tényezők vizsgálatakor láthattuk, hogy a kérdőív 8 skálája a pszichológiai tünetek varianciájának a 40%-át, a testi tüneteknek pedig a 23%-át magyarázza. A skálák jelentős mértékű bejósló ereje a mérőeszköz kiváló felépítését és alkalmazásának hasznosságát bizonyítja. A stressz kutatásokban újszerű, a stressz és a megküzdés balanszát jelző Globális Stressz és Megküzdési Index kiváló elemzési és interpretációs lehetőséget biztosít. A mutató szoros együttjárást mutatott a validálásra használt SCL-90R általános pszichiátriai problémákat jelző mutatójával. A Rövidített Stressz és Megküzdési Kérdőív újszerű megközelítése a kutatási alkalmazások mellett kiváló lehetőséget nyújt a különböző stresszkezelő programok hatékonyságának vizsgálatára. A mérőeszköz gyors egyéni kiértékelése lehetőséget teremt a stressz és megküzdési kapacitások mértékének és ezek balanszának visszajelzésére, ami az önsegítés és egészségnevelés fontos eszköze. | Our study examines the psychometric characteristics of the Brief Stress and Coping Inventory (BSCI; Rahe és Tolles, 2002) in a 152 (91 females, 61 males) subjects. Beside of BSCI the Derogatis Symptom Checklist (SCL-90R) was assessed in our sample. The internal consistencies of the BSCI were moderate to high. A multiple regression analysis identified, that 8 scales of BSCI contributed significantly and uniquely for psychological symptoms (R 2 = 0.40) and the somatic symptoms (R 2 = 0.23). Global score summary data, which measuring the balance of the stress and coping is very helpful and interpretable. This score was correlated highly with the SCL-90R Global Severity Index, which is the global index of distress. The BSCI can be used well for measuring efficiency of the stress management programs. The multifaceted Brief Stress and Coping Inventory was designed primarily as an educational instrument, it also has research potential

A koherencia mint a lelki és testi egészség alapvető meghatározója a mai magyar társadalomban = Sense of coherence as an important determinant of mental and physical health

Az ún. salutogenezis modell olyan keretet kínál, amelyben a koherencia élmény bevezetésével lehetőség nyílik az „egész”-ség dinamikus értelmezésére. Vizsgálatunkban a Richard Rahe-féle, az „élet értelme” koherencia kérdőív összefüggéseit vizsgáltuk az egészségi állapottal. A Hungarostudy 2002 felmérés a 18 évesnél idősebb magyar népességet életkor, nem és terület szerint képviseli. 12 640 személlyel vettünk fel otthoni interjút. Az így vizsgált koherencia mutatót az egészségi állapot igen fontos előrejelzőjének találtuk. Ha az adatokat életkor, nem és iskolázottság szerint korrigáltuk, az egészségi állapot önbecslése mintegy 10-szer, a munkaképesség 8-szor jobb, a depresszió valószínűsége 7-szer alacsonyabb volt. Az „élet értelme” mutató igen szoros kapcsolatban áll az önhatékonysággal, a problémaorientált megbirkózással, a társas támogatással, ezzel szemben kevésbé függ az iskolázottságtól, az életkortól és a nemtől