Precíziós és perszonalizált medicina | Precision and personalized medicine

Absztrakt A szerző meghatározza a „személyre szabott (perszonalizált) medicina” és az újabban bevezetésre került „precíziós, pontosított medicina” koncepcióját. A „precíziós medicina” az egyes betegségek pontosabb jellemzésére a „fenotípus”, az „endotípus” és a „biomarker” fogalmakat alkalmazza. A „biomarkerek” segítségével az egyes homogén betegségtípusok („fenotípusok”) több alcsoportra, „endotípusra” bonthatók, amelyek egymástól eltérő kezelést és finanszírozást igényelnek. A „precíziós medicina” jó eredményei különösen használhatók az allergiás és autoimmun betegségek vonatkozásában. Ennek az új szemléletnek az elsajátítása szükségessé válik a közeli jövőben Magyarországon is az egészségügy művelői, irányítói és finanszírozói számára. Orv. Hetil., 2016, 157(44), 1739–1741. | Abstract The author describes the concept of “personalized medicine” and the newly introduced “precision medicine”. “Precision medicine” applies the terms of “phenotype”, “endotype” and “biomarker” in order to characterize more precisely the various diseases. Using “biomarkers” the homogeneous type of a disease (a “phenotype”) can be divided into subgroups called “endotypes” requiring different forms of treatment and financing. The good results of “precision medicine” have become especially apparent in relation with allergic and autoimmune diseases. The application of this new way of thinking is going to be necessary in Hungary, too, in the near future for participants, controllers and financing boards of healthcare. Orv. Hetil., 2016, 157(44), 1739–1741

The Hardness of Drinking Water Negatively while Socio-Economic Deprivation Positively Correlate with the Age-Adjusted Mortality Rates due to Cardiovascular Diseases in Hungarian Wine Regions

L

A felületaktivált XII-es véralvadási faktor életkortól függő lehetséges szerepe a „bradikininvihar” kialakításában COVID–19-betegekben

Bevezetés: Egy új, számítógép által segített betegminta-asszociációs analízis eredménye szerint a COVID–19 tünetei- nek kialakításában kiemelt tényezőként jelenik meg a bradikinin. Eszerint a bradikinin lebontása lelassul az angioten- zinkonvertáló enzim aktivitásának csökkenése miatt, ami jelentősen megemelkedő bradikininszinthez vezet a tüdő- ben. Nem merült fel azonban a véralvadási faktorok lehetséges szerepe a „bradikininviharban”, annak ellenére, hogy az idősebb cardiovascularis betegekben aktiválódó XII-es faktor és a C1-észteráz-inhibitor (C1INH) alacsony szintje nagy mennyiségű bradikinin képződéséhez vezethet. Módszer: Átfogó irodalmi áttekintés. Eredmények: 1) A vírus által fertőzött, sérült endotheliumsejtek felülete az a hely, amellyel érintkezve elindulhat a XII-es véralvadási faktor aktivációja – ez serkenti a prekallikrein/kallikrein/kinin rendszert, és bradikininképződést okoz. Ez a folyamat megtörténik a súlyos vese- és tüdőkárosodást okozó hantavírus-fertőzésekben. 2) Idős betegek- ben az atherosclerosis miatt többszörösen sérült, merev, „stiff” erek endotheliumfelszínein jóval magasabb lehet a XII-es faktor kontakt úton történő aktivációja, mint a fiatal egyének ereiben. Ez a tény egyik oka lehet az idős, cardio- vascularis betegek körében tapasztalt magasabb halálozásnak. Következtetés: Az aktivált XII-es véralvadási faktor célzott gátlása újabb gyógyítási lehetőség lehet a SARS-CoV-2-fer- tőzött idős betegekben. Jelenleg már hatásosnak bizonyult a bradikininképzést gátló C1INH-nak, továbbá a bradiki- ninreceptor-gátlóknak az adása is

Az allergia laboratóriumi diagnosztikájának rövid hazai története, a jelen lehetőségei és a jövő perspektívája

Absztrakt Az allergiás betegségek laboratóriumi diagnosztikájának indikációi és optimális alkalmazásának elvi lehetőségei mostanra mind Magyarországon, mind a nemzetközi irodalomban ismertté váltak. Ezek főként az allergénspecifikus IgE-méréseket, továbbá a sejt közvetítette immunválasz reakcióinak vizsgálatát jelentik. Az IgE-mérések közül a szérum-IgE-szint-meghatározást, továbbá az allergénspecifikus IgE-szint-mérések mindkét formáját a szérumban – a kU/l és a RAST-osztályba sorolást – a hazai gyakorlatban változatlanul szükséges fenntartani a QualiCont külső minőség-ellenőrző programjában történő folyamatos részvétel mellett. A mostanra ismertté vált „molekuláris (komponens)alapú allergiadiagnosztika” minél korábbi, regionális bevezetését azonban a közeli jövőben szükséges megteremteni Magyarországon az allergénspecifikus immunterápia hatékony működtetésének érdekében. A sejtközvetített immunreakcióknál az allergén által kiváltott sejtproliferáció-mérés vagy citokintermelés-mérés ajánlott. Nélkülözhetetlen feltétel ugyanakkor e vizsgálatok valódi költségeinek folyamatos fedezése a megrendelő által. Orv. Hetil., 2015, 156(32), 1275–1280

Az allergia jelenlegi előfordulása és kezelésének lehetősége Debrecenben

L

Örököljük-e a lelkünket?

L