Global economics governance in the post-crisis world

The Great Crisis has made it clear once again that avoiding the derailment of globalization of trade and finance and the protecting the globe from fragmentation call for enhanced global cooperation and an efficient, flexible and coherent system of global governance. Three interconnected levels (national, regional, and global) comprise the system of global governance. This paper is dealing with some of the main issues of global economic governance in the post-crisis world. It reveals that the turbulence and the distress of the world of the early 21st century have deeper roots and broader sources than the crisis. Global governance therefore has to respond much broader set of challenges in comprehensive framework and long term perspective

Poverty and Inequality in Eastern Europe and the CIS Transition Economies

This paper deals with the causes and consequences of inequality and poverty in the countries east of the new frontiers of the European Union, mainly with the CIS countries. Poverty and inequalities in the former socialist countries were partly mitigated by the social policies of the state. The transition processes, however, have resulted in new distributions of income and wealth. The new structural sources of poverty and inequalities have often been more extreme. Some CIS countries have moderated poverty, which nonetheless persists in most CIS countries, in spite of some economic improvements.transition, Central and Eastern Europe, CIS countries, transformation, poverty, inequality, social policy, health, education

Adalékok a kezdetekhez, a Közgáz és a Világgazdasági Intézet őstörténetéhez (Ahogy én láttam, és talán formáltam)

A Budapesti Corvinus Egyetem, illetve annak jogelődjei ezelőtt 70 évvel kezdte meg működését. A Közgáz Alma Mater Egyesület elnöke, Dr. Simai Mihály ennek alkalmából kérte fel az első végzett évfolyam néhány tagját, hogy írjanak egy rövid visszaemlékezést egyetemi éveikre. Az alábbiakban ezeket adjuk közre

A fenntartható fejlődés három pillére és a globális kormányzás

A globális szintű kormányzás nem valamilyen központi felhatalmazással rendelkező világkormány működésének és döntéseinek eredménye (ilyen ugyanis még nem létezik), hanem különböző területeken, szinteken folyó szervezett tevékenységek összessége, amelyben mindazok a szereplők is részt vesznek, akik a társadalmak érdekviszonyainak, értékrendjének és véleményének közvetítői vagy érvényesítői. A fenntartható fejlődés globális kormányzásában az ENSZ hetvenedik közgyűlésének kapcsán szervezett világkonferencia három pillért, a társadalmit, a gazdaságit és a környezetit tartotta meghatározónak