Borsod-Abaúj-Zemplén megye aprófalvainak élelmiszer-alapellátása

Napjaink egyik kulcskérdése az alapellátás folyamatos fenntartása, fenntarthatósága térben és időben, valamint, hogy milyen módon oldható meg a fogyasztói igények minél tökéletesebb kielégítése. Napjainkban az élelmiszer- alapellátás színvonala a településhierarchia különböző szintjén élők számára nagyon eltérő módon biztosított az egyes térségek adottságainak függvényében, hiszen az eltérő méretű kiskereskedelmi komplexumok hatékony működtetése nagymértékben függ a települések népességszámától. Így egyáltalán nem mindegy, hogy az adott lakos az ország mely tájegységében, településében él, hiszen az alapvető javakhoz való hozzájutásának lehetősége térben és időben nagyon eltérő lehet. Napjainkra a kiskereskedelem már javarészt globalizálódott, miközben a fogyasztók vásárlásai lokális terekhez kötődnek, így a magyarországi településállomány- és hálózat adottságai, illetve ennek korlátai behatárolják a kiskereskedelmi ellátás színvonalát. Ebből fakadóan az aprófalvas térségekben színvonalas üzletek már a gazdaságossági, hatékonysági mutatók miatt sem képesek megtelepedni. Az élelmiszer-üzletek megtelepedésének sincs sok realitása, hiszen a települések népességszáma alacsony és ehhez társul még a rendkívül gyenge vásárlóerő

A bevásárlóközpontok hatása Kelet-közép Európa városainak társadalmi térszerkezetére = The effect of shopping centre on social and economical structure of Estern-Central Europe cities

A tanulásra kényszerítő környezetben gondoltuk azt, hogy elérkezett annak az ideje, hogy a kiskereskedelemben a legforradalmibb fejlődést jelentő bevásárlóközpontok helyéről, feladatairól, szerepéről s várható fejlődési irányairól eddig megismerteket, kutatási eredményeket összegezzük, s főként tekintsünk ki, a közvetlen szomszéd országokra, sőt azokra is, amelyekkel évszázadokon keresztül egy hatalmi zónának (Osztrák-Magyar–Monarchia) voltunk tagjai. A fogyasztók új katedrálisai – már csak méretüknél fogva is – még nagyobb hatással vannak a városi térszerkezetre, mint a korábban fejlődésnek indult áruházak. Európában ez a folyamat – bevásárlóközpontok kialakulása – mintegy 30 év késéssel indult meg. Napjainkra azonban a bevásárlóközpontok már nemcsak a hagyományos kereskedelmi zónák térszerkezetére vannak hatással, de sok esetben az áruházak fennmaradást is veszélyeztetik. Ahhoz, hogy a bevásárlóközpontok mellett a hagyományos kisüzletek és áruházak fennmaradjanak, azoknak új üzleti profilt kell kialakítaniuk. Meg kell találniuk azt a piaci rést, amelyben még versenyképesek maradnak a nagyok árnyékában. A kialakuló kereskedelmi konglomerátumok nemcsak az üzlethálózat szerkezetére, de a folyamatosan fejlődő, változó várostér-szerkezetre is hatással vannak (Sikos T. T. - Hoffmann I.-né, 2004). A fenti jelenségek vizsgálatával foglalkoztunk kutatásunk keretében Kelet-közép Európa nagy városaira (Budapest, Bécs, Prága, Pozsony). | Today’s learning-oriented environment made us think that time had come to summarize the already existing research results about the location, role and possible ways of development for shopping malls – the most revolutionary retail units. We reviewed the findings of the different research activities, and also surveyed the situation in the neighboring countries as well as in those ones that we used to belong to the same power zone with (Austro-Hungarian Monarchy) for centuries. The new cathedrals of consumption – even for their sizes – have a greater effect on the spatial structure of cities than the previously very popular department stores did. This development process of shopping malls arrived to Europe with a 30-year delay. However, today shopping malls do not only affect the spatial structure of cities but they also endanger the existence of traditional department stores. To be able to survive, small shops and department stores have to formulate a new business profile. They have to find the market niche where they can remain competitive in the shadow of the large malls. The newly formed conglomerates affect not only the structure of retail network but the ever-changing and developing spatial structure of cities too (Sikos T. T. – Hoffmann I-né, 2004). In our research we examine the above mentioned processes in bigger cities in East-Central Europe (Budapest, Vienna, Prague, Bratislava)

Competition between Aupark Shopping Center and Avion Shopping Park

This paper provides an overview of the establishment and historical development of shopping centres in Bratislava, Slovakia. In the framework of a case study we also describe the competition between Aupark and Avion Shopping Park, the two largest shopping centres in Slovakia. Our analysis is based on a field research and on a desk research as well. In the framework of the case study, 300 questionnaires were filled in, 150 in each centre

A budapesti bevásárlóközpontok hét generációja 1976-2017

A tanulmány keretében bemutatjuk a szerző által megfogalmazott hét generációs szakaszát a bevásárlóközpontok fejlődésének (1. generáció: „A nyítás hajnala”, 1976; 2. generáció: „A ko- rai aranykor” 1980; 3. generáció: „A nyugati típus” 1993-1996; 4. generáció: „A dinamikus fej- lődés időszaka” 1997-2000; 5. generáció: „A versengés kora” 2001-2003; 6. generáció: „A stabi- lizáció periodusa” 2004-2008; 7. generáció: „A remény időszaka” 2009-2017). Vizsgáljuk a fő- város térszerkezetében bekövetkezett változásokat az elmúlt harmic évben Voronoi elemzéssel. Újraértelmezzük a bevásárlóközpontok tipusait. A főváros belső magjába az elsődleges keres- kedelmi zónába koncentrálódnak a többféle hasznosítású és regionális szerepkörű központok, melyek napjainkban a piacvezetők (WestEnd City Center, Mammut Bevásárlóközpont, Aréna Plaza, Árkád). A központok másodlagos ellátási zónájához, gyűrűjéhez a helyi vagy kerületi jel- legű központok tartoznak (Duna Plaza, Pólus Center, Rózsadomb Center, Rózsakert Bevásárló- központ, Budagyöngye stb.). A kiskereskedelmi övezet harmadik zónáját a „fővárosi agglome- ráció nyugati kapujához” kapcsolódó kereskedelmi egységek képezik míg a 4. zónában helyez- kednek el a hipermarketek valamint az outletek