Was ein Wort bedeutet, kann ein satz nicht sagen: zur bedeutung der Terminologiearbeit für die Technische Kommunikation und das Fachtextübersetzen

RESUMEN: Dieser Beitrag geht von einem Zitat des österreichisch-britischen Philosophen Ludwig Wittgenstein aus und bezeiht sich auf seine Aussagen über Wörter und Sätze. Zielsetzung: Analyse und Diskussion der Relevanz von Wittgensteins Aussage für die Terminologiearbeit in der Technischen Kommunikation und beim Fachübersetzen. Methode: Kritische Analyse und Betrachtung. Ergebnis: Neben den terminologischen Grundbegriffen Begriff, Benennung und Gegenstand werden vor allem die Definition als Begriffsbeschreibung sowie die Kriterien zur Bildung von Benennungen untersucht. Schlussfolgerung: Das Zitat von Wittgenstein lässt viele Interpretationen zu. Für die Technische Kommunikation und das Fachübersetzen muss aber die Definition (Satz) den Begriff hinter der Benennung (Wort) erklären. Idealerweise ist aber die Benennung so transparent, dass dadurch schon die Begriffsklärung erfolgt.ABSTRACT: This article refers to a statement of the Austrian-British philosopher Ludwig Wittgenstein related to words and sentences. Objective: To analyse and discuss the relevance of Wittgenstein’s statement for terminology work needed in the framework of technical communication and technical translation. Method: Critical review. Results: In addition to the basic concepts of terminology theory such as concept, term and object, the article concentrates on definitions as a means of concepts description and on criteria for the formation and selection of scientific terms. Conclusion: Wittgenstein’s statement can be interpreted in different ways. But for technical communication and translation, the definition (sentence) has to illustrate the concept behind the term (word), and transparent and well motivated terms can clarify the concept without a definition

Shaping Translation: A View from Terminology Research

This article discusses translation-oriented terminology over a time frame that is more or less congruent with META’s life span. Against the backdrop of the place of terminology in shaping professional issues in translation, we initially describe some stages in the process by which terminology has acquired institutional identity in translator training programmes and constituted its knowledge base. We then suggest a framework that seeks to show how theory construction in terminology has contributed to a better understanding of technical texts and their translation. A final section similarly illustrates how this overarching theoretical scheme has driven, or is at least consistent with, products and methods in the translation sector of the so-called language industries.Cet article aborde la terminologie dans l’optique de la traduction (profession, pratique, théorie) durant les cinquante dernières années - période correspondant à la vie de META. Après avoir esquissé ce que le profil contemporain du traducteur doit à la terminologie, l’article examine à tour de rôle: (a) les étapes dans la constitution de cette science des termes, (b) comment cette science a acquis droit de cité dans les programmes de formation des traducteurs, (c) le cadre explicatif contemporain qu’elle propose pour rendre compte des textes techniques et de leur traduction, (d) les retombées de ce cadre pour les secteurs des industries de la langue qui se justifient largement par rapport à la traduction

Refactoring software development process terminology through the use of ontology

In work that is ongoing, the authors are examining the extent of software development process terminology drift. Initial findings suggest there is a degree of term confusion, with the mapping of concepts to terms lacking precision in some instances. Ontologies are concerned with identifying the concepts of relevance to a field of endeavour and mapping those concepts to terms such that term confusion is reduced. In this paper, we discuss how ontologies are developed. We also identify various sources of software process terminology. Our work to date indicates that the systematic development of a software development process ontology would be of benefit to the entire software development community. The development of such an ontology would in effect represent a systematic refactoring of the terminology and concepts produced over four decades of software process innovation

Refactoring software development process terminology through the use of ontology

peer-reviewedIn work that is ongoing, the authors are examining the extent of software development process terminology drift. Initial findings suggest there is a degree of term confusion, with the mapping of concepts to terms lacking precision in some instances. Ontologies are concerned with identifying the concepts of relevance to a field of endeavour and mapping those concepts to terms such that term confusion is reduced. In this paper, we discuss how ontologies are developed. We also identify various sources of software process terminology. Our work to date indicates that the systematic development of a software development process ontology would be of benefit to the entire software development community. The development of such an ontology would in effect represent a systematic refactoring of the terminology and concepts produced over four decades of software process innovation

Tudományterületek találkozása : Köszöntő kötet Muráth Judit tiszteletére

Szerkesztők: Fata Ildikó; Fischer Márta | További szerzők: Eőry Vilma; Dobos Csilla; Fata Ildikó; Hollós Zita; Kriston Renáta; Magay Tamás; Sárvári Judit; Csák Éva; Mátyás Judit; Misad Katalin; Seidl-Péch Olívia; Szöllősy Év; Dróth Júlia; Fischer Márta ; Klaudy Kinga; Galinski, Christian; Arató Balázs; Schmitz, Klaus-Dirk | Cím: Tudományterületek találkozása Alcím: Köszöntő kötet Muráth Judit tiszteletére | Megjelenési adatok: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs, 2021. | ISBN: 978-963-429-642-3 --- Különös megtiszteltetés és még nagyobb öröm számomra, hogy a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar dékánjaként a Kar egyetemi magántanára, dr. Muráth Ferencné Péntek Judit életműve előtt, 75. születésnapja alkalmából tisztelgő kötet felelős kiadója lehetek. Tanárnőnek, Juditnak, ugyanis emberileg igazán sokat köszönhetek, egykori tanítványaként és későbbi munkatársaként egyaránt. Muráth Tanárnő szakmai pályafutásának nagyszerű és valóban sokoldalú eredményeit nálamnál hivatottabb munkatársak méltatják e kötet hasábjain közvetlenül – és talán még többen közvetve, akik saját kutatásaik során építkeznek, és folyamatosan meríteni tudnak abból, amit ez az életmű kínál. Tanárnő hihetetlenül következetes, alapos és szorgalmas építőmunkával, emellett az élet némelykor cudar nehézségeit is mindig áthidalni képes, élet- és emberszeretetet sugárzó, bámulatra méltó személyes derűvel érte el, hogy ilyen sokan és ilyen mélyen kötődnek hozzá. Ez rendkívül szép és igazán figyelemreméltó eredmény egy olyan világban, ahol oly sok minden vált mára felszínessé, kapkodásunk, állandósult időhiányunk, folyamatosan újra és újra definiálódó aktuális törekvéseink, mindennapi céljainknak rutinszerűen áldozatává váló ideáink közepette. E kötet szerzői mind irigyelhetik magukat, hogy Tanárnő általuk megismert aurájába lépve az emberhez valóban méltó tempóban van módjuk elmélkedni, szorgoskodni, vagy újabb, aprónak tűnő, de nélkülözhetetlen darabot hozzátenni a nagy közös tudáskincshez. Amit valóban én tehetek hozzá a köszöntőkhöz, azok persze leginkább a személyes emlékek. Nagyrészt Muráth Tanárnőnek köszönhetem, hogy a nyolcvanas évek vége felé közgazdász hallgatóként sikerült tisztességes szinten elsajátítanom a német nyelvet, és hogy szakfordító végzettségem nyomán elmondhatom, van nekem egy rendes, becsületes szakmám, melyből akkor is meg tudnék élni, gondoskodni tudnék a családomról, ha fenekestül változna is meg velem a világ. Nem lenne ez így, ha egykor nem figyel oda Tanárnő, és abban a félévben, amikor valamelyest elveszítettem a tanulás fonalát, nem emlékeztetett volna rá a jól megérdemelt elégséges jeggyel épp időben, hogy merre találhatnék vissza ahhoz. Utóbb tudható, ez sikerült, és az egyik legjobb eredményt tudtam végül felmutatni a záróvizsgák idejére a csoporttársaim között. Pár évvel később, kispénzű ifjú egyetemi oktatóként jó párszor nyílt alkalmam némi mellékest keresni tolmácskodással, sőt egy komplett szakkönyv fordításával is. Máig jól emlékszem azokra a tanórákra – a jogi kari épületrészben elhelyezkedő nyelvi laborban –, melyek során tanárnő mindent, de tényleg mindent megtett azért, hogy az akkor elérhető legjobb technikát bevonva sajátíthassuk el a szakfordítás igazán kihívásteli, de sikerélményekkel is kecsegtető fortélyait. Micsoda szép gesztusa a sorsnak, hogy ugyanazt a tantermet épp az idei évben tudtuk egy alapos felújítást követően átadni – de most már birtokba és nem csupán kölcsönbe – a közgazdász hallgatóinknak..

German S3 guideline "actinic keratosis and cutaneous squamous cell carcinoma" – long version of the update 2023

Actinic keratosis (AK) are common lesions in light-skinned individuals that can potentially progress to cutaneous squamous cell carcinoma (cSCC). Both conditions may be associated with significant morbidity and constitute a major disease burden, especially among the elderly. To establish an evidence-based framework for clinical decision making, the guideline “actinic keratosis and cutaneous squamous cell carcinoma” was updated and expanded by the topics cutanepus squamous cell carcinoma in situ (Bowen’s disease) and actinic cheilitis. This guideline was developed at the highest evidence level (S3) and is aimed at dermatologists, general practitioners, ear nose and throat specialists, surgeons, oncologists, radiologists and radiation oncologists in hospitals and office-based settings, as well as other medical specialties, policy makers and insurance funds involved in the diagnosis and treatment of patients with AK and cSCC