KÖRNYEZETI JÖVŐKUTATÁS: MAGYARORSZÁG 2050

A magyarországi természeti és környezeti állapot változása számos kihívást tartogat számunkra a következő évtizedekben. Annak érdekében, hogy proaktívan tudjunk e változásokkal számolni és rájuk reagálni, lényeges, hogy a megfelelő kutatási potenciál és tudás rendelkezésre álljon számunkra ezen problémák kezelésére. A múlt ismerete mellett (Mihók et al., 2017) a jövő lehetséges változásainak feltérképezése segít abban, hogy célzott kutatások indításával hatékonyabban fel tudjunk készülni az előttünk álló kihívásokra. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont (MTA ÖK) kezdeményezésére a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központjával való együttműködésben 2016-ban indult a Környezeti jövőkutatás: Magyarország 2050 című program, melynek tárgya azon lehetséges veszélyek és lehetőségek feltérképezése, amelyek alapvetően befolyásolhatják Magyarország környezeti állapotát, a hazai biológiai sokféleség és ökoszisztéma szolgáltatások védelmét 2050-ig. A projekt célja, hogy ezen lehetőségek és veszélyek feltárásával javaslatot tegyen olyan kutatási irányokra, témakörökre, amelyek hatékonyan és célzottan segíthetik a természetmegőrzést a következő évtizedekben, valamint hogy további szakmai és közéleti diskurzust generáljon. A kutatócsoportban kooperatívan működött együtt – többek között – ökológus, humán egészségügyi és jövőkutató szakember. További széles látókörű hazai szakértők és jövőkutatók közreműködésével összegyűjtött és értékelt jövőelgondolások alapján a kutatócsoport ökológiai szempontú lehetséges és kutatható témaköröket fogalmazott meg. A metodológiai megfontolások rövid áttekintése után jelen cikk a Magyarországon 2050-re előre tekintő lehetséges és kutatandó komplex ökológiai és humán egészségügyi összefüggéseket mutatja be, azzal a szándékkal, hogy egyrészt további szakmai diskurzust generáljon, illetve a jövővel való szisztematikus foglalkozás jelentőségét hangsúlyozza a szakmai közösség számára, másrészt, hogy tudományos alapozást biztosítson a döntéshozók számára a jövőbeli környezeti változásokhoz kapcsolódó döntéshozatal folyamatában

Self-organizing distributed digital library supporting audio-video

The StreamOnTheFly network combines peer-to-peer networking and open-archive principles for community radio channels and TV stations in Europe. StreamOnTheFly demonstrates new methods of archive management and personalization technologies for both audio and video. It also provides a collaboration platform for community purposes that suits the flexible activity patterns of these kinds of broadcaster communities

Oldószerelegy hatékony regenerálásának módja: extraktív heteroazeotróp desztilláció = Method for Efficient Regeneration of Solvent Mixture: Extractive Heterogeneous-Azeotropic Distillation

A technológia fejlődésének, valamint a folyamatosan szigorodó környezetvédelmi előírásoknak köszönhetően, az elektromos és hibrid járművek egyre szélesebb körben terjednek el a közúti közlekedésben. Ezen járművek egyik fő alkotórésze a villanymotor, amelynek számos típusa létezik, és teljesít szolgálatot a modern járművekben. A motorok szimulációjának elvégzéséhez fontos az alapvető elektromágneses és dinamikai paramétereik ismerete, mely adatokat a gyártók legtöbbször nem adják meg. Így ezeket kísérleti úton kell meghatározni, melyhez egy összetett mérőrendszer szükséges. Az említetteken túl, egy ilyen motortesztpad alkalmas még a különböző típusú elektromos motorok statikus vagy dinamikus tesztelésére. Jelen publikációban az általunk fejlesztett tesztpad felépítését mutatjuk be

StreamOnTheFly: a Peer-to-peer network for radio stations and podCasters

The StreamOnTheFly network demonstrates new ways of management and personalisation technologies for audio. The architecture is based on a decentralized network of software components using automatic metadata replication in a peer-to-peer manner. The network also promotes a new common metadata schema and content exchange format. Content reuse and content exchange is made possible by StreamOnTheFly in several use cases

A kalcium reguláló hormonok és a csontanyagcsere klinikai és kísérletes vizsgálata fiziológiás és patológiás állapotokban = Clinical and experimental investigations of calcium regulating hormones and bone metabolisms in physiologic and pathologic conditions

A veseelégtelenség progressziója és az ezzel járó kardiovasculáris, gastroenterologiai és hormonális betegségek a betegek életminőségének jelentős korlátjai. Projektünk célja volt a veseelégtenségben szenvedő betegek közül megtalálni azokat, akik fokozottan veszélyeztetettek a szövődmények kialakulására. Az volt a célunk, hogy jellemző mintákat találjunk, melyek alkalmasak a betegek szűrésére és monitorozására. Kutatásaink a proteinszintézis, a metabolizmus és az immunválasz genetikai hátterének kimutatására koncentrált, melyek jobban jelzik a betegség klinikai lefolyását, a szövődmények rizikóját vagy az alkalmazott hatóanyagok hatásosságát és mellékhatását. Kutatásaink legfontosabb eredményei új gén variánsok azonosítására volt, amit in silico technikákkal, a fehérjék háromdimenziós struktúrájának computerizált modellezésével, és az in vitro expressziós rendszerek funkcionális konzekvenciájának jellemzésével igazoltunk. Kifejlesztettünk olyan prognosztikai technikát, amely genetikai információk kimutatásával jellemzi ezt a betegcsoportot. Ezekkel a vizsgálatokkal különösen a több éves hosszú távú kezelésben részesülő betegeknél a betegség kezdetén kell elvégezni. Az eredményeinket nemzetközi folyóiratban publikáltuk. | The progression of kidney failure bone and the associated cardiovascular, gastroenterological and hormonal disorders have a major burden on patients' quality of life. Our project targeted patients with end stage renal disease in order to identify those individuals who are at increased risk for these complications. Our aims were to find characteristic patterns that are suitable for screening and monitoring purposes. Our research focused on variants of genes implicated in protein biosynthesis, metabolism and immune response and that may predict more precisely the clinical course, risk of complications, or the efficacy and/or side-effects of agents used for therapy. The main achievements of research include identification of novel gene variants using in silico techniques, computerized modelling of their effects on three-dimensional protein structure, and characterization of their functional consequences using in vitro expression systems. We developed prognostic techniques, that is featuring to this group of patients by using the genetic information of the examinations. By these methods the risk-factors that must be more focused on during the more-year-long treatment, can be identified at the beginning of the disease. The results were published in international scientific papers

A politika új dimenziója, a régió (Regionális kohézió a Dél-Dunántúlon) = The new dimension of policy, the region (Regional cohesion in Southern Transdanubia)

A kutatás a Dél-dunántúlon végzett empirikus vizsgálatokra épül. Sor került a térségben végrehajtott regionalizációs reform értékelésére, a regionális közszolgáltatások helyzetének számbavételére, sajtóelemzésre a regionális identitás körében, a régió főbb társadalmi, gazdasági folyamatainak elemzésére, a regionális fejlesztési tanács és a civil szektor működésének vizsgálatára. az uniós kapcsolatok feltérképezésére. A kutatás legújszerűbb, s a legtöbb munkát, energiát igénylő metszete a kérdőíves felmérés volt. Célja az intézményi elit-hálózatok feltárása illetve identitásának és a regionális reformhoz való viszonyának az értékelése. Megindult a fontosabb politikai, közhatalmi, közszolgáltatási, gazdasági, média és civil intézmények körében a regionális hálózatosodás, amelyben központi helyet foglalnak el a fejlesztéspolitikai szervezetek, az önkormányzatok. A hálózatoknak továbbra is a perifériáján helyezkednek el a civil szervezetek, a gazdasági szereplők, gyenge a média regionális identitást támogató hatása. A pártelit csak közhatalmi, közpolitika funkciókat birtokolva válik a regionális politika egyáltalán nem a legbefolyásosabb szereplőjévé. Az elit már elfogadja a régió határait, nem vitatott a régió székhelyének kérdése. Negatív kép alakult ki a kormányzat regionalizációs törekvéseiről, ezek végrehajtási módjáról. A régióépítésben nem az alulról induló elemek, hanem a felülről érkező ingerekre való reakciók a jellemzőek. A politikai, intézményi elit nem képes a reformot alulról mozgatni. Érzékelhető az uniós csatlakozás nyomán a regionális fejlesztési szervezetek pozícióvesztése. | The research has been built on the empirical investigations in the South-Transdanubian region. We have evaluated the regional reform steps, the regional public services, utilities. We have made media-analyis on the regional identity, investigated the main economic and social processes, the functioning of the regional development council and the civic sphere, the international policy mostly towards the EU. The most innovative element of the research needed the most efforts was the survey among the regional institutional elite. The aim was to identify the regional networks of the elite and to evaluate the identity and relation/ attitude towards the regional reform. The research have found that the regional networking among the institutions have already launched. In the middle of the networks are the development organisations and the local governments. The civil organisations, economic actors are still on the periphery, and there is no strong effect of the media on the regional identity-building. The partisan elite just possessing public pollicy positions are able to become influencial actors. The elite has already accepted the borders and the sit of the region. We have found a negative picture on the role of the government in the regionalisations processes and the way of implementation. In the region-building the top down elements are still dominant, the elite is not able to move the regionalisation from the bottom. The power of the regional development council has been decreased after the EU accession

Környezeti jövőkutatás - Magyarország 2050

Az Ökológia Kutatóközpont Tanulmányai a kutatóközpontban folyó tudományos kutatásokba enged betekintést kutatóknak, gyakorlati szakembereknek, döntéshozóknak és a széles olvasóközönségnek. E sorozat keretében magyar nyelvű összefoglaló tanulmányokat jelentetünk meg a kutatóközpont szakemberei által koordinált tudományos kutatásokról, amelyek az ökológia változatos szakterületeit érintik, beleértve az interdiszciplinárisan kapcsolódó tudományterületeket is. A magyarországi természeti és környezeti állapotának változása számos kihívást tartogat számunkra a következő évtizedekben. A jövő lehetséges változásainak feltérképezése segít abban, hogy hatékonyabban fel tudjunk készülni az előttünk álló kihívásokra célzott kutatások indításával. E cél érdekében indult a „Környezeti jövőkutatás: Magyarország 2050” című program 2016-ban, melynek záró tanulmányát tartja kezében az olvasó. Munkánk fő célkitűzése, hogy a jövőbeli lehetőségek és veszélyek feltárásával javaslatot tegyünk olyan kutatási irányokra, témakörökre, amelyek hatékonyan és célzottan segíthetik a természetmegőrzést a következő évtizedekben. A jövőkutatási folyamatban multidiszciplináris kutatócsoportunk a Horizon Scanning, azaz a jövőfürkésző eljárást alkalmazta. Az eljárás a jövőkutatás egyik formájának, az előretekintésnek az első fázisa, amely a lehetséges jövők tartományának feltérképezésére irányul. A szakirodalmi feltárás után szakértők bevonásával egy ötletbörzét, majd egy kollektív információrendszerező és -értékelő workshopot tartottunk. A részvételi folyamat eredményeként kapott jövőállításokhoz kapcsolódóan fogalmazódtak meg azok az ökológiai kérdésköröket középpontba állító komplex problémák, amelyek a 2050-es jövő alakulása/alakítása szempontjából potenciálisan fontos kutatási irányokat határozhatnak meg Magyarország számára

Pótmegvilágítás hatása a paprikapalánták növekedésére = Effect of Supplemental Light on Pepper Seedling Growth

A téli időszakban történő palántanevelésnél a fény a minimumban lévő tényező. Egyrészt a nappalok hosszúsága november, december és január hónapban nem éri el a 10 órát és a megvilágítás hossza, a sugárzás intenzitása délben teljesen derült égbolt esetén 1-2 óra időtartamban éri el a 100-120 W/m? a szabadban. A fóliás, illetve üvegházi berendezésben ennek csak 70-80%-a jut be. A pontos időzítés biztonságosan a palántanevelésnél pótmegvilágítással biztosítható. Jelenleg még nagy nyomású nátrium lámpákat használnak a pótmegvilágításhoz, de már létezik LED-es pótmegvilágítás is. A 2013-as év elején állítottunk be kísérletet kétféle kétféle lámpatípussal, amelyet kontrollal egészítettünk ki. A pótmegvilágítást 18 órától 24 óráig 6 óra időtartamban biztosítottuk. Ennek hatására a palánták tömege 5 hetes időtartamú pótmegvilágítás hatására 14-26%-kal nagyobb volt, mint a kontroll. Azonos sugárzásintenzítás esetén a LED-es lámpa alatt a fotoszintetikus ráta lényegesen nagyobb volt, mint a hagyományos 400 W-os asszimilációs lámpa alatt