Az Otthonnal való Elégedettség Skála kidolgozása és pszichometriai jellemzői

Elméleti háttér: Az otthon szociofizikai tere a személy szubjektív jólléte és elégedettsége szempontjából kiemelt életterület. Az otthonnal való elégedettség mint területspecifikus jellemző összefüggéseinek vizsgálata az élettel való elégedettségről alkotott képet árnyalja. Cél: A tanulmányban bemutatjuk a Diener-féle Élettel való Elégedettség Skála mintájára megalkotott Otthonnal való Elégedettség Skála (SWHS) elméleti hétterét és pszichometriai elemzését. Módszer: Házas-, illetve együtt élő párok kérdőíves keresztmetszeti vizsgálata során (N = 270 pár; életkor: 39,8 ± 10,5 év a férfiaknál, 37,6 ± 9,9 év a nőknél) az otthonnal való elégedettség mellett mértük az élettel való elégedettséget, az élet értelmességét, az önértékelést és a párkapcsolattal való elégedettséget is. Eredmények: Az otthonnal való elégedettség az élettel való elégedettséggel összefüggő (r = 0,610 és 0,552 a férfiaknál és a nőknél), de attól konfirmatív faktorelemzésben jól elkülönülő konstruktum. A szociodemográfiai háttértényezők közül lineáris regresszióelemzésben egyedül a szubjektív anyagi helyzet jelezte előre az otthonnal való elégedettséget (béta = 0,419 és 0,557). Az otthonnal való elégedettség szignifikánsan összefügg továbbá az élet értelmességének megélésével (r = 0,197 és 0,128), az önértékeléssel (r = 0,267 és 0,268) és a párkapcsolati elégedettséggel is (r = 0,369 és 0,202). Következtetések: Az Otthonnal való Elégedettség Skála megbízhatóan és érvényesen ragadja meg az elégedettség önálló magyarázó erővel bíró jellemzőjét, az otthonnal való elégedettséget, ezért a pozitív lelki egészség általános mutatói mellett is jól alkalmazható az elégedettség egy területspecifikus jellemzőjének mérésére és segítheti az ezen a területen végzett kutatásokat. | Background: The socio-physical space of the home is a key domain with respect to personal well-being and satisfaction. Therefore, the examination of satisfaction with the home as a domain-specific characteristic may contribute to a better understanding of life satisfaction in general. Aim: We present the theoretical background and psychometric analysis of the Satisfaction with Home Scale (SWHS), a newly developed measure that was based on Diener’s Satisfaction with Life Scale. Method: In a cross-sectional questionnaire study of cohabiting and married couples (N = 270 couples; age: 39.8 ± 10.5 years for male and 37.6 ± 9.9 years for female respondents) satisfaction with home was assessed together with life satisfaction, meaning in life, and self-esteem. Results: Satisfaction with home and general life satisfaction were interrelated constructs (r = 0.610 and 0.552 for men and women, respectively); however, confirmatory factor analytic results showed that they possessed distinctive characters. Among sociodemographic factors, subjective financial status was the only significant predictor for SWHS (beta = 0.419 and 0.557). Moreover, SWHS correlated with presence of meaning in life (r = 0.197 and 0.128), self-esteem (r = 0.267 and 0.268) and relationship satisfaction (r = 0.369 and 0.202) significantly. Conclusions: The Satisfaction with Home Scale is a reliable and valid measure of a unique dimension of general life satisfaction, that is, the satisfaction with the home. Therefore, as a domain-specific measure, it may be applied together with more general measures of positive mental health and become a useful tool for the research on this domain

Self-Determination Theory and the Emerging Fields of Relationship Science and Niche Construction Theory

In this paper we summarise the basic tenets of Self-Determination Theory (SDT). As a special occasion for this overview, we review two recently published edited books on relationship motiv - ation (WEINSTEIN 2014) and work motivation (GAGNÉ 2014) because both of them rely extensively on SDT concepts and principles while they extend the conceptual frames of the theory to several directions and applied fields. Furthermore, we argue that the basic propositions of SDT may contribute to the emerging field of the so called Relationship Science, the continuously forming interdisciplinary knowledge base on close relationships. On the other hand we propose that SDT could and should be further enriched by broader system theoretical approaches. Therefore we outline the evolutionary theoretical principles of human agency as represented in Niche Construction Theory and its applications in social sciences. While a complete theoretical integration exceeds the frames of a review, we draw a series of conclusions that may point in this direction

Finding a Secure Place in the Home during the First COVID-19 Lockdown: A Pattern-Oriented Analysis

In challenging times, home is frequently the primary basis of environmental self-regulation processes, individual and relational coping, and well-being. This study aimed to identify multiple types of security experiences at home during the first lockdown period of the COVID-19 pandemic. We used data from 757 Hungarian adults who completed the online, modified form of the Emotional Map of the Home Interview method in 2020 after the outbreak of the COVID-19 pandemic. Participants imagined their homes, chose the place of security in their homes and rated their personal experiences (i.e., experiences of agency, communion, self-recovery, and distress) related to these places. Latent profile analysis of personal experiences revealed four types of relational-environmental self-regulation in secure places: “security in active self-recovery,” “security in detachment,” “security in doing and feeling good enough,” and “security in stress and compensation.” Profile membership was predicted by age, gender, and indices of psychological support and well-being. Results suggest that finding psychological security in the home is a multifaceted phenomenon that may be partly affected by the perception of the broader social-ecological context. Identifying subpopulations vulnerable to the challenges of the pandemic may help researchers and practitioners provide better support in times of local and global crises

A Grounded Theory (GT) módszertana = Grounded Theory

Háttér és célok: A tanulmányban bemutatjuk a Grounded Theory (GT) módszertanának történeti és tudományfi lozófi ai alapjait, valamint ismertetjük a megközelítésen belül kialakult különböző irányzatok legfontosabb jellemzőit. A GT-módszertanon alapuló empirikus kutatások szemlézésével és értékelésével illusztráljuk a felhasználás lehetséges módjait. Kitérünk a módszer alkalmazása során a magyar nyelvű szakirodalomban fellépő szóhasználati problémákra is, és javaslatot teszünk ezek feloldására. Módszer: A módszertani szempontok ismertetése során áttekintjük a GT-módszerek alapjait és jellemző dilemmáit a kutatási kérdés megfogalmazásától és a mintaválasztástól a szövegek elemzésének lépésein át az elméletképzésig és az eredmények ismertetésének módjáig. Eredmények: A GT-módszerek egy lehetséges alkalmazását saját kutatásunk összefoglalásával demonstráljuk. Krónikus betegek és családtagjaik otthoni tapasztalatait feltáró interjús kutatásunk során egy háromszintű kódrendszert dolgoztunk ki a környezeti érzelmi önszabályozás folyamatainak leírására, majd ebből egyedi megalapozott elméletet (substantive theory) fejlesztettünk. Az elemzési folyamatot néhány fontos kutatói döntés bemutatásán keresztül tekintjük át. Következtetések: A GT-módszertan sokféle kutatási kérdésre alkalmazható, rugalmas kvalitatív eljárás. Az összefoglalásban kísérletet teszünk arra, hogy megfogalmazzunk néhány egyszerűen alkalmazható szempontot, melyek segítenek a módszer alkalmazásának indikációjával kapcsolatos kutatói döntésekben és más kvalitatív módszerekkel való összevetésben

A Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H): alternatív fordítás, strukturális invariancia és validitás = Hungarian version of the Rosenberg Self-esteem Scale (RSES-H): An alternative translation, structural invariance, and validity

Elméleti háttér: A Rosenberg (1965) által kidolgozott Önértékelés Skálát világszerte számos kutatásban alkalmazzák az önértékelés konstruktumának mérésére. A kérdőív különböző változatainak faktorstruktúráját hazai mintákon Urbán, Szigeti, Kökönyei és Demetrovics (2014), illetve Rózsa és V. Komlósi (2014) vizsgálták. Cél: A tanulmányban ellenőrizzük a Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H) egy alternatív fordítási változatának faktorstruktúráját, a kérdőív strukturális invarianciáját, valamint bemutatjuk pszichometriai jellemzőit. Módszer: Négy, felnőtt válaszadókkal folytatott kérdőíves keresztmetszeti vizsgálat (N = 1702, 674 férfi, 1025 nő) adatait elemezzük. Az RSES-H mellett mértük az élettel való elégedettséget, az élet értelmességét, illetve a társas kívánatosság irányába való torzítást is. Eredmények: Az RSES-H faktorstruktúrája megfelelt a korábban közölt bifaktoriális modellnek (egy általános önértékelés faktor, illetve két „módszertani faktor” a pozitív és negatív szövegezésű tételekre), továbbá invariánsnak mutatkozott az egyes alminták között. A skála belső konzisztenciája valamennyi mintában jónak bizonyult (Cronbach-alfa ≥ 0,857). Az önértékelés szintje jelentős mértékben függetlennek bizonyult a szociodemográfiai változóktól (kor, nem, iskolai végzettség), illetve a társas kívánatosságtól, és megfelelő konvergens validitást mutatott más pozitív pszichológiai mérőeszközökkel, így az élettel való elégedettséggel (r = 0,440; p < 0,001) és az élet értelmességének megtapasztalásával (r = 0,415; p < 0,001). Következtetések: A Rosenberg Önértékelés Skála általunk alkalmazott változata megbízható és érvényes mérőeszköz, mely jól alkalmazható az általános önértékelés szintjének felmérésére. | Background: The Rosenberg Self-esteem Scale (Rosenberg, 1965) has been applied worldwide for the measurement of general self-esteem for decades. Recently, factorial structure of different Hungarian translations of the Scale was tested by Urbán, Szigeti, Kökönyei, &amp; Demetrovics (2014) and Rózsa &amp; V. Komlósi (2014). Aim: In the present study, an alternative translation was tested for factorial structure, structural invariance, and other psychometric properties. Method: Data from four cross-sectional questionnaire studies (N = 1702, nmale = 674, nfemale = 1025) are analyzed. Besides RSES-H, life satisfaction, meaning in life as well as social desirability were assessed. Results: Factorial structure of the RSES-H corresponded to the previously published bifactorial model (one general latent self-esteem factor and two “methodological” latent factors for the negatively and positively worded items) and was found to be invariant across the subsamples. Measures of internal consistency were adequate (Cronbach’s alphas ≥ 0.857). Level of self-esteem was largely independent of sociodemographic characteristics (gender, age, and education), as well as of social desirability and showed adequate convergent validity with regard to other measures of positive psychology, for example life satisfaction (r = 0.440, p < 0.001) and the presence of meaning in life (r = 0.415, p < 0.001). Conclusions: The Hungarian version of the Rosenberg Self-esteem Scale presented here is a reliable and valid measure for assessing the global level of self-esteem

Az Élettel való Elégedettség Skála magyar változatának (SWLS-H) pszichometriai jellemzői

Elméleti háttér: A Diener, Emmons, Larsen és Griffin (1985) által megalkotott Élettel való Elégedettség Skála (Satisfaction with Life Scale, SWLS) a szubjektív jólléttel kapcsolatos kutatások egyik leggyakrabban alkalmazott eszköze. Cél: A tanulmányban bemutatjuk az Élettel való Elégedettség Skála módosított magyar fordítását (SWLS-H), az azzal szerzett eredményeket, valamint elemezzük pszichometriai jellemzőit. Módszer: Az elemzéshez összesen nyolc keresztmetszeti adatfelvétel adatait használtuk fel (összesen N = 3805, férfi: 1547, nő: 2253). Az SWLS-H mellett szerepeltek a kérdőívcsomagokban a Rosenberg Önértékelés Skála, az Életcél Kérdőív (PIL) és az Élet Értelme Kérdőív (MLQ) magyar változatai is. A társas kívánatosság hatásának ellenőrzésére egy almintán felvettük az EPQ Hazugság Skáláját (EPQ-L), valamint több esetben rákérdeztünk a szubjektív egészségi állapotra és a szubjektív anyagi helyzetre is. Eredmények: Az SWLS-H konfirmatív faktorelemzése igazolta a kérdőív egydimenziós szerkezetét, ami a faktorsúlyok tekintetében invariánsnak bizonyult az egyes alminták között is. A kérdőív belső konzisztenciája (Cronbach-alfa stabilan 0,84 felett) és időbeli stabilitása is kiváló. A magasabb életkorú csoportoknál valamivel alacsonyabb elégedettséget találtunk, de a legerősebb pozitív előrejelzőnek a szubjektív anyagi helyzet bizonyult (béta = 0,304). Az SWLS-H értéke csekély mértékben korrelált az EPQ-L-pontszámmal, viszont összefüggött az élet értelmességének megélésével (PIL: r = 0,549, MLQ: r = 0,395), valamint az önértékeléssel (r = 0,429), továbbá pozitívan jelezte előre a szubjektív egészségi állapotot (béta = 0,219), függetlenül az élet értelmessége megélésének és az önértékelésnek a szintjétől. Következtetések: A bemutatott eredmények alapján az Élettel való Elégedettség Skála magyar változata megbízható és érvényes mérőeszköz, amely jól alkalmazható az élettel való elégedettség szubjektív tapasztalatának mérésére. | Background: The Satisfaction with Life Scale (Diener, Emmons, Larsen, &amp; Griffin, 1985) is one of the most frequently applied measures in well-being research. Aim: In the present study, we present the revised Hungarian version of the Satisfaction with Life Scale (SWLS-H) and its psychometric characteristics. Method: Data from eight cross-sectional questionnaire studies (N = 3805, 1547 male, 2253 female) were used. Along with SWLS-H we administered the Rosenberg Self-esteem Scale, the Purpose in Life Test (PIL), and the Meaning in Life Questionnaire (MLQ). In a subsample, we also assessed the EPQ Lie Scale to control for social desirability, and asked ratings for self-rated health and subjective financial status as well. Results: Confirmatory factor analysis provided evidence for a unidmensional structure of the SWLS-H and the invariance of the factor loadings between subsamples. Internal consistency (all Cronbach’s alphas above 0.84) and test—retest stability were excellent. Level of life satisfaction was somewhat lower for elder age groups and the strongest predictor of life satisfaction was subjective financial status (beta = 0.304). SWLS-H score correlated only marginally with EPQ-L score, but it was associated with meaning in life (PIL: r = 0.549, MLQ: r = 0.395) and self-esteem (r = 0.429). Moreover, it predicted self-rated health positively (beta = 0.219) and independently from presence of meaning in life and self-esteem. Conclusions: The results indicate that the Hungarian version of the Satisfaction with Life Scale is a reliable and valid measure for assessing the subjective experience of life satisfaction

Succession in Hungarian Family Firms

Between 2019 and 2021, the Center of Family Business conducted a comprehensive research about the characteristics of succession in family businesses in Hungary, with the support of the Horváth Péter Foundation. The primary objective of the research was to identify the factors that help and the factors that set back the transfer of a company within the family, but it also gives a general picture about the succession situation in Hungarian family businesses. Succession is one of the most investigated topics of international and Hungarian family business research. In addition, following the research work of recent decades, the less explored parts of the process have also been identified. Consequently, building on the work completed so far by Hungarian and international researchers, and starting from that basis, the project focused on these unknown or less known parts: the early phase of the succession process, the processes of making decisions on successors and becoming a successor within company and family relations, and on the development of family relations and the personal relationship of the predecessor and the successor during succession, and how this impacted the operation and the succession of the company