A stressz elméleti háttere és mérése : a Selye János Lelki Egészség Program tesztbattériájának bemutatása = Theoretical background and assessment of stress: review of the test battery utilized in the János Selye Mental Health Programme

A pszichoszociális stressz átfogó felmérése a stressz definíciójának sokrétűsége miatt nem egyszerű feladat. Számos mérőeszközt fejlesztettek ki, amelyek a stressz kiváltó tényezőit, a stresszválasz egyéni jellegzetességeit vagy a stressz individuális, szervezeti/ágazati, illetve társadalmi következményeit tárja fel. Jelen tanulmányunkban röviden ismertetjük a stressz és mérésének elméleti hátterét és bemutatjuk a Selye János Lelki Egészség Program tesztbattériáját, melynek jól bevált és széles körben használt mérőeszközei a stressz környezeti és pszichológiai koncepcióin alapulnak. Az előbbiek közül bemutatjuk a társas kapcsolatokban, a munkahelyen, valamint a munkahelyi és családi szerepek közti konfliktus kapcsán kialakuló stressz mérőeszközeit; míg az utóbbiak közül ismertetünk néhány, a stressz feldolgozását és fontosabb következményeit vizsgáló eszközt. Tárgyaljuk a mérőeszközök célját, felépítését, a skálák kiértékelését, valamint pszichometriai jellemzőit. A bemutatott tesztbattéria klinikai és epidemiológiai vizsgálatokban, valamint terápiás intervenciók során való alkalmazása elősegítheti az egyén stressz-szintjének felmérését; különös tekintettel a munkával kapcsolatos stressz mértékére és az azt csökkenteni képes forrásokra. A tesztbattéria segítheti a prevenciós vagy terápiás beavatkozásokra szoruló személyek hatékonyabb kiválasztását, a célszemélyek nyomon követését, s így az intervenció hatékonyságának növelését. | Comprehensive assessment of psycho-social stress is often challenging due to the diversity in conceptualization of stress. Consequently, a large number of instruments have been developed that measure stress, the individual characteristics of the stress response, and the impact of stress on the individual, organizational, and societal levels. The aim of this paper is to provide a brief review of the theoretical background to stress and its assessment and to give a detailed description of the test battery utilized in the János Selye Mental Health Programme, which includes well-established and widely used measures in line with the environmentalist and psychological conceptualizations of stress. Regarding the former, we present measures of stress arising in relationships, at the workplace or among work and family roles. Regarding the latter, we discuss measures that explore the perceptional processing and major consequences of stress. We provide a general description of selected instruments and discuss their aim, structure, scoring, and psychometric properties. The test battery presented herein can aid in epidemiological and clinical research as well as in patient care to establish the level of psycho-social stress particularly work-related stress and factors that help the individual cope with stress. Thus, the presented test battery may contribute to the accurate identification of individuals who would benefit from specific preventive and/or therapeutic interventions, and to the monitoring of changes which may further improve the effectiveness of interventions

Work related stress and depression

Aims: Depression is leading cause of workplace disability. We analysed in a representative sample work stress related to depression. Methods: We used as samples the Hungarostudy 2006 and 2013 which were representative of the Hungarian adult population according to gender, age groups, education and type of settlement. In the Hungarostudy 2006 survey 2263 active workers completed structured interviews; there were 973 active workers in Hungarostudy 2013. Work stress was measured with the Siegrist Effort-reward imbalance (ERI) and overcommitment (OC) questionnaire; depression with the Beck Depression Inventory (BDI). We used as further measurements job insecurity, workplace social support and demographic data. Results: The prevalance of high ERI (above 1) increased from 18,3% (2006) to 28,6% (2013) in the Hungarian working population. OC and other work stress factors showed similar increase from 2006 to 2013. People with high ERI in 2006 had 3,1 times higher risk of higher rate of elevated depressive symptoms (BDI 10 or more), in 2013 the OR increased to 6 (p<0,05). Low job security, overcommitment, low social support were also predictors of higher BDI in 2006 and in 2013. Discussion: We observe increase in work stress in when compared 2006 and 2013 Hungarostudy data. Our results confirm that work related stressors significantly contribute to the manifestation of depressive symptoms. These results draw attention to the need of importance of implementation of stress management programs to prevent depression among active workers

A munkahelyi stressz és az énhatékonyság szerepe a pedagógusok mentális egészségének alakulásában

A munkahelyi stressz egészségkárosító hatását egyre több szakirodalmi adat támasztja alá. Kutatásunk céljai: a pedagógusok lelki egészsége és a munkahelyi stressz közti kapcsolat feltárása, valamint az énhatékony­ság és a túlvállalás lelki egészségre gyakorolt hatásainak vizsgálata. Módszerek: Kérdőíves, keresztmetszeti vizsgálatunk általános iskolai peda­gógu­sok körében folyt. A vizsgálati mintát 87 pedagógus alkotta, mindegyikük nő. A munkahelyi stresszt a Siegrist-féle modell keretein belül értelmeztük, mérésére az Erőfeszítés-Jutalom Egyensúlytalanságának kérdőívét alkalmaztuk. Az énhatékonyság mérésére a Schwarzer-féle énhatékonyság kérdőívet, a mentális egészségi állapot felméréséhez pedig a Maslach-féle kiégés kérdőívet, a Beck depresszió kérdőív rövidített változatát és a Maastricht vitális kimerültség kérdőív rövidített változatát használtuk fel. Az adatok elemzését lineáris regressziós eljárás segítségével végeztük. Eredmények: A vizsgálat eredményei szerint a pedagógusok lelki egészségének fontos meghatározó tényezője az erőfeszítés-jutalom egyensúlytalansága. A túlvállaló magatartás és az énhatékonyság mind a kiégés, mind a vitális kimerültség prediktorának bizonyult, viszont a depressziós tünetek egyik egyéni jellemzője sem mutatkozott szignifikáns magyarázó tényezőnek. A túlvállalás és a munkahelyi stressz közötti interakció szignifikánsnak bizonyult a vitális kimerültség tekintetében, míg az énhatékonyság a munkahelyi stressz és a kiégés kapcsolatának volt moderáló tényezője. Következtetések: A vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy a különböző mentális egészségi változókra eltérő módon és mértékben hatnak a munkahelyi stressz káros hatásait is befolyásoló egyéni jellemzők. A lelki egészség megőrzését célul kitűző intervenciós programok megtervezésénél a jelen tanulmányhoz hasonló vizsgálatok eredményeit is érdemes lenne figyelembe venni

Munkahelyi tényezők és pszichés jól-lét az oktatás és kultúra területén dolgozó nők körében

Jelen kutatás célkitűzése a pszichés jól-lét kapcsolatának elemzése öt munkahelyi stressz-tényezővel: az alacsony munkahelyi kontrollal, a munkatársi társas támogatottság hiányával, a munkával kapcsolatos bizonytalansággal, valamint a munkával és a főnökkel való elégedetlenséggel. Módszerek: Elemzéseinket a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés egy almintáján végeztük, azon nők körében, akik az oktatás és kultúra területén dolgoztak (n = 451). A pszichológiai jól-létet négy mutató mentén vizsgáltuk: a depressziós tünetegyüttes, a vitális kimerültség, a szorongás, valamint az általános jól-lét mentén. Az adatok statisztikai feldolgozásához lépésenkénti lineáris regressziót alkalmaztunk. Eredmények: Eredményeink szerint a munkahelyi kontroll az általános jól-lét védő tényezőjének bizonyult, míg a főnökkel való elégedetlenség vitális kimerültséggel, depressziós tünetegyüttessel és alacsonyabb általános jól-léttel társult. A munkával való elégedetlenség mind a négy elemzett mentális jól-lét indikátor alakulását bejósolta. A munkahelyi biztonságérzet alacsony szorongással és magas általános jól-lét pontszámmal járt együtt. Nem várt módon, a munkatársi támogatottság és az általános jól-lét között fordított irányú együttjárást találtunk. Következtetések: A kutatás eredményei részben alátámasztják a létező ismereteket a munkahelyi tényezők és a mentális egészség közötti kapcsolatot illetően. Az ilyen témájú vizsgálatok fontos kiindulási pontot képezhetnek a munkával kapcsolatos stresszt kezelő programok megtervezésében és bevezetésében

Az Erőfeszítés-Jutalom Egyensúlytalanság Kérdőív magyar változatának megbízhatósága és érvényessége = Reliability and validity of the hungarian version of the effortreward imbalance questionnaire

Magyarországon a munkahelyi stressz mérésére kifejlesztett, nemzetközileg is elismert, validált mérőeszköz nem áll rendelkezésre. Jelen tanulmány célkitűzése a rövidített Erőfeszítés-Jutalom Egyensúlytalanság Kér­dőív (Effort-Reward Imbalance Questionnaire) pszi­chometriai jellemzőinek vizsgálata hazai mintán. Módszerek: Vizsgálatunkat a Hungarostudy 2005 országos felmérés 1654 résztvevője körében végeztük. A skálák belső konzisztenciájának meghatározásához Cronbach-alfa mutatókat számoltunk, a faktorstruktúra elemzéséhez faktoranalízist végeztünk. Nem, életkor, iskolai végzettség és a munka jellege szerint képzett csoportok összehasonlításával vizsgáltuk a kérdőív diszkrimációs érvényességét. Depressziós tünetegyüttesre, általános jól-létre, pszichoszomatikus tünetekre, egészségi állapotra, valamint a munka terhelő jellegére vonatokozó skálák, illetve kérdések segítségével vizsgáltuk a konvergens validitást. Eredmények: A mérőeszköz skáláinak belső konzisztenciája igen jónak bizonyult, a faktorstruktúra - kisebb eltérések mellett - jól tükrözte a kérdőív szerzői által közölteket. A mérőeszköz dimenziói mentén szignifikáns különbségek mutatkoztak a különböző korúak, iskolai végzettségűek és különböző munkát végzők között, ami a kérdőív megfelelő diszkriminációs validitására utal. A konvergens érvényességet igazolja a mérőeszköz komponensei és az egészségi állapot között mutatkozó kapcsolat. Következtetések: A rövidített Erőfeszítés-Jutalom Egyensúlytalanság Kérdőív magyar verziójának igen jó megbízhatósága és érvényessége a mérőeszköz hazai mintán való alkalmazhatóságát bizonyítja

Associations between hair cortisol concentration, income, income dynamics and status incongruity in healthy middle-aged women.

A body of research demonstrates that financial disadvantage is associated with general health inequalities and higher mortality rates. Most studies make use of cross-sectional analyses, although income can also be viewed as a dynamic concept. The use of endocrine-markers as proxies for health can provide information about the pathways involved in these associations. Hair cortisol analysis has been developed as a method for assessing sustained cortisol output as it provides an estimate of cumulative cortisol secretion over a prolonged time. The present study assessed income and income trajectory over a 4-year period in 164 working women (aged 26-65) in relation to hair cortisol in a longitudinal design. A negative association between hair cortisol and concurrent income was found (p=0.025) and hair cortisol and changes in income over 4 years (p<0.001), after adjustment for age, BMI, smoking status, hair treatment and country. Status incongruity, a mismatch between educational status and income group, was related to higher cortisol levels compared with status congruity (p=0.009). These findings suggest that psychoneuroendocrinological pathways might partially explain the relationship between lower socio-economic status and adverse health outcomes. Future longitudinal research using hair cortisol analysis is warranted to clarify the time course of social mobility in relation to long-term cortisol, to investigate other underlying psychosocial factors implicated in these associations, and to determine the exact health implications of the neuroendocrine perturbations in individuals with limited economic resources

Munkahelyi stressztényezők kapcsolata a fájdalmas menstruációval = Association between work-related stress factors and painful menstruation

Bevezetés: A stressz és a fájdalmas menstruáció közötti összefüggés jól ismert, azonban keveset tudunk a munkahelyi stressz és a súlyos dysmenorrhoea kapcsolatáról. Jelen kutatás célkitűzése négy munkahelyi stressztényező, az alacsony munkahelyi kontroll, a munkatársi társas támogatottság hiánya, a munkával kapcsolatos bizonytalanság, valamint a munkával való elégedetlenség és a napi tevékenységet korlátozó súlyos menstruációs fájdalmak közötti kapcsolat vizsgálata. Módszerek: Deskriptív és logisztikus regressziós elemzéseinket a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés egy almintáján végeztük, azon nők körében, akik 55 évnél fiatalabbak, és az oktatás és kultúra ágazatban dolgoztak a felmérés idején (n = 419). Eredmények: Mintánk 16,3%-a számolt be súlyos, a mindennapi tevékenységét korlátozó dysmenorrheáról. A megfelelő kontrollhoz képest erre a csoportra szignifikánsan alacsonyabb munkatársi támogatás és munkahelyi biztonság jellemző. Regressziós elemzésekben a kor, iskolai végzettség, gyermektelenség, dohányzás, testtömeg-index, valamint ez előző évi nőgyógyászati kezelések hatásának figyelembevétele után is fordított összefüggést mutatott a súlyos dysmenorrheával a munkatársi társas támogatás és a munkával kapcsolatos biztonságérzet. Következtetések: Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy a munkahelyi stressz hatással lehet a súlyos dysmenorrhoea kialakulására és/vagy fenntartására. A dysmenorrhoea és a munkahelyi stressz bizonyos tényezői közötti kapcsolat pontosabb megismeréséhez további vizsgálatok szükségesek. | Introduction: The relationship between stress and dysmenorrhoea is well-known; however, knowledge regarding the association between work stress and severe menstrual pain so far has been limited. Therefore the objective of the present study was to investigate the association between menstrual pain that limits daily functioning and four work related stress factors, low job control, lack of co-worker support, job insecurity, and dissatisfaction with the job. Methods: Descriptive and logistic regression analyses were conducted on a sub-sample of the Hungarostudy 2002, a nation-wide representative survey, sub-sample that included women aged <55, employed in the education and culture sectors (n = 419). Results: Altogether 16.3% of women reported severe dysmenorrhoea that limits daily functioning. Compared to controls, women in this group reported significantly lower levels of co-worker support and job security. In regression analyses, co-worker support and job security were inversely associated with severe dysmenorrhoea, even after adjustment for age, educational attainment, parity status, smoking habits, body-mass index and gynaecological intervention during the previous year. Conclusions: Our results suggest that work stress may have an impact on the development and/or maintenance of severe dysmenorrhoea. Further research is required to explore in more details the relationship between certain work stress factors and dysmenorrhoea

A magyar népesség egészségi állapotának és életminőségének pszichoszociális kockázati és protektív tényezői az egyes életszakaszokban = Psychosocial risk and protective factors of quality of life and health status of the Hungarian population in different age groups

A pályázat keretében tovább folytattuk a már korábban megkezdett, a magyar népesség demográfiai helyzetének és az egészségi állapot romlásának hátterében kimutatható társadalmi, életmód, pszichológiai, értékrenddel összefüggő elemzéseket. Feltártuk azokat a kockázati és protektív tényezőket, amelyek az egyes életszakaszokban, egyes társadalmi rétegekben különösen fontos szerepet játszanak a gyermekvállalásban, az életminőség és az egészségi állapot alakulásában, az önkárosító magatartásformák, illetve az egyes nagy népegészségügyi jelentőségű megbetegedések kialakulásában és az ezek miatti halálozásban. A fiatal korosztály esetében elsősorban a párválasztással, gyermekvállalással kapcsolatos helyzet háttértényezőit, a középkorúaknál a korai egészségromlás és az idő előtti halálozás meghatározóit, az egyes nagy népegészségügyi jelentőségű megbetegedésekkel kapcsolatos kockázati és protektív tényezőket, míg az idősebb korosztályban elsősorban a protektív tényezők szerepét, az ""egész""-séges öregedés meghatározóit vizsgáltuk. A nemzetközi pályázatokban való részvétel alapján összehasonlító elemzéseket végeztünk, elsősorban a krónikus stressz, a demográfiai jellemzők és az egészségi állapot összefüggéseinek elemzésére. | In the frame of the project we continued to analyse the social, psychological, and way of life factors found in the background of the demographic situation and deteriorating health status of the Hungarian population. We explored those risk factors and protective factors that in certain stages of life and certain social strata play essential role in willingness to have children, in shaping quality of life and health status, in the development of self-destructive behaviours and certain illnesses of great public health importance, and resulting mortality. In the young age group we primarily examined background factors related to choosing a partner and willingness to have children, in the middle age group the determinants of early health deterioration, premature death, risk and protective factors related to certain illnesses of great public health importance, while in the older age group we analysed mainly the role of protective factors, and the determinants of healthy/wholesome aging. Based on participation in international projects we performed comparative analysis in order to examine the relationship between chronic stress, demographic characteristics and health status

Analyzing models of work addiction: single factor and bi-factor models of the Bergen Work Addiction Scale

Work addiction ('workaholism') has become an increasingly studied topic in the behavioral addictions literature and had led to the development of a number of instruments to assess it. One such instrument is the Bergen Work Addiction Scale (BWAS - Andreassen et al. 2012 Scandinavian Journal of Psychology, 53, 265-272). However, the BWAS has never been investigated in Eastern-European countries. The goal of the present study was to examine the factor structure, the reliability and cut-off scores of the BWAS in a comprehensive Hungarian sample. This study is a direct extension of the original validation of BWAS by providing results on the basis of representative data and the development of appropriate cut-off scores The study utilized an online questionnaire with a Hungarian representative sample including 500 respondents (F = 251; M age = 35.05 years) who completed the BWAS. A series of confirmatory factor analyses were carried out leading to a short, 7-item first-order factor structure and a longer 14-item seven-factor nested structure. Despite the good validity of the longer version, its reliability was not as high as it could have been. One-fifth (20.6 %) of the Hungarians who used the internet at least weekly were categorized as work addicts using the BWAS. It is recommended that researchers use the original seven items from the Norwegian scale in order to facilitate and stimulate cross-national research on addiction to work