A bevándorlók szociális jogai összehasonlító perspektívában

A bevándorlók szociális jogainak elemzésében a tanulmány a jóléti államok összehasonlító kutatásaira és nemzetközi migrációs tanulmányokra épít. Azt feltételezve, hogy a jóléti rezsim típusa hat a bevándorlók szociális jogaira, az elemzés Esping-Andersen jóléti rezsim tipológiájából indul ki. Ezt a tipológiát azonban a nemzetközi migrációs irodalomból kölcsönzött két analitikus elemmel egészítem ki: a bevándorláspolitika rezsimjeinek és a bevándorlási formákkal összefüggő belépési kategóriáknak a vizsgálatával. A tanulmány a bevándorlók szociális jogait három olyan országban vizsgálja, amelyeket a jólétirezsim-típusok mintapéldányainak szoktak tekinteni: az Egyesült Államokban, amely a liberális, Németországban, amely a konzervatív-korporatív és Svédországban, amely a szociáldemokrata rezsim megtestesítője. A tanulmány feltérképezi, hogy e három országban milyen formákban tagolódtak be a bevándorlók a jóléti rendszerekbe. Külön figyelmet fordít az 1990 utáni törvénykezésre, hogy értelmezze a jóléti rezsimek, a bevándorlási formák és a bevándorláspolitikai rezsimek kölcsönös hatását a bevándorlók szociális jogainak alakításában

Gendering Welfare State Analysis: Tensions between Care and Paid Work

The article revisits comparative research on gender relations and the welfare state through the lens of the tensions between paid work and care. It discusses how these tensions shaped the intellectual enterprise of gendering welfare state analysis and women's political activity in the welfare state, as well as the emergence of normative perspectives to overcome divisions between care and paid work. It concludes by identifying three challenges for future research posed by intersectionality, immigration and the gender implications of long-term welfare state change. Nonetheless, the greatest cross-cutting challenge remains the need to balance care and paid work in feminist analysis of welfare states