A csermelyciprus (Myricaria germanica) új hazai előfordulása

A közlemény a Magyarországon igen ritka Myricaria germanica második olyan előfor­dulásáról számol be, amely ember által létrehozott termőhelyről ismert. A faj Hejőpapi mellől (Sajó–Hernád-sík), egy kavicsbányából került elő. A faj legközelebbi lelőhelye mintegy 60 kilométerre találha­tó, így az előfordulás a szél általi terjedés (anemochoria) hatékonyságát jelzi. Úgy tűnik a kavicsbányák megfelelő termőhelyet jelenthetnek e hazánkban veszélyeztetett cserjefajnak.</jats:p

Adatok a Dél-Nyírség és peremterületei flórájához

Dolgozatunkban a Dél-Nyírség és a Berettyó–Kálló köze egy florisztikai értelemben jellemzően alulreprezentált településének, Monostorpályinak a flórájához szolgáltatunk adatokat, más- részt közzéteszünk néhány érdekesebb florisztikai megfigyelést Debrecen környékéről. Összeállítá- sunkban 58 növényfajról szolgáltatunk adatokat. Az enumerációban felsorolt fajok között találunk a térségből korábban egyáltalán nem jelzett taxonokat (Lathyrus nissolia, Gagea villosa, Catabrosa aquati- ca, Potamogeton lucens, P. pusillus). Összesen 16 védett növényfaj újabb előfordulási adatait tesszük közzé, melyek általában jellemzőek a nyírségi természetes élőhelyekre, ugyanakkor véleményünk sze- rint összességében visszaszorulófélben vannak (pl. Hottonia palustris, Dianthus superbus, Cirsium rivu- lare, Lychnis coronaria). Adatot szolgáltatunk néhány országszerte ritka vagy ritkulóban lévő gyomfaj elterjedéséhez (Anthemis cotula, Myagrum perfoliatum, Agrostemma githago), emellett megerősítjük néhány kevéssé ismert növényfaj korábbról ismert előfordulását (Luzula pallidula, Carex hordeistichos); továbbá felhívjuk a figyelmet néhány idegenhonos faj terjedésére is (Broussonetia papyrifera, Phyllostachys sp.)

Using traditional ecological knowledge in discovery of rare plants: a case study from Turkey

L

Emergence of a new salt-tolerant alien grass along roadsides? Occurrence of Diplachne fusca subsp. fascicularis (Poaceae) in Hungary

This paper reports the occurrence of a North American salt-tolerant taxon, Diplachne fusca subsp. fascicularis (Lam.) P.M.Peterson et N.Snow in Hungary (Central-Europe). Two earlier Hungarian observations of D. fusca were known from 1915, near Győr (West Transdanubia), later the taxon was collected by Pénzes in 1958, in downtown Budatétény (central Hungary. Both observations seem to be occasional. Recently, the taxon has started spreading in Europe, mainly on rice paddy fields, with a serious invasion potential. In North America its appearance on ruderal habitats, as well as along roads and other linear infrastructures is a well known phenomenon. The Hungarian population was found near Cegléd (Central Hungary) on the roadside of the E40 primary main road in September 2018. In July 2019 more than one thousand (mostly vegetative) individuals were detected. The salt content of the habitat shows remarkable temporal and spatial variability. At one meter distance from the edge of the paved road soil salt content was higher in spring (after the winter de-icing regime), than in autumn. Salt concentration was highest in the vicinity of the road, and decreased with increasing distance from it. Germination tests revealed a significant negative effect of NaCl concentration on germination rates, but germination occurred even on extremely saline substrates with 1.5% NaCl concentration. Considering its biology and reproduction strategy, the further spread of Diplachne fusca is highly presumable

Using traditional ecological knowledge in discovery of rare plants: a case study from Turkey

Sustainable (and adaptive) management of natural resources is usually based on long term local experiences with nature. Local traditional communities often possess rich ecological knowledge connected to nature and traditional resource use and management. This knowledge can provide unexpected new information for researchers, and show new opportunities and ways for professionals in conserving rare and threatened species.We found significant new populations of the rare Ophrys lesbis in a private area next to the settlement of Çamlık, Muğla, and Orchis punctulata in the graveyard of Kadılar, Antalya with the help of local rural people. We firstly report the replanting of some orchid species (Orchis papilionacea, O. italica, and Barlia robertiana) in kitchen gardens of Çamlık and Bayır, in Muğla Province.The presence of significant orchid populations (e.g., the biggest ever found for Ophrys lesbis) in an area, where local owners have been actively harvesting salep from year to year for decades suggests that the moderate salep harvesting can be sustainable for long run. Based on our observations, Turkish salep harvesters can help botanists and conservationists find new locations of rare threatened orchid populations, and therefore indirectly help in conserve these populations

Florisztikai adatok a Tiszántúl északi pereméről II. Borsodi-ártér és Sajó–Hernád-sík

Jelen dolgozatban 2006 és 2019 közötti időszakból, a Borsodi-ártér és a Sajó–Hernádsík területéről gyűjtött florisztikai megfigyeléseinket tesszük közzé, összesen 126 fajról, és egy hibridről. Különös figyelmet fordítottunk a térségben jellemző kavicsbányákra, ezért az adataink egy jelentős része valamilyen módon összefüggésbe hozható a kavicsbányászati tevékenységek során létrejött élőhelyekkel. A dolgozatban bemutatjuk néhány országszerte ritka vagy szórványos őshonos faj (például Chenopodium murale, Ch. rubrum, Lycopsis arvensis, Chamaenerion dodonaei, Reseda luteola, Senecio viscosus, Gnaphalium luteoalbum, Cyperus glomeratus), ill. újjövevény (Lepidium densiflorum, L. virginicum) újabb előfordulásait. Védett, de nem feltétlenül ritka fajok lokális elterjedéséhez is kiegészítésekkel szolgálunk (például Pseudolysimachion longifolium, Nymphoides peltata, Epipactis tallosii, Leucanthemella serotina). Néhány faj előfordulását tiszántúli (Sherardia arvensis, Thymelaea passerina, Silene conica) vagy alföldi (Monotropa hypopitys) kitekintésben is jelentősnek tartjuk

Roadside verges as habitats for endangered lizard-orchids (Himantoglossum spp.): Ecological traps or refuges?

L