Foundations of legal doctrine – Somló’s constitutional theory and the Hungarian doctrinal school of public laws

Abstract Juristische Grundlehre is the representative work of Felix Somló’s oeuvre and is an early classic in the general theory of law. The book takes a clear position on the necessity of such a general theory. A scientific study of the law cannot be based on explanations of theories focusing on the content of positive law since these theories are necessarily particular. The question is, however, how to explain the substance of general concepts: should one do so within the framework of a general theory, one that is independent of the content of positive law, as suggested by Somló, or by referring it explicitly to the explanation of that content? In contrast, theories of positive law, such as the doctrinal approach to public law, argue for the latter and regard the scientific study of the law as related to the explanation of its content. Thus, the development of general legal concepts would also be linked to that explanation. It will be shown that Somló takes position on a number of conceptual issues within the framework of his foundational legal doctrine, which were in the focus of contemporary debates on Hungarian public law. It is for this reason that the present paper focuses on the chapters of Somló’s book that make arguments similar to those of public-law theories. These considerations show closer links to the debates of contemporary public-law scholarship than what would follow from Somló’s formalist theoretical aims as formulated in Grundlehre

Parlamenti mentelmi jog és az emberi jogok

t

THEORETICAL STUDY OF ADSORPTION ON A SiO₂ SURFACE

Preliminary calculations of adsorption on a SiO₂ surface are presented. An open shell version of the MINDO/3 molecular orbital method is applied to a two-dimensionally periodic slab of α-quartz covered by a monolayer of hydrogens on one side. The atomic geometries and adsorption energies of a CO molecule are given for two possible molecular adsorptions

Jogi alaptan és közjogelmélet : Somló Bódog jogelmélete és a magyar közjogi dogmatikus iskola

Somló fő művének egyik kiindulópontja az általános jogelmélet és a tételes jogtudományok megkülönböztetése. E megkülönböztetés szerint a tételes jogtudomány művelésének az előfeltétele a jog általános fogalmainak tisztázása egy általános jogelmélet, a jogi alaptan keretében. A tanulmány arra próbál rámutatni, hogy az általános jogelméletnek ez az elképzelése nem tartható, egyfelől a korszak formálódó közjogtudománya, a közjogi dogmatizmus nem tartott igényt egy ilyen általános fogalmi előmunkálatra, másfelől Somló általános jogelmélete is erősebben kötődött a partikuláris közjogi viszonyokhoz annál, hogy a Juristische Grundlehreben az általános jogelmélettel szemben támasztott elvárásoknak meg tudjon felelni. Somló jogelméletére inkább egyfajta munkamegosztás jellemző az általános fogalmi és a tételesjog-tudományi vizsgálódások között

Az állam általános elmélete és a jog viszonylagos ereje – észrevételek Georg jellinek államelméletéhez

This paper makes an in-depth examination of the theory established by Georg Jellinek who – extending the perspective of the jurisprudence of state law based on legal methods – was concerned with issues of public law within the frames of general theory of the state. The author will demonstrate the claim that the special concepts of Jellinek’s general and descriptive theory – like the „presupposition of factual validity” or the idea of the „state’s self-obligation to law” – are the results of Jellinek’s idea that there were no alternatives to the institutional system of the constitutional monarchy.Azok az intézményrendszerbeli változások, amelyek a nemzeti jogrendszerek európaizálódásával és nemzetköziesedésével jártak, az állam- és jogelméleti diskurzus reneszánszát hozták el. Ezeknek a változásoknak a fényében ma már konszenzus van abban, hogy a pozitív jogra és a bírósági ítéletek gondos értelmezésére koncentráló dogmatikus tudás nagyon sok esetben erősen rá van utalva az általános fogalmakat tisztázó és megalapozó, elveket igazolni tudó elméleti tudásra. A joggyakorlat egyre komplexebb problémáit nem lehet csupán a bíróságok által értelmezett fogalmi keretekre támaszkodva megérteni és érthetővé tenni

Az európai jogtudomány felé – A német tudományos tanács ajánlásai az oktatás és a kutatás fejlesztéséről

The German Council of Science and Humanities (Wissenschaftsrat) in 2012 published its study „Perspectives of Legal Scholarship in Germany. Current Situation, Analyses, Recommendations”. The recommendations are preceded by empirical and quantitative descriptions that provide information on the current situation of legal study and research in Germany. The document emphasizes the importance of cooperation between theoretical and practical part of the legal education. The report considers that students should acquire the ability of critical approach to legal prac- tice instead of memorising the substantive legal rules.A német tudományos tanács (Wissenschaftsrat) 2012. novemberében tette közzé a német jogtudomány és jogászképzés fejlődési irányairól szóló tanulmányát és ajánlását.  A dokumentumot a szakmai nyilvánosság már széles körben megvitatta. A vita résztvevői nem kérdőjelezték meg a tanulmány legfontosabb állításait és ajánlásait. Eszerint a német jogászképzésnek és jogtudománynak nemzetközibbé kell válnia, erősíteni kell a nők jelenlétét a professzori karban, és ami a legfontosabb: össze kell hangolni az elméleti és a gyakorlati képzést, nem a tételes jogi szabályok visszaadását kell számon kérni, hanem képessé kell tenni a hallgatókat a joggyakorlat kritikus szemléletére. Ehhez egyfelől az oktatás diszkurzív jellegének az erősítése, másfelől a tananyag csökkentése és koncentrálása szükséges