A draft on theories of fiscal sustainability

Fiscal sustainability has been an oft-mentioned concept since the world’s last economic and financial crisis. This global crisis has drawn attention to the problems of public deficits and debt growth. It is, however, expected of modern analysis that any such lessons learnt should be based on empirical examination. To this end, we have tried to summarize the basic methodology for measurement of fiscal sustainability. We have examined and compared many ways or methods for achieving fiscal sustainability. Our experience is that the measurement of fiscal sustainability depends on the definition of fiscal sustainability itself, the definition of the balance of the public deficit and debt, the length and quality of the time series used, the particular characteristics of the countries participating in the study, and the researchers’ own approaches and expectations. Here we discuss what have been the most important milestones in the literature, and what kind of methods would serve in own research

Short and medium term fiscal sustainability in Poland in comparison with the V4 Group

Nowadays, sustainability and sustainable growth are an often mentioned concept. In connection with the financial crisis, the budget and fiscal policy sustainability has been the forefront of research. This study took its advice and follows a simple intertemporal budget constraint and calculate primary gap in some selected years (2004, 2009, 2014) and testing assumptions for short-term and medium term selected periods (2000–2004, 2005–2009, 2010–2014) in Poland in comparison with the Visegrad Group Countries. Result of examination is fiscal stance of V4 countries was varied. Based on most of estimated results the short-term fiscal policy stances of V4 seem to be unsustainable, but in medium-term seem to be sustainable particularly in Poland. Poland has good results thanks to continuous economic growth, stable and renewable fiscal policy and large domestic market

A visegrádi országok jelenlegi fiskális keretrendszere

A visegrádi országok közös jellemzője, hogy a fiskális politika „húzd meg, ereszd meg” politikájának köszönhető GDP ingadozás és a látszólag magas növekedési potenciál az uniós szabályoknak való megfeleléssel párosult a rendszerváltozásuk óta. Ezen hasonlóságok és az esetleges különbségek fiskális keretrendszerre gyakorolt hatásának kirajzolása a célja a tanulmánynak. Kiemelve az időszak azon eseményeit és az országok sajátos gazdaságpolitikai helyzetét, amely a jelenlegi fiskális keretrendszer kialakulására hatással volt. A keretrendszer időbeli fejlődésének alakulását összegzem, melyben nemcsak a fiskális szabályok, hanem a független fiskális intézmények kialakítására is kitérek. Az országok fiskális keretrendszerét az Európai Unió értékelési rendszerében elfoglalt helyezések alapján is összehasonlítom. A common feature of the Visegrad countries is that the fluctuations in GDP due to the “stop-go” policy of fiscal policy and the seemingly high growth potential have been coupled with compliance with EU rules since their regime change. The aim of this study is to find the impact of these similarities and possible differences on the fiscal framework. Highlighting the events of the period and the specific economic policy situation of the countries that influenced the development of the current fiscal framework. I summarize the development of the framework over time, in which I cover not only the establishment of fiscal rules, but also the establishment of independent fiscal institutions. I also compare the fiscal frameworks of the countries on the basis of the Fiscal Rule Index of European Commission. National fiscal frameworks, fiscal rules, Fiscal Rule Index

Pénzügyi idősorok hiányzó adatainak kezelése : afrikai devizaárfolyamok példáján

A tanulmány célja a pénzügyi idősorokban megjelenő adathiányok kezelésére alkalmazott főbb eljárások összehasonlítása, azok momentumokra, volatilitás-modellezésre és Value-at-Risk jelzésekre gyakorolt hatásain keresztül. Tekintettel arra, hogy a hiányzó adatok kezelését elsősorban kérdőíves lekérdezésekből származó adathiányok esetében tárgyalja a szakirodalom elsődlegesen, szükséges a pénzügyi idősorokon történő összehasonlításuk. A szerzők a listaszerű adattörlést, átlaggal pótlást és a likelihood-becsléseken alapuló általános várakozásmaximalizációs eljárásokat hasonlítják össze napi záró devizás idősorokon. A vizsgált minta az afrikai lebegő devizákat tartalmazza 2000. március 8. és 2015. március 6. között dollárban denominálva, kiegészítve az euróval és az ahhoz kötött CFA frankkal. Az elvégzett számítások eredményei alapján az EM-eljárás alkalmazását nem javasolják, annak a volatilitásra, korrelációra és extrém elmozdulásokra gyakorolt hatásai miatt

Az államadósság mértékét meghatározó mutatók vizsgálata – A V4 és GIPS országcsoportok összehasonlító elemzése egylépéses dinamikus panelregresszió segítségével

A 2008-as válság következményeként az államadósságok növekedésnek indultak a világban, amely további gazdasági problémákat okozott az országoknak. Több európai uniós tagállam kényszerült a Trojka segítségét igénybe venni finanszírozási nehézségeik enyhítésére. Tanulmányunk célja az államadósságot befolyásoló tényezők vizsgálata. A Visegrádi országok és a Ciprus adatsoraival kiegészített GIPS államadósságára ható tényezőket hasonlítottuk össze egylépéses dinamikus panelmodell segítségével. Mindkét panelben azonosítani tudtuk a szakirodalom által korábban feltárt összefüggéseket. A deficit, az infláció, a folyó fizetési mérleg romlása az államadósság növekedéséhez, a reálkamat, a GDP-növekedés és foglalkoztatottság javulása az államadósság csökkenéséhez vezet. A reál effektív árfolyam azonban egyik panelben sem lett szignifikáns

Spatial Aspects of the Restructuring of the Hungarian Economy Between 2000 and 2019

In the years following the regime change of 1989-90, Hungary faced numerous economic and political challenges. Apart from the dominance of privatisation, the ‘90s can definitely be described as a decade of transition. The performance of the Hungarian economy had reached the pre-transition level by the turn of the millennium, while the labour market and the structure of economic sectors had undergone substantial changes. In the present paper, we investigate how stable the developed sectoral structure proved to be in the two decades that followed and what territorial specificities the changes were characterised by. Our main question is how further structural changes – besides the sectors’ performance (productivity) growth – contributed to the changing economic performance of territorial units in the period of 2000-2019. In our study, we divide productivity change into a “between-sector” and a “within-sector” element. We regard the analysis as a relevant research question in general as well. However, the global financial crisis occurring at the “mid-term” of the studied period (2008) represents a special rupture. The analysis framework is provided by the counties (NUTS3 regions), we conduct our analysis in this context. It can be established that the primary factor of productivity growth is the increase of performance within sector groups and not the change in the economic structure of counties. The impact of structural changes is smaller in magnitude and may even have a negative value in several cases, i.e., the economic structure of counties has shifted from higher-productivity sectors towards those with lower productivity