The influence of ideologies on Chinese management characteristics and its relevance in cross-cultural management between China and the European Union. A conceptual paper

In this paper, the authors give an introduction to the four most important ideologies impacting culture and the way of thinking in China today, i.e. Confucianism, Daoism, Legalism and Buddhism. First, the authors provide an overview of the historical period where these ideologies originate from, and explain how their concepts were interpreted by the social elite. In the next chapters, they examine each of the ideologies separately. Confucianism is the best known Chinese ideology worldwide, in relation with business it is mostly dealing with questions of business ethics, while Daoism addresses behavioral questions and Legalism examines the methods of leadership from a rather totalitarian point of view, all of them specifically related to Chinese management. Buddhist economics deals with comprehensive economic questions, but it can be used for developing more sustainable management practices. Although the authors examine their current impact on management in China, this paper logically paves the way for further research areas such as the impact of Buddhist economics on Chinese management, or the correlation between the embeddedness of these ideologies and a leader’s preferred managerial role or management style

Pediatric Sepsis: genetic Considerations

K

Cselekvő elmélet. Az építészetelmélet változó szerepe az ezredfordulón = Active Theory. Changing Role of Architectural Theory at the Turn of the Millennium

A kutatás az építészetelmélet legfrissebb tendenciáinak a feldolgozására vállalkozott. Megállapítottuk, hogy az építészetelmélet szerepének és jellegének (elvek vagy manifesztumok) változása korunk szemléletváltásait követi. A posztmodern gyenge igazságain és a dekonstruktivizmuson át a piac kihívásaira adott innovatív megoldások nyújtotta önigazolásáig vezet az út, amelyen a teória most mégis visszafordulni látszik. Az elmélet változásában szerepet játszik a gazdaság is, a kilencvenes években kiteljesedő globalizáció, majd az évtized végi válság. Az elmélet alakulására nagy hatással volt a digitális technika elterjedése is, amely nem csak az építészeti formák és anyagok előtt nyitott új lehetőségeket, hanem hálózatos szervezete a gondolkodást is befolyásolta. Megállapítottuk, hogy az elmúlt évtized jellemző építészetelméleti munkái a szószedet semlegességével összeállított kulcsszavakra épülnek. Az egyes fogalmak ugyanakkor jellemzően hozzárendelhetőek valamely problémakörhöz, bár sohasem csak egyhez. Az elmélet ma meghatározói témái és kérdései: az építészet hatása, az épület létrehozásának a módja, illetve az építészet és az építész felelőssége. Eredményeinket 27 publikációban tettük közzé, valamint egy doktori disszertáció is készült a témában. A kutatás során egy nemzetközi és egy hazai konferenciát szerveztünk, a feltárt és rendszerezett ismereteket két egyetemi kurzus anyagába is beépítettük. | The aim of the research project was to discover the recent tendencies in architectural theory. We found that the role and (principles or manifesto like) nature of theory follows the changes of the general world view. Theory followed the way from the post-modern weak truth through deconstructivism up to the praise of innovation as a reaction to the challenges of the market. However theory now seems to turn back on the road. Economy also played a role in the change: globalization in the nineties, and the recent crisis. The third determinant of theory was the spread of digital technology. It offered new architectural forms and materials for the praxis, but its networked organization also influenced our way of thinking. We found that in the last decade the characteristic theoretical works of architecture were compiled neutrally, based on keywords. However the separate concepts typically can be assigned to a problem, but never just to one. We found that the defining themes and problems of architectural theory are as follows: effects and affects of architecture, way of creating architecture and the responsibility of architecture and the architect. We published our findings in the form of reviews (9ps.), conference proceedings (8ps.) and journal studies (10ps.). A doctoral dissertation was also submitted in the theme. We organized one international and one home conference, and the results of the research were built into the curriculum of two university courses

„Veled Uram, de nélküled” – állam, önkormányzatok, munkáltatók a koronavírus idején

A 2020-as jogalkotás alapján egyértelműen látható, hogy jóllehet a veszélyhelyzet 2020. június 18-án megszűnt, azonban számos rendelkezés azon túlmenően is hatályban maradt. Így a Covid19 miatti járványveszély a magyar jogrendszeren várhatóan tartós nyomokat hagy. A közigazgatási jog rendszerében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) elsődlegességét gyengítő, az engedélyezési eljárások tekintetében sajátos mögöttes szabályként jelentkező külön törvényi szabályok az eljárásokat alakítják át. Az önkormányzatiság értelmezése is módosult, mind a veszélyhelyzeti jogalkotással, amely egyszerre szűkítette az önkormányzatok mozgásterét, s részben bővítette is azt, másrészt pedig, a gazdasági önállóságukat erősen érintő, a különleges gazdasági övezetekre vonatkozó szabályok megalkotásával. A közigazgatási jogban tartósan megmaradó rendelkezések a járványügyi intézkedésekhez csak közvetetten kapcsolódtak. A pandémia a munkajogi szabályozást is érintette, a kollektív megállapodások érvényének lerontása és a munkáltató egyoldalú jogosultságának növelése azonban a járványügyi veszélyhelyzet után is megmaradt, tovább növelve az egyéni autonómiát a munkaviszonyban. Így úgy tűnik, a járványveszély miatti „jogalkotási alapzaj” egyfajta háttérként szolgált bizonyos, egyébként nagyobb figyelmet kapó változások és átalakítások elvégzéséhez

How can the integration of environmental considerations into construction decisions help?

Buildings around the world (their design, maintenance and disposal) contribute significantly to global warming. It is no coincidence that achieving the sustainable operation of buildings is a priority objective worldwide, not only in terms of the choice of materials but also in terms of achieving the best possible technological solutions. The aim of the project is to deliver the highest possible quality results in a comprehensible way to all audiences in any way connected with the building industry: interested parties, renovators, builders, architects, contractors, etc

Examining centrifugal pump BKS300 on cavitation

Pumps influence all our lives directly or indirectly. Pumps are one of the most widespread types of turbomachines. Their task is to pump fluid from one place to another and engineers who are experts in pump technologies are familiar with the phenomenon of cavitation. The present work focuses on the cavitation from an experimental point-of-view. Measurements have been carried out on the type of a centrifugal pump. A polynomial fitting method has been developed and a semi-empirical formula has been proposed. Furthermore, numerical simulations have been performed for modelling two-phase cavitating turbulent flows in the investigated centrifugal pump. The objective of this study is to bring attention to cavitation and contribute to the knowledge in terms of its harmful effect

Hydrogen Economy Development Opportunities by Inter-Organizational Digital Knowledge Networks

Innovative power-to-X (P2X) technologies, as a set of emerging new solutions, could play a crucial role in creating sustainable, carbon-neutral economies, such as the hydrogen economy. These technologies, however, are generally not yet implemented on a commercial scale. This research focuses on how innovative, digital inter-organizational knowledge networks of industry representatives and universities could contribute to the commercial implementation of P2X technologies and increase the pace of sustainable hydrogen-based development. The findings of an extended case study with a hybrid (qualitative–quantitative) methodology and a five-year time horizon, suggest the need for a digital knowledge platform, where universities and industry representatives add and combine their knowledge. In contrast with expectations, however, the empirical results show that academia would, not only be capable of supporting the exploration of new solutions, but foster the exploitation of more mature technologies as well. Similarly, large energy companies could also drive exploratory activities, not only exploitative ones. The findings highlight the possible central role of the “system builder” actor, who integrates exploitative-explorative learning and facilitates the formation of a (digital) innovation ecosystem. By exceeding the dominant techno-economic and environmental aspects, this research contributes to the literature by highlighting the applicability of network-based innovation management theory for hydrogen economy research