Az európai (euro-)iszlám vagy iszlám Európában (részlet)

A Köz-Gazdaság fontosnak tartja, hogy a multidiszciplináris megközelítés jegyében bemutassa más társadalomtudományok kutatásait és eredményeit. Ennek jegyében közlünk néhány részletet Rostoványi Zsolt Európai (euro-)iszlám vagy iszlám Európában című, a közelmúltban megjelent könyvéből

Az iszlám és a 21. század

Az iszlám és Európa, az iszlám és a Nyugat feszültséggel és számos konfliktussal terhelt viszonya új kihívások elé néz. 2015–2016-ban alig néhány hónap leforgása alatt hatalmas migrációs hullám érte el Európát, s a menekültek és bevándorlók számottevő része az iszlám civilizáció országaiból érkezett. Mindeközben megszaporodtak az „Európa szívében” radikális iszlamisták (dzsihádisták) által végrehajtott terrortámadások, melyek százak életét követelték. Egyesek egyenesen “háborúról”, vagy legalábbis Európa, az európai kultúra fenyegetettségéről beszéltek. A fejlemények hatására széles körben elfogadottá vált egy általánosító, monolitikus iszlámkép, amely a média, a politikusok, az egyházi személyiségek, de még a biztonsági szakértők jelentős részét is jellemzi. Eszerint csupán egyetlen – ellenséges, az európai kultúrától idegen – iszlám létezik, s a fő törésvonal az iszlám és a kereszténység, az iszlám és a Nyugat között húzódik

Sykes-Picot-egyezmény: az "arabság trianonja"?

The Ottoman Empire fought in the First World War on the side of the Central Powers, which accelerated the disintegration of the Empire. The “Eastern question,” that is, the imperial/colonial competition of great powers for the lost territories of the Empire have already been an integral part of European power politics for decades. On May 19, 1916 Great Britain, France and Russia have concluded the Sykes-Picot Agreement that divided the “Fertile Crescent” region into British and French spheres of interest. In return for a military uprising of Arab forces (“Arab Revolt”) against the Ottoman Sultan led by Hussein, Sharif of Mecca, the British promised support for an independent Arab state. However, Arab expectations proved futile. From 1923, the League of Nations mandates came into force in the form of four new states: Syria-Lebanon became French, Palestine, Trans-Jordan and Iraq became British mandates. Although the actual country borders were not designated by the Sykes-Picot Agreement, this treaty has become the symbol of colonization, of imperialist politics, of “artificial state borders" drawn by the West, and of “artifical states” created from territories divided up by imperialist powers

Fundamentalizmusok a 20-21. században

2015 eleje és 2016 márciusa között Európában három, radikális iszlamisták (dzsihádisták) által végrehajtott terrorakcióra került sor. A 2015-ben kirobbant migránsválság során pedig mintegy másfél millió migráns és menekült áramlott be az Európai Unió országaiba. Mindez a széles közvélemény – s a politikusok és a szakértők egy része – szemében is nem csupán az iszlamizmus (iszlám fundamentalizmus) radikális szárnyáról már sok éve kialakult negatív képet erősítette, hanem elmélyíteni látszott azt a törésvonalat is, amely sokak szerint az "őshonos" európaiak és az „idegen” muszlimok, a kereszténység és az iszlám között húzódik. Feléledni látszik Samuel Huntington kilencvenes évek elején született „civilizációs paradigmája” [Huntington 1998]

Sykes–Picot-egyezmény: az “arabság trianonja”?

The Ottoman Empire fought in the First World War on the side of the Central Powers, which accelerated the disintegration of the Empire. The “Eastern question,” that is, the imperial/colonial competition of great powers for the lost territories of the Empire have already been an integral part of European power politics for decades. On May 19, 1916 Great Britain, France and Russia have concluded the Sykes-Picot Agreement that divided the “Fertile Crescent” region into British and French spheres of interest. In return for a military uprising of Arab forces (“Arab Revolt”) against the Ottoman Sultan led by Hussein, Sharif of Mecca, the British promised support for an independent Arab state. However, Arab expectations proved futile. From 1923, the League of Nations mandates came into force in the form of four new states: Syria-Lebanon became French, Palestine, Trans-Jordan and Iraq became British mandates. Although the actual country borders were not designated by the Sykes-Picot Agreement, this treaty has become the symbol of colonization, of imperialist politics, of “artificial state borders" drawn by the West, and of “artifical states” created from territories divided up by imperialist powers

Sykes–Picot-Egyezmény: Az „Arabság Trianonja”? = Sykes–Picot-Agreement: “Trianon of the Arabs”?

The Ottoman Empire fought in the First World War on the side of the Central Powers, which accelerated the disintegration of the Empire. The “Eastern question,” that is, the imperial/colonial competition of great powers for the lost territories of the Empire have already been an integral part of European power politics for decades. On May 19, 1916 Great Britain, France and Russia have concluded the Sykes-Picot Agreement that divided the “Fertile Crescent” region into British and French spheres of interest. In return for a military uprising of Arab forces (“Arab Revolt”) against the Ottoman Sultan led by Hussein, Sharif of Mecca, the British promised support for an independent Arab state. However, Arab expectations proved futile. From 1923, the League of Nations mandates came into force in the form of four new states: Syria-Lebanon became French, Palestine, Trans-Jordan and Iraq became British mandates. Although the actual country borders were not designated by the Sykes-Picot Agreement, this treaty has become the symbol of colonization, of imperialist politics, of “artificial state borders" drawn by the West, and of “artifical states” created from territories divided up by imperialist powers

The Future of Minorities in Post-ISIL Iraq

The period after June 2014 has seen forces from the Islamic State of Iraq and the Levant (ISIL), an armed group, spread quickly across Iraq. This process has led to massive displacements in which affected over two million people. Indeed, the primary targets of ISIL have been religious and ethnic minorities. Some of these groups include Yazidis, Shabak, Kaka’i, and Christians. Also, ISIL has abducted or injured many people, with thousands also killed. Examples of adverse actions that the armed group has committed include severe human rights abuses such as the looting of property, the abduction of children, the destruction of places of worship, sexual enslavement, rape, forced conversion, and summary executions. Whereas the period before the insurgency group’s entry still witnessed minorities exist as a vulnerable group, the violence led by ISIL has threatened to eliminate them permanently from regions such as the Nineveh Plains, have lived in these areas for several centuries. The main question purpose of this paper is to examine the future status of minorities in post-ISIL Iraq? ISIL. I will argue that although ISIL had been defeated in Iraq, their impact will be critical on Iraqi Minorities Even after the demise of ISIL. Currently, informal settlements, abandoned buildings, and camps in which the displaced persons live reflect deteriorating humanitarian conditions. With international agencies experiencing limited resources and also the government failing to offer an effective response, most of the international displaced people (IDPs)[1] do not have enough shelter, health care, water, food, and other essential items. Indeed, most vulnerable groups include children and women. At a time when the majority are contemplating emigration out of Iraq, their survival in the immediate and far future rests upon collaboration among four groups that include the international community, the Iraqi government, Kurdish authorities, and minorities themselves. Some of the specific areas that need to be addressed include the asylum dilemma, reconciliation and restoration, preventing future abuses, legislation, and humanitarian issues

A Nyugat és az iszlám

Elhangzott 2016. október 6-án az ELTE Új- és Legújabbkori Egyetemes Tanszékén. A beszélgetést Kiss László nyugdíjas kazánfűtő szervezte és moderálta. Ugyanő készítette a beszélgetés szerkesztett változatát. A beszélgetés résztvevői: Balogh András történész, a történelemtudományok doktora, korábbi thaiföldi nagykövet (1988–1992), prof. emeritus (ELTE) Frank Tibor történész, egyetemi tanár (ELTE), az MTA levelező tagja Kiss Endre filozófus, egyetemi tanár (ELTE–OR-ZSE), az MTA doktora Rostoványi Zsolt közgazdász, iszlámszakértő, egyetemi tanár, a BCE rektora (2012–2016) Simai Mihály közgazdász, egyetemi tanár (BCE), az MTA rendes tagja Vass Csaba közgazdász, prof. emeritus, a szociológia és a filozófia doktora Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár (BCE), az MTA doktora, a Magyar Nemzeti Bank elnöke (1991–1995). Ő írásban küldte el a hozzászólását