Jó katonák vagy jó szervezetek? : a szervezeti polgár viselkedés empirikus vizsgálata magyar munkavállalók körében = Good soldiers or good organizations? : organizational citizenship behavior among Hungarian employees

The present studies examined the evaluation of supervisors, perceived organizational culture, perceived organizational corruption, and perceived organizational justice as predictors of organizational citizenship behaviors (OCBs). Almost 1500 Hungarian working adults took part in the present studies. The results showed that the evaluation of supervisors, perceived organizational culture, perceived organizational corruption, and perceived organizational justice are all significant predictors of extra-role behaviors. The mediation analyses also showed that the relationship between these predictors and OCBs is mediated by job satisfaction, organizational commitment, and organizational identification. It seems to be true that good organizations “produce” good soldiers. The study’s implication for theory and research were discussed, its limitations were identified

Jó katonák vagy jó szervezetek? : a szervezeti polgár viselkedés empirikus vizsgálata magyar munkavállalók körében = Good soldiers or good organizations? : organizational citizenship behavior among Hungarian employees

The present studies examined the evaluation of supervisors, perceived organizational culture, perceived organizational corruption, and perceived organizational justice as predictors of organizational citizenship behaviors (OCBs). Almost 1500 Hungarian working adults took part in the present studies. The results showed that the evaluation of supervisors, perceived organizational culture, perceived organizational corruption, and perceived organizational justice are all significant predictors of extra-role behaviors. The mediation analyses also showed that the relationship between these predictors and OCBs is mediated by job satisfaction, organizational commitment, and organizational identification. It seems to be true that good organizations “produce” good soldiers. The study’s implication for theory and research were discussed, its limitations were identified

Examining the socially constructed nature of organizations through narrative and linguistic tools

A dolgozatban munkavállalókkal készült, szervezetről szóló interjúkat elemeztünk (N=273) a tudományos narratív pszichológia, valamint a tartalomelemzés módszerének segítségével. Kiindulópontunk az volt, hogy a munkavállalók által elbeszélt narratívumok nyelvi jegyeinek gyakoriságai árulkodnak az egyén szervezeti azonosulásáról és a szervezethez fűződő viszonyáról. Továbbá az, hogy a tudományos narratív pszichológia elmélete és módszertana alkalmazható a szervezeti narratívumok elemzésében. Ennek érdekében a szervezeti narratívumok mellett szervezeti mérőeszközökkel is dolgoztunk. A dolgozat elméleti hátterében felvázoltuk azt az elméleti elgondolást, amelyben a szervezeteket, mint társas-konstruált tereket tételeztük. Ennek mentén azt, hogy a szervezetek olyan viselkedési szabályokat alakítanak ki működésük közben, amelyek befolyásolják a munkavállalók szervezeti viselkedését és pszichológiai folyamatait. Továbbá az, hogy a szervezet egy narratív tér: a társas teret a munkavállalók interakciói mentén kialakuló narratívumok alkotják és alakítják. Ismertetjük azokat a szervezetpszichológia koncepciókat, amelyek a vizsgálatban szerepelnek, és a szervezet-egyén közötti kapcsolat leírására alkalmasak. Bemutatjuk azokat az elméleteket, amelyek a társadalomtudományban a 20. század eleje óta jelen vannak és az emberi közösségek konstruktív aspektusaira hívják fel a figyelmet. Ebbe a sorba tartozik a szimbolikus interakció, a szociális reprezentáció és narratív pszichológiai elméletek. Ismertettük továbbá a komplex adaptív rendszerek elméletét (CAS), amely a természettudomány felől érkezve állít a többi elmélethez hasonló tudásokat egyén és közösség viszonyáról. A dolgozat vizsgálati részében ismertetjük azt a módszertant, amellyel begyűjtöttük a szervezeti interjúkat, valamint azokat az eljárásokat, amelyekkel a narratív és tematikus elemzéseket elvégeztük. A narratív elemzésen túl egy saját (metafora alapú) mérőeszközt is kialakítottunk

A szervezett együttműködés kutatása. Kiből és miért lesz jó szervezeti polgár?

Háttér és célkitűzések: Tanulmányunkban a szervezetipolgár-viselkedés jelenségét járjuk körül. A szervezetipolgár-viselkedés kifejezés alatt olyan viselkedéseket értünk, amelyek elvégzése nem kötelező, elmaradása nem büntethető, ugyanakkor a szervezet hatékonyságát növelik. Tanulmányunk fő célkitűzése, hogy összegyűjtésük azok a tényezőket, amelyek a szervezetipolgár-viselkedésekhez vezetnek, valamint, hogy megmutassuk ezeknek a viselkedéseknek a következményeit. Módszer: A tanulmány első részében a szervezetipolgár-viselkedés fogalmi meghatározásával foglalkozunk. Bemutatjuk, hogy milyen viselkedések tartoznak ide, és hogy mi a különbség a szerepen belüli és a szerepen túli viselkedések között. Ezt követően sorra vesszük azokat az egyéni, csoport-, és szervezeti szintű változókat, amelyek szervezetipolgár-viselkedésekhez vezethetnek. Elsősorban metaanalízisekre hagyatkozva bemutatjuk, hogy milyen következményei vannak a szervezetipolgár-viselkedéseknek akár az egyénre, akár a szervezetre nézve. A tanulmány zárórészében kitérünk pár olyan kutatási kérdésre, amely jelenleg meghatározza a szervezetipolgár-viselkedés irodalmát. Következtetések: Tanulmányunk egyik fő következtetése, hogy elsősorban nem az egyéneken múlik, hogy jó szervezeti polgár lesz-e belőlük, sokkal inkább a szervezeteken és azok vezetőin: miközben a személyes diszpozíciókban és képességekben található különbségek viszonylag kevéssé jól jósolják be a kívánatos viselkedések megjelenését, a szervezet és a vezetők által kontrollálható tényezők annál inkább. Utóbbiak közül is kiemeljük a szervezet általános működésére vonatkozó változókat, mint például a szervezeti kultúra, az etikus szervezeti működés és a vállalati értékek