A Rövid Stressz Kérdőív kifejlesztése és pszichometriai jellemzőinek előzetes adatai = The Development and Preliminary Psychometric Properties of Short Stress Scale

A tanulmány célja, hogy bemutassa a Rövid Stressz Kérdőív kifejlesztésének első lépéseit, valamint a kérdőívvel kapcsolatos előzetes eredményeket. A kérdőív fejlesztésének célja az volt, hogy gyors, néhány perc alatt kitölthető, a hétköznapi stressz mértékének szűrővizsgálati jelleggel való becslésére alkalmas mérőeszközt hozzunk létre. A kérdéseket részben a Rahe-féle Stressz és Megküzdés Kérdőív rövidített változata egyes kérdéseinek felhasználásával, részben 156, stresszkezelő tréningen vagy egyéni tanácsadáson részt vett személlyel készült félig-strukturált interjú alapján állítottuk össze. Előzetes eredmények: A kérdőívvel kapcsolatos előzetes tapasztalataink biztatóak, a kérdőív belső konzisztenciája magas (Cronbach-alfa 0,82), a depressziós és szorongásos tünetekkel mért korrelációja a diszkriminációs érvényesség mellett szól, amely alapján feltételezhető, hogy a kérdőív nem pusztán a szorongásos és depressziós tüneteket, vagy azok következményeit méri, hanem önálló konstruktum. Következtetések: a Rövid Stressz Kérdőív ígéretes eszköz lehet a jövőben a hétköznapi stressz szűrésére, pontos használhatóságát azonban a jelenleg folyamatban lévő, nagyobb elemszámú további vizsgálatok hivatottak igazolni. | The aim of this study was to demonstrate the preliminary psychometric data of Short Stress Scale. Our purpose was the development of a rapid, easy-to-use scale for screening the cognitive, emotional and behavioural stress reactions and the level of daily stress. Items were derived from the Hungarian version of Brief Stress and Coping Inventory and five items were added based upon semi-structured interviews with stress training participants. Preliminary results: The internal consistency of the scale was satisfactory (Cronbach-alpha 0.82). The modest correlation with depressive and anxiety symptoms supports the discriminative validity of the scale. Conclusions: Short Stress Scale could be a promising device in the rapid screening of stress. Nevertheless future studies with larger sample sizes are essentially needed to determine the psychometric properties and practical value of Short Stress Scale

Hangulat, hangulatingadozások és depresszió: a cirkadián ritmusok szerepe

Egyre több bizonyíték támogatja azt a megállapítást, miszerint a cirkadián ritmicitás a hangulat szabályozásának fontos eleme és a hangulatzavarok kialakulásának mozgatórugója is egyben. A pozitív és a negatív hangulati összetevők, valamint az éberség diurnális ritmusai a cirkadián fázistól és a homeosztatikus alvásszabályozástól, illetve a kettő harmonikus interakciójától függenek. A depresszióban leírt és a hangulatot magyarázó kronopatológiai eltérések egyaránt lehetnek fázis előretolódás és fázis-késés eredői, ugyanakkor egyöntetűen a cirkadián ritmus fázisa és az alvás-ébrenlét ciklus időzítése közötti eltolódással, rendellenes fázisszöggel jellemezhetőek. A rendellenes fázisszög kialakulása kronotipológiai és egyéb alkati tényezők kedvezőtlen környezeti hatásokkal (zeitgeberek inadekvát jellege) való interakciójából eredeztethető, ugyanakkor felborítja a hangulat szabályozásának diurnális komponensei közötti harmóniát, ezáltal szélsőséges hangulati állapotok kialakulását implikálva. A depresszió és más affektív kórképek kronoterápiájának célja a cirkadián reszinkronizáció, vagyis a megbomlott egyensúly helyreállítása, ami gyógyszeres, életmódbeli és sajátos kronoterápiás beavatkozások révén érhető el

Work related stress and depression

Aims: Depression is leading cause of workplace disability. We analysed in a representative sample work stress related to depression. Methods: We used as samples the Hungarostudy 2006 and 2013 which were representative of the Hungarian adult population according to gender, age groups, education and type of settlement. In the Hungarostudy 2006 survey 2263 active workers completed structured interviews; there were 973 active workers in Hungarostudy 2013. Work stress was measured with the Siegrist Effort-reward imbalance (ERI) and overcommitment (OC) questionnaire; depression with the Beck Depression Inventory (BDI). We used as further measurements job insecurity, workplace social support and demographic data. Results: The prevalance of high ERI (above 1) increased from 18,3% (2006) to 28,6% (2013) in the Hungarian working population. OC and other work stress factors showed similar increase from 2006 to 2013. People with high ERI in 2006 had 3,1 times higher risk of higher rate of elevated depressive symptoms (BDI 10 or more), in 2013 the OR increased to 6 (p<0,05). Low job security, overcommitment, low social support were also predictors of higher BDI in 2006 and in 2013. Discussion: We observe increase in work stress in when compared 2006 and 2013 Hungarostudy data. Our results confirm that work related stressors significantly contribute to the manifestation of depressive symptoms. These results draw attention to the need of importance of implementation of stress management programs to prevent depression among active workers

Hangulat, hangulatingadozások és depresszió: a cirkadián ritmusok szerepe

Egyre több bizonyíték támogatja azt a megállapítást, miszerint a cirkadián ritmicitás a hangulat szabályozásának fontos eleme és a hangulatzavarok kialakulásának mozgatórugója is egyben. A pozitív és a negatív hangulati összetevők, valamint az éberség diurnális ritmusai a cirkadián fázistól és a homeosztatikus alvásszabályozástól, illetve a kettő harmonikus interakciójától függenek. A depresszióban leírt és a hangulatot magyarázó kronopatológiai eltérések egyaránt lehetnek fázis előretolódás és fázis-késés eredői, ugyanakkor egyöntetűen a cirkadián ritmus fázisa és az alvás-ébrenlét ciklus időzítése közötti eltolódással, rendellenes fázisszöggel jellemezhetőek. A rendellenes fázisszög kialakulása kronotipológiai és egyéb alkati tényezők kedvezőtlen környezeti hatásokkal (zeitgeberek inadekvát jellege) való interakciójából eredeztethető, ugyanakkor felborítja a hangulat szabályozásának diurnális komponensei közötti harmóniát, ezáltal szélsőséges hangulati állapotok kialakulását implikálva. A depresszió és más affektív kórképek kronoterápiájának célja a cirkadián reszinkronizáció, vagyis a megbomlott egyensúly helyreállítása, ami gyógyszeres, életmódbeli és sajátos kronoterápiás beavatkozások révén érhető el

A D-típusú személyiség skála pszichometriai jellemzői reprezentatív vizsgálat alapján

Jelen vizsgálat célja a D-típusú személyiség vizsgálatára kifejlesztett kérdőív magyar adaptációja volt. A D-típusú (distressed) személyiség modelljét számos vizsgálat alapján a szív- és érrendszeri betegségek fontos kockázati tényezőjének tartják. A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív vizsgálat keretében 12 653 személlyel került felvételre a mérőeszköz. A kérdőív magyar változatában 4 tétel rontotta a kérdőív pszichometriai jellemzőit, így ezeket a tételeket kihagytuk a kérdőívből, amely így 10 kérdésre redukálódott. A 10 kérdéses változat Cronbach-alfa értékei már mindkét skálára kielégítőnek bizonyultak (Negatív Érzelmek skála: 0,87; Szociális Gátoltság skála: 0,84). Az elvégzett faktoranalízis megerősítette a magyar változat kétfaktoros struktúráját, így a skála magyar verziója megfelelően alkalmas a D-típusú személyiség vizsgálatára

A komplementer és alternatív medicina felé orientálódó terápiaválasztást meghatározó tényezők

INTRODUCTION: Complementary and alternative medicine have undoubtedly been gaining ground on the healthcare market, thus the vital question arises why patients choose these treatments, oftentimes at the cost of discontinuing the Western medical therapy. AIM: The aim of the authors was to investigate and scrutinize factors leading to the utilization of various alternative medical services. METHOD: The basis of this qualitative research was medical anthropological fieldwork conducted at a clinic of Traditional Chinese Medicine including participant observation (355 hours), unstructured interviews with patients (n = 93) and in-depth interviews (n = 14). RESULTS: Patients of alternative medical systems often do not receive a diagnosis, explanation or cure for their illness from Western medicine, or they do not agree with what they are offered. In other instances, patients choose alternative medicine because it exhibits a philosophical congruence with their already existing explanatory model, that is, previous concepts of world, man or illness. CONCLUSIONS: A particular therapy is always part of a cultural system and it is embedded in a specific psycho-social context, hence choice of therapy must be interpreted in accordance with this perspective. Orv. Hetil., 2016, 157(15), 584-592

Factor structure of The Opening Minds Stigma Scale for Health Care Providers and psychometric properties of its Hungarian version

BACKGROUND: The Opening Minds Stigma Scale for Health Care Providers (OMS-HC) is a widely used questionnaire to measure the stigmatising attitudes of healthcare providers towards patients with mental health problems. The psychometric properties of the scale; however, have never been investigated in Hungary. We aimed to thoroughly explore the factor structure of the OMS-HC and examine the key psychometric properties of the Hungarian version. METHODS: The OMS-HC is a self-report questionnaire that measures the overall stigmatising attitude by a total score, and three subscales can be calculated: Attitude, Disclosure and Help-seeking, and Social Distance. Our study population included specialists and trainees in adult and child psychiatry (n = 211). Exploratory and confirmatory factor analyses were performed, and higher-order factors were tested. We calculated the test-retest reliability on a subgroup of our sample (n = 31) with a follow-up period of 1 month. The concurrent validity of the scale was measured with the Mental Illness: Clinician\u27s Attitudes-4 scale (MICA-4). RESULTS: Three factors were extracted based on a parallel-analysis. A bifactor solution (a general factor and three specific factors) showed an excellent model-fit (root mean square error of approximation = 0.025, comparative fit index = 0.961, and Tucker-Lewis index = 0.944). The model-based reliability was low; however, the general factor showed acceptable reliability (coefficient omega hierarchical = 0.56). The scale demonstrated a good concurrent validity with the MICA-4 [intraclass correlation coefficient (ICC) = 0.77]. The test-retest reliability was excellent for the general factor (ICC = 0.95) and good for the specific factors (ICC = 0.90, 0.88, and 0.84, respectively). CONCLUSIONS: The three dimensions of the OMS-HC was confirmed, and the scale was found to be an adequate measure of the stigmatising attitude in Hungary. The bifactor model is more favourable as compared to the three correlated factor model; however, despite the excellent internal structure, its model-based reliability was low

How to Decrease Suicide Rates in Both Genders? An Effectiveness Study of a Community-Based Intervention (EAAD)

BACKGROUND: The suicide rate in Hungary is high in international comparison. The two-year community-based four-level intervention programme of the European Alliance Against Depression (EAAD) is designed to improve the care of depression and to prevent suicidal behaviour. Our aim was to evaluate the effectiveness of a regional community-based four-level suicide prevention programme on suicide rates. METHOD: The EAAD programme was implemented in Szolnok (population 76,311), a town in a region of Hungary with an exceptionally high suicide rate. Effectiveness was assessed by comparing changes in suicide rates in the intervention region after the intervention started with changes in national suicide rates and those in a control region (Szeged) in the corresponding period. RESULTS: For the duration of the programme and the follow-up year, suicide rates in Szolnok were significantly lower than the average of the previous three years (p = .0076). The suicide rate thus went down from 30.1 per 100,000 in 2004 to 13.2 in 2005 (-56.1 %), 14.6 in 2006 (-51.4 %) and 12.0 in 2007 (-60.1 %). This decrease of annual suicide rates in Szolnok after the onset of the intervention was significantly stronger than that observed in the whole country (p = .017) and in the control region (p = .0015). Men had the same decrease in suicide rates as women. As secondary outcome, an increase of emergency calls to the hotline service (200%) and outpatient visits at the local psychiatry clinic (76%) was found. CONCLUSIONS: These results seem to provide further support for the effectiveness of the EAAD concept. Whilst the majority of suicide prevention programs mainly affect female suicidal behaviour, this programme seems to be beneficial for both sexes. The sustainability and the role of the mediating factors (social service and health care utilization, community attitudes about suicide) should be key points in future research

A megküzdés dimenziói : A konfliktusmegoldó kérdőív hazai adaptációja = Dimensions of coping: Hungarian adaptation of the Ways of Coping Questionnaire

Jelen tanulmányunkban a Lazarus és Folkman által kifejlesztett Konfliktusmegoldó Kérdőív, illetve az ebből kidolgozott rövidített változat pszichometriai jellemzőit mutatjuk be. A Konliktusmegoldó Kérdőív 66 tételes teljes változatát 582 személlyel töltettük ki, a kitöltők életkora 18 és 69 év közé esett. A kérdőív tételein végzett feltáró faktorelemzés alapján 7 faktoros struktúra bontakozott ki: Pozitív átértékelés, Menekülés-elkerülés, Szociális támaszkeresés, Távolítás-elfogadás, Konfrontálódás, Tervszerű problémamegoldás-Önkontroll, és Visszahúzódás-Kontrollvesztés-Segítségkérés szakembertől. A hét dimenzió a teljes variancia 41%-át írta le. A kapott faktorok összességében hasonlóak, mint amiről Folkman és Lazarus (1980) beszámolt. A 16 tételből álló rövidített Konfliktusmegoldó Kérdőívet egy országos reprezentatív vizsgálat keretében 12 623 személy töltötte ki. A mérőeszköz tételein végzett faktorelemzés a következő négy dimenziót eredményezte: Kognitív átstukturálódás, Feszültségredukció, Problémaelemzés, Passzív megküzdés. A Konfliktusmegoldó Kérdőív különböző nehéz élethelyzetekre való alkalmazhatóságát, a megküzdési stratégiák stabilitását 94 fős egyetemi hallgatói mintán vizsgáltuk. A hallgatókat két nehéz életesemény felidézésére kértük, majd kitöltettük a mérőeszközt mindkét élethelyzetnek megfelelően. Eredményeink rávilágítottak arra, hogy a különböző élethelyzeteknek megfelelő kitöltés során a megküzdés-faktorok alacsony együttjárást mutatnak (átlag korreláció: 0,33). Több olyan tétel is akadt, amelyek bizonyos megküzdési stratégiák felmérésére nem alkalmasak. | The purpose of this study is to explore the psychometrical characteristics of the Ways of Coping Questionnaire, and its shortened version for Hungarian sample. A sample of 582 subjects, ranging in ages from 18 to 69, completed the Ways of Coping Questionnaire. Factor analysis produced seven factors, Positive reappraisal, Escape-Avoidance, Seeking social support, Distancing, Confrontative coping, Planful problem solving-Self-controlling, Social avoidance-Loosing control-Seeking professional support, that accounted for 41% of the total variance. These factors were similar to the eight factors of the Ways of Coping questionnaire reported by Folkman and Lazarus (1980). Shortened version of Ways of Coping Questionnaire (16 items) was administered with a large population study with 12,623 subjects. A factor analysis indicated that the Shortened Ways of Coping Questionnaire items loaded on four distinct factors: Cognitive reappraisal, Stress reduction, Problem analysis, Passive avoidance. We have examined the applicability of 66 coping items to different kinds of stressful events. In this study, 94 college students completed the Ways of Coping Questionnaire twice assessing the actually used coping strategies in two stressful situations. Our results were supported, that the coping factors has shown a relatively week correlation between the different stressful situations (average correlation = 0.33). Many of the coping items were not applicable to certain kinds of stressful events (situational effects on coping)

A megküzdés dimenziói : A konfliktusmegoldó kérdőív hazai adaptációja = Dimensions of coping: Hungarian adaptation of the Ways of Coping Questionnaire

Jelen tanulmányunkban a Lazarus és Folkman által kifejlesztett Konfliktusmegoldó Kérdőív, illetve az ebből kidolgozott rövidített változat pszichometriai jellemzőit mutatjuk be. A Konliktusmegoldó Kérdőív 66 tételes teljes változatát 582 személlyel töltettük ki, a kitöltők életkora 18 és 69 év közé esett. A kérdőív tételein végzett feltáró faktorelemzés alapján 7 faktoros struktúra bontakozott ki: Pozitív átértékelés, Menekülés-elkerülés, Szociális támaszkeresés, Távolítás-elfogadás, Konfrontálódás, Tervszerű problémamegoldás-Önkontroll, és Visszahúzódás-Kontrollvesztés-Segítségkérés szakembertől. A hét dimenzió a teljes variancia 41%-át írta le. A kapott faktorok összességében hasonlóak, mint amiről Folkman és Lazarus (1980) beszámolt. A 16 tételből álló rövidített Konfliktusmegoldó Kérdőívet egy országos reprezentatív vizsgálat keretében 12 623 személy töltötte ki. A mérőeszköz tételein végzett faktorelemzés a következő négy dimenziót eredményezte: Kognitív átstukturálódás, Feszültségredukció, Problémaelemzés, Passzív megküzdés. A Konfliktusmegoldó Kérdőív különböző nehéz élethelyzetekre való alkalmazhatóságát, a megküzdési stratégiák stabilitását 94 fős egyetemi hallgatói mintán vizsgáltuk. A hallgatókat két nehéz életesemény felidézésére kértük, majd kitöltettük a mérőeszközt mindkét élethelyzetnek megfelelően. Eredményeink rávilágítottak arra, hogy a különböző élethelyzeteknek megfelelő kitöltés során a megküzdés-faktorok alacsony együttjárást mutatnak (átlag korreláció: 0,33). Több olyan tétel is akadt, amelyek bizonyos megküzdési stratégiák felmérésére nem alkalmasak. | The purpose of this study is to explore the psychometrical characteristics of the Ways of Coping Questionnaire, and its shortened version for Hungarian sample. A sample of 582 subjects, ranging in ages from 18 to 69, completed the Ways of Coping Questionnaire. Factor analysis produced seven factors, Positive reappraisal, Escape-Avoidance, Seeking social support, Distancing, Confrontative coping, Planful problem solving-Self-controlling, Social avoidance-Loosing control-Seeking professional support, that accounted for 41% of the total variance. These factors were similar to the eight factors of the Ways of Coping questionnaire reported by Folkman and Lazarus (1980). Shortened version of Ways of Coping Questionnaire (16 items) was administered with a large population study with 12,623 subjects. A factor analysis indicated that the Shortened Ways of Coping Questionnaire items loaded on four distinct factors: Cognitive reappraisal, Stress reduction, Problem analysis, Passive avoidance. We have examined the applicability of 66 coping items to different kinds of stressful events. In this study, 94 college students completed the Ways of Coping Questionnaire twice assessing the actually used coping strategies in two stressful situations. Our results were supported, that the coping factors has shown a relatively week correlation between the different stressful situations (average correlation = 0.33). Many of the coping items were not applicable to certain kinds of stressful events (situational effects on coping)