The planning aspects and practical implementation of interactive educational paths

The spirit and needs of modern times require innovative learning and presentation activities. The educational paths are no exceptions. More and more visitors are becoming interested in them. The interactive educational paths meet these requirements, as their elements provide the key role in learning, where they playfully and physically involve the visitors in the learning process. However, the increasing demand involves a great responsibility from the designers of the educational paths, and the construction process should be monitored as well. In order to support the abovementioned, the authors have developed a total of 30 aspects of the contents of the interactive educational paths (wording, graphics, interactivity). They have tested in a total of 6 interactive educational paths produced by the Patkós Stúdió. Overall, good results were obtained and the practical functionality of the elaborated criteria was proven. This paper presents a definite, suggestive framework for building interactive educational paths for designers and contractors alike

New species and host association records for the Hungarian avian louse fauna (Insecta: Phthiraptera)

AbstractA recently published checklist of Hungarian louse fauna (Insecta: Phthiraptera) listed 279 species and subspecies which have been recorded in Hungary. According to that checklist several louse species still await detection in Hungary, and many of the previously reported louse species have not been found on all expected host species yet. Our faunistical survey on avian lice started in 2005 at Ócsa Bird Ringing Station, resulting hundreds of ectoparasite samples collected from over 70 bird species. Additionally, our louse collection has grown by collecting samples in other research projects focusing on various bird species, and by sampling cadavers before taxidermy in the Bird Collection of the Hungarian Natural History Museum. As the results of a preliminary exploration of this collection, we list 20 louse species which are new to the Hungarian fauna, as well as the first Hungarian records of 17 host-parasite associations. We also found 3 louse-bird association records new for the World fauna.</jats:p

A világ természetvédelmének története 1981 és 1985 között (védett területek alapítása)

Az előző elemzett időszak (1976–1980) óta 6174 védett terület alapítása történt a világon. A cikkben közölt adatok az IUCN kategóriarendszerébe sorolt védett területekre vonatkoznak. A jelenleg vizsgált időszakban az alapított területek 44,6%-a a IV. IUCN kategóriába tartozik. Az IUCN adatbázisa szerint a legtöbb területet 1981 és 1985 között Ukrajna alapította (1235 területet). 1980-ig az idő előrehaladtával nem csak a védett területek, de a nemzeti kategóriák száma is nőtt. Az eddigiektől eltérően a nemzeti kategóriák száma csökkent, 131 létezett 1981 és 1985 között. A területnagyságok az átlagtól eltérően alakulnak, többségük (51,49%) a 0 és 99 ha közötti méretű, bár az összes védett terület kiterjedésének ez 0,082%-a. Magyarországról 8 védett természeti terület került fel az IUCN listájára. Ekkor alakult az Aggteleki Nemzeti Park, ezen kívül 3 tájvédelmi körzet és 4 természetvédelmi terület is. Megállapíthatjuk, hogy az előző öt évhez képest 1981 és 1985 között ismét növekedett az alapított védett területek száma: 4871-ről 6174-re. Ebben az időszakban a természetvédelem történelmi eseményei közül kiemelkedik az ausztriai Hohe Tauern Nemzeti Park megalakulása a magashegyi élőhelyek, az indiai Sundarbans Nemzeti Park a bengáli tigrisek, a bahamai Lucayan Nemzeti Park a legmélyebb víz alatti barlangrendszer, a kongói Kahuzi-Biega Mountains Nemzeti Park a hegyi gorillák, a horvát Krka Nemzeti Park a víztani értékek, a mexikói Palenque Nemzeti Park a maják egyik legnagyobb városának és környékének védelme miatt

A gödöllői helyi jelentőségű platánfasor állapotfelmérése, 2014

A helyi jelentőségű védett természeti értékek az országos jelentőségű védett természeti értékekhez hasonlóan fontos szerepet töltenek be a természetvédelemben. Gödöllőn is számos helyi jelentőségű védett természeti érték található, azonban kevés ismerettel rendelkezünk róluk. A gödöllői platánfasor is ilyen, ráadásul jelentős emberi hatás alatt áll, ezért szükségesnek tartottuk elvégezni az állapotfelmérését. Az általunk felvett adatokat a 2013-as egyetemi felmérés adataival terveztük összehasonlítani. Azt is vizsgáltuk, hogy a helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozó kezelési terv megvalósul-e a gyakorlatban. Az állapotfelmérést 20 cm-es mérőszalaggal végeztük, az egyedek egymástól való távolságát, az úttól, illetve a kerítéstől való távolságát, a talajmenti és a 140, 160 és 80 cm-es magasságú kerületüket mértük. Az egyedek általános egészségi állapotát, az antropogén hatások közül a közúti forgalom, a taposás és a szemetelés mértékét vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a védett fasort jelentős emberi behatások érik, amelyek a kezelési terv előírásait követve kiküszöbölhetőek lennének. Pótolhatóak lennének a hiányzó faegyedek és a táblák is. Fontos lenne a gépjármű parkoló kellő távolságba való áthelyezése, a fák megőrzése érdekében. Szemetesek kihelyezésével jobb magatartásformák elsajátítására ösztönözhetnék a lakosokat. Úgy gondoljuk, a közvetlen közelben található iskola felkarolhatná a fasor védelmét – hiszen a Nemzeti Alaptanterv szerint a környezeti nevelést az oktatásban integrálni kell – ezáltal növelve az ifjúság felelősségét a természeti értékek és a közvetlen környezetük iránt. A helyiek és a látogatók ismereteinek bővítésére tájékoztató táblák kihelyezését tartanánk kedvezőnek

A pollináció mint ökoszisztéma-szolgáltatás vizsgálata Visnyeszéplak, Gyűrűfű és Magyarlukafa településeken

Kutatásunk célja a Visnyeszéplak, Gyűrűfű és Magyarlukafa településeken található gyepek és a gyümölcsös alatti gyepek beporzóvizsgálata volt, amellyel a területek pollinációra vonatkozó ökoszisztéma-szolgáltatását kívántuk jellemezni. A beporzók felmérését 2021−2022-ben 3 alkalommal, településenként 3 fátlan gyepterületen és 3 gyümölcsös alatti gyepterületen végeztük a pollinátorok helyszínen történő megfigyelésével és feljegyzésével. Interjút összesen 8 méhésszel készítettünk 2020−2021-ben, mely során a méhészkedéssel és az ebből a szempontból fontos élőhelyekkel és növényfajokkal kapcsolatban tettünk fel kérdéseket, nagy hangsúlyt fektetve a méhlegelőkre és a méhlegelőnövény-fajokra. Vizsgálataink azt mutatták, hogy egyedszám tekintetében a fátlan gyepek összességében kiemelkedőbbek voltak, viszont taxonszám szempontjából a gyümölcsös alatti gyepek magasabb átlagértéket értek el. A falvakat összehasonlítva pedig mindkét típusú élőhelyre nézve az ökofalvak átlagértékei voltak magasabbak. Házi méhekre vonatkozóan a gyepek voltak kiemelkedőek, de a három falu összességében nem tért el egymástól (csupán egy alkalommal mértünk Magyarlukafán kimagasló egyedszámot). A méhészek nem voltak egységes véleményen a méhészetüket körülvevő méhlegelők minőségével kapcsolatban. Ugyanakkor többen elismerték, hogy az állóméhészetükhöz elengedhetetlenek azok az élőhelyek, amelyeken a kipergethető mézet adó növények ugyan nem fordulnak elő jelentős mennyiségben, de a méheknek táplálkozás szempontjából mégis szükségesek. Ilyen élőhelyeknek mondták az általunk vizsgált gyepeket is. Összességében elmondhatjuk, hogy a vizsgált ökofalvak jobb beporzókapacitással, és így jobb pollinációs ökoszisztéma-szolgáltatással rendelkeznek, mint a vizsgált nem ökofalu. Ugyanakkor módszertani kísérlet lévén az eredményeket érdemes finomítani, így hasonló vizsgálatok esetében javasoljuk a több mintavételi időpontban történő felvételezést, és a bővített statisztikai értékelést

InVEST Soil Carbon Stock Modelling of Agricultural Landscapes as an Ecosystem Service Indicator

Soil carbon storage results from interactions between ecological processes and contributes to the global chemical regulation of the atmosphere, a vital ecosystem service. Within the ecosystem services approach, measuring soil carbon stock is used as an indicator of landscapes that function as terrestrial carbon sinks and sources. Soil carbon stock models of agricultural landscapes use national carbon stock data and are used to determine environmental benchmarks and develop land-use management strategies for improved landscape-scale carbon sequestration. The InVEST Carbon Storage model has been used as a tool to map carbon stock based on these data. However, the accuracy of the national carbon inventories of Hungary is unknown. In this study, the InVEST soil carbon stock models of two agricultural landscapes in Hungary were produced based on national soil carbon stock data and in-field collected soil sample carbon stock data. Carbon stock inventories were collated and used as InVEST carbon model inputs, and the models were mapped, compared, and evaluated to determine their usefulness in the planning of maximizing soil carbon storage in sustainable land-use management and policy development. Five InVEST soil carbon stock spatial models were produced for both agricultural landscapes, which showed great variation based on the data used to develop it. Aggregate carbon stock potentially stored in the landscape-scale study areas also varied between datasets used. Integrating soil sample data along with national carbon stock data shows prospective applicability in assessing contextual landscape-scale potential soil carbon stock storage

InVEST Soil Carbon Stock Modelling of Agricultural Landscapes as an Ecosystem Service Indicator

Soil carbon storage results from interactions between ecological processes and contributes to the global chemical regulation of the atmosphere, a vital ecosystem service. Within the ecosystem services approach, measuring soil carbon stock is used as an indicator of landscapes that function as terrestrial carbon sinks and sources. Soil carbon stock models of agricultural landscapes use national carbon stock data and are used to determine environmental benchmarks and develop land-use management strategies for improved landscape-scale carbon sequestration. The InVEST Carbon Storage model has been used as a tool to map carbon stock based on these data. However, the accuracy of the national carbon inventories of Hungary is unknown. In this study, the InVEST soil carbon stock models of two agricultural landscapes in Hungary were produced based on national soil carbon stock data and in-field collected soil sample carbon stock data. Carbon stock inventories were collated and used as InVEST carbon model inputs, and the models were mapped, compared, and evaluated to determine their usefulness in the planning of maximizing soil carbon storage in sustainable land-use management and policy development. Five InVEST soil carbon stock spatial models were produced for both agricultural landscapes, which showed great variation based on the data used to develop it. Aggregate carbon stock potentially stored in the landscape-scale study areas also varied between datasets used. Integrating soil sample data along with national carbon stock data shows prospective applicability in assessing contextual landscape-scale potential soil carbon stock storage