Erdészeti utak szubjektív állapotfelvétele és értékelése

Az erdészeti utak megépítésük után fenntartásra szorulnak. A jó járhatóság megőrzése érdekében a fenntartási munkákat a teljes úthálózat állapotának és a nehéz forgalom nagyságának ismeretében a megfelelő időben és módon kell végrehajtani. Az informatika és a digitális technika felhasználásával létrehozható egy olyan hatékony eszközrendszer és mérési módszer, amelynek segítségével az erdészeti utak állapotáról kis időráfordítással tájékozódhatunk. Az Intézetünkben kifejlesztett digitális szubjektív állapotfelvételi és állapotértékelési rendszer naponta 20-25 km erdészeti út állapotának rögzítését és kiértékelését teszi lehetővé. Ha az erdőgazdaság digitális útnyilvántartással rendelkezik, akkor az erdészeti utak állapota a geoinformatikai rendszerben megjeleníthető. Ennek felhasználásával a várható forgalom ismeretében a szükséges útfenntartási beavatkozások és azok becsült költsége megtervezhető. Az általunk létrehozott rendszert több mint 1000 km erdészeti úton teszteltük. Erre az adatbázisra támaszkodva a közel 3000 km-es burkolt erdészeti úthálózat állapotára is következtethetünk

Effect of Pavement Stiffness on the Shape of Deflection Bowl

The paper introduces a new method for calculating the elastic moduli of pavement layers. The method requires only two input par ameters: the thickness of the upper „bound” layer and the Falling Weight Deflectometer (FWD) or Improved Benkelman Beam Apparatus (IBBA) measurement data. The authors developed a continuously differentiable regression function, which can be applied to desc ribe the shape of the deflection bowl. Additional parameters of the deflection bowl (e.g. radius of curvature, position of inflexion point) can be calculated based on the regression function. FWD measurements were simulated running the BISAR (Bitumen Stres s Analysis in Roads) software on different pavement variations. Outputs of the simulations were further processed with self - developed software. As a result, a series of diagrams were elaborated, by which the elastic moduli of the pavement layers can be det ermined

A Ramberg-Osgood modell alkalmazása az aszfalttechnológiában

A reológiából ismert hőmérséklet-idő hasonlósági elv régóta jól használható eszközt jelent az aszfaltkeverékek viselkedésének tanulmányozásban. Az elv felhasználásával meghatározott ún. mestergörbékkel a különböző hőmérsékleten és frekvencián mért dinamikus merevség értékek részletesen tanulmányozhatók. A mestergörbéket elsődlegesen a szigmoid-függvények felhasználásával szokás megkonstruálni, pedig erre a célra más típusú függvények is felhasználhatók lennének. Az egyik ilyen lehetőség a talajok ciklikus viselkedésének modellezésére tervezett Ramberg-Osgood anyagmodell. Jelen cikk arra keresi a választ, hogy az elterjedten alkalmazott mestergörbe meghatározási technikákhoz képest a Ramberg-Osgood anyagmodell alkalmazása milyen pontossággal képes leírni az aszfaltkeverékek anyagi viselkedését és rejt-e olyan többletinformációt, amelyet a hagyományos technikák nem

A klimatikus jellemzők hatásai az útpályaszerkezetre: A pályaszerkezet hőmérsékletek számítása

A környezeti jellemzők (elsősorban a hőmérséklet, a csapadék, a légnedvesség, a fagyás-olvadás ciklusok és a talajvíz mélysége) jelentős hatást gyakorolnak az útburkolatok állapotára és élettartamára, tehát a pályaszerkezetek méretezésénél is fontos tényezőként vehetők figyelembe. Az aszfaltburkolatú pályaszerkezetek tartósságának számításánál, az egyszerűen meghatározható és általában könnyen elérhető meteorológiai paraméterek közül, a hőmérséklet, ennek ingadozása és a csapadék figyelembe vehető. Bár a hőmérséklettől függő aszfalt merevségi modulust a tényleges, reálisan várható aszfalthőmérséklet alapján célszerű felvenni, ezen mérések csak korlátozott számban állnak rendelkezésre. Ellenben a léghőmérséklet mérésekkel, melyek igen jól lefedik az országot, és felhasználhatóak az aszfalthőmérsékletek - elsősorban szezonális, havi gyakoriságú - becslésére. Jelen cikk a léghőmérsékletnek, az aszfalthőmérsékletekkel való összefüggését, és a levonható következtetéseket dolgozza fel

Hidraulikus kötőanyaggal stabilizált talajok teherbírásának értékelése ciklikus CBR-vizsgálattal

Opiyo 1995 kidolgozta a ciklikus CBR- (cCBR) eljárásnak nevezett módszert annak érdekében, hogy a szemcsés útépítési anyagok reziliens modulusát (Mr) a CBR vizsgáló berendezéssel meg lehessen határozni. A jelen kutatásban a cCBR-eljárást mész-cement keverékkel stabilizált iszapos homokliszt talajokon teszteltük. A vizsgálathoz 18 db 3, 5 és 7%, 70–30 arányú mész-cement keverék hozzáadásával próbatestet készítettünk 10–22% tervezett kiindulási víztartalom mellett. A minták teherbírásának kifejezésére három mérõszámot használtunk: 1. az általánosan használt CBR% érték, 2. a cCBR-vizsgálat eredményeként meghatározott terhelõerõ és rugalmas alakváltozás függvényében kiszámított Mr-érték, illetve 3. a CBR-értékbõl számított reziliens modulus. A kísérleti eredmények azt mutatták, hogy a kiindulási víztartalom nagyobb hatással volt a teherbírásra, mint a kötőanyag adagolás. A cCBR eljárást könnyen kivitelezhetőnek találtuk. A vizsgálat eredményeit az Opiyo, illetve a Molenaar által kidolgozott képlet segítségével lehet átszámítani reziliens modulus értékre. Az Opiyo képlettel kapott Mr-értékek az irodalomban a hasonló talajokra megadott értékhatárokon belülre estek. A CBR-értékből számított reziliens modulus értékek igen nagy szórást mutattak. Webb és Campbell, valamint Uzan képlete a Molenaar-képlettel számított reziliens modulusokhoz hasonló eredményt adott

Evaluation of the Effect of Lime-Stabilized Subgrade on the Performance of an Experimental Road Pavement

Forest roads should be constructed to provide economic wood transport routes while causing minimal environmental impact. Therefore, the extended use of local materials (soil, stone) is essential. As cohesive soils cannot be drained by gravity and saturated cohesive soils have low bearing capacity, their use as a building material raises problems. This issue can be solved by lime stabilizing the soil. An experimental road was constructed to evaluate the effect of lime stabilized cohesive soil on the pavements built on top of it. Nine pavement versions were built on three different thickness (15, 25 and 35 cm) of lime stabilized soil. A traditional pavement without lime stabilization was also built for comparison. The bearing capacity of the stabilized layers and the finished pavements were calculated. The long term performance of the pavements was tested by measuring the effect of artificial traffic on their bearing capacity. Results showed that the bearing capacity modulus of the lime stabilization was around 500 MPa. 25–35 cm of lime stabilization under the pavements was necessary for good long term performance. 35 cm thickness of the stabilized local soil was enough to withstand the applied traffic without serious damage. Therefore, lime treated cohesive soil can be recommended as a subgrade layer in forestry conditions