A két vagy több nyelvet beszélő személyek memóriarendszere

A két- és többnyelvuek információtárolása és  feldolgozása vitatott téma: egyes kutatók szerint ez olyan kognitív alrendszerek segítségével történik, amelyek tartalmazzák az emlékezeti képzeteket is és beszélt nyelveikkel állnak kapcsolatban, viszont funkcionálisan függetlenek egymástól (a függetlenség hipotézise); egy másik modell szerint (az egymástól való függés hipotézise) a különálló lingvisztikai rendszerek funkcionálisan kötodnek egy olyan közös fogalmi rendszerhez, ami egyben a megosztott memóriatároló is. Kísérletem célja az volt, hogy egyetlen vizsgálatban, különbözo bevésési stratégiákat és elohívási feladatokat alkalmazva olyan teljesítménymintákat mérjek fel, amelyeket egyik vagy másik modell alátámasztására szoktak felhozni; ezenkívül a fejlodési hipotézist is vizsgálom.Magyar–román–angol háromnyelvuek vettek részt a vizsgálatban két csoportba osztva. Hipotézisem szerint az angolt nehézkesebben beszélok teljesítménye egy adatvezérlésu szókiegészítési feladatnál a függetlenégi hipotézist kell hogy alátámassza, azonban eredményeim azt mutatták, hogy az adat vezérlésu és fogalmi vezérlésu feldolgozás itt együtt jelentkezik; a szabad felidézési feladat ered ményei a nyelvtol való függetlenség hipotézisét támasztották alá, a felismerési feladat eredményei pedig szintén a két típusú feldolgozás kombinációját mutatták. Az angolt folyékonyabban beszélo alanyok esetében nem találtam szignifikáns különbségeket a különbözo bevésési stratégiák között, ami újabb bizonyítékot jelent Kroll és Stewart (1994) modellje mellett. A nehézkesebben beszélo háromnyelvuek tehát a lexikális- és fogalmi közvetítés kombinációját mutatták, és csak a gyakorlott beszélokre jellemzo a tiszta fogalmi közvetítés. Általános következtetésem az, hogy a leghasznosabb kutatási paradigma egy olyan transzfer-központú szemlélet lenne, amelyben a megorzési próbákon való teljesítmény olyan mértékben javul, amilyen mértékben a teszt által megkövetelt eljárások megismétlik a bevésési eljárásokat.Bilinguals’ information-representation and -processing is a controversial theme among psycholinguists: According to some researchers bilinguals have cognitive subsystems linked to their known languages, which include the memory stores, as well, but they are functionally independent from each other (independence position). On the other hand, the interdependence position maintain that bilinguals represent words in a supralinguistic code, possibly based on the meanings of the words, that is independent of the language in which the words occurred. According to the developmental hypothesis second language learners start only with lexical associations, but gradually develop direct links between the second language lexicon and concepts.The aims of my study were: 1) to measure performance patterns, which are usually taken to reflect the one or the other model, in one experiment, using different retrieval tasks under identical encoding conditions; 2) to examine the developmental hypothesis by using less fluent and more fluent trilinguals.        The subjects of my study were Hungarian–Romanian–English trilinguals, divided into two groups. According to my hypothesis, in the case of the less fluently speakers of English, a mostly data-driven task such as word fragment completion would depend on the matching of language at study and test, thus supporting the independence hypothesis. However, my results showed that in the case of this task both the data-driven and conceptually-driven processing is present: not only the language of study was important, but the increasing elaborate processing during study, as well. The results of the free recall task, as predicted, revealed evidence for interdependence effects. Finally, the recognition task showed again the combination of the two kind of processing: data-driven and conceptually-driven processing. The more fluent subjects, in turn, could face all the conditions and all the tasks almost equally well, suggesting that they mediate their languages entirely conceptually. In sum, we can tell that in the mind of the multilingual words are organised on the basis of meaning, not language. At very early stage of language acquisition, however, language specific cues intrude, even when subjects are concentrating upon meaning.My general conclusion is that the most useful research paradigm would be a transfer appropriate approach, according to which the performance on the retention tasks benefit to the extent to which procedures demanded by the task repeat those employed during encoding

Foreign Language Learning and Low Socio-Economic Status

L

A múlt öröksége: hátrányos helyzet és idegennyelv-oktatás: Egy interjúkutatás eredményei

In our research, we examined the topic of foreign language knowledge focusing on the social groups as a special segment. The relevance of the research in educational sciences is significant, as knowledge of a foreign language plays a crucial role nowadays. Due to globalisation and international mobility in the labour market and education, we can hardly imagine everyday life without speaking at least one foreign language. Education policy decisions also promote foreign language learning. In Hungary, obtaining at least one B2-level language exam is a requirement of the successful completion of higher education training courses. However, neither the National Core Curriculum nor the framework curricula address the specific situation of language learners with disadvantaged backgrounds, furthermore they set the same objective for those living in disadvantaged regions regardless of social background. However, a review of the Hungarian literature reveals a significant gap as the number of studies exploring language learning and equal opportunities of disadvantaged students is negligible. In the first part of our research, we examine the most important educational policy as well as some initiative projects of the last decades, which aimed to support foreign language education of disadvantaged pupils. In the second part, we present the results of our qualitative research, which focuses on Eastern Hungary, including several typically disadvantaged micro-regions and institutions of Hajdú-Bihar County (Ninstitutions=9, Nteachers=9). In our research, we sought to answer how the underlying problems and contexts can explain the complex system of language teaching in the schools of a disadvantaged region. Based on the results, the declining number of children, low level of teacher fluctuation, the problem of grouping pupils, the choice of foreign language, the use of digital tools, the language pedagogical methodology, and the diversity of assessments should be highlighted. From a practical point of view, the results are particularly relevant for the development of language teaching for disadvantaged students, and language pedagogical and academic achievement can be improved by taking the suggestions into account.  Kutatásunkban az idegen nyelvi tudás kérdéskörét vizsgáltuk egy speciális szegmensre, a szociális csoportra fókuszálva. A kutatás neveléstudományra vonatkozó relevanciája jelentős, hiszen az idegennyelv ismerete igen nagy szerepet kap napjainkban. A globalizáció, a munkaerőpiacon és az oktatásban is megfigyelhető nemzetközi mobilitás miatt nehéz elképzelni a hétköznapi életet legalább egy idegennyelv ismerete nélkül. Oktatáspolitikai döntések is előre mozdítják az idegennyelv tanulását: Magyarországon a sikeres diplomaszerzés feltétele a legalább B2 szintű középfokú nyelvvizsga megléte. Azonban sem a NAT, sem a kerettantervek nem térnek ki a hátrányos helyzetű nyelvtanulók sajátos helyzetére, és ugyanazt a célkitűzést fogalmazza meg szociális háttértől függetlenül a hátrányos helyzetű régiók nyelvtanulói számára is. A magyar nyelvű szakirodalom áttekintése közben azonban egy jelentős hiátus tűnik ki: a hátrányos helyzetű tanulók nyelvtanulását és az esélyegyenlőséget feltáró tanulmányok száma elenyésző. Kutatásunk első részében megvizsgáljuk az utóbbi évtizedek legfontosabb oktatáspolitikai, valamint magánkezdeményezésből indított projekteket és pályázatokat, melyek a hátrányos helyzetűek idegennyelv-oktatását támogatták/támogatják. Második részében ismertetjük kvalitatív kutatásunk eredményeit, melyeknek fókuszában Kelet-Magyarország áll, azon belül is Hajdú-Bihar megye számos jellemzően hátrányos helyzetű kistérsége és intézménye (Nintézmény=9, Npedagógus=9. Kutatásunkban arra kerestük a választ, milyen mélyen húzódó problémák és összefüggések magyarázhatják a hátrányos helyzetű régió iskoláiban folyó nyelvoktatás komplex rendszerét. Az eredmények alapján a csökkenő gyereklétszám, az alacsony tanári fluktuáció, a csoportbontás problematikája, az idegennyelv-választás, a digitális eszközhasználat, a nyelvpedagógiai módszertan, valamint az értékelés sokszínűsége emelendő ki. Az eredmények gyakorlati szempontból különösen a hátrányos helyzetű tanulók nyelvoktatásának fejlesztése tekintetében relevánsak, s a javaslatok figyelembevételével a nyelvpedagógiai és tanulmányi eredményesség fejleszthetővé válik. &nbsp

Tények és tévhitek a hátrányos helyzetről egy új kutatás tükrében

Present study aims to explore students’ motivation and social atmosphere in public schools of 11 socioeconomically disadvantaged settlements of Hungary, where the number of low SES students are relatively high (12-80%). Relations of social atmosphere (measured by stress and mood scales) and attitudes toward school, learning and peers were examined, with a special focus on socioeconomic status. School motivation was defined by 9 categories on the basis of 771 students’ answers to the online questionnaires. Comparing to 2014 HBSC (Health Behaviourin School-Aged Children) data students like their schools less, feel more pressure by school tasks and percept less teacher support, however they evaluate their classroom relations better. Classroom climate is rated higher by 5th graders and students of higher achievement, and the correlation between learning climate and attitude towards school is relatively high (r=0.426, p≤0.001). Considering motivation girls show less competition and higher social concern, and social background has small or no effect on the motivational profile. Groups formed by a cluster analysis of social atmosphere measures (School supporters, Non-conformists, Survivors) demonstrate significant difference in their motivational pattern. Data confirm that attitudes toward school are better predictors of motivation than social background. The examined variables showed no differences between schools according to the number of low SES students. It is important to formulate that schools show great diversity in their students’ attitudes toward school and learning, regardless to the number of low SES students.Feltáró jellegű kutatásunkat Hajdú-Bihar megye 11 hátrányos helyzetű településén/térségében végeztük olyan állami fenntartású általános iskolákban, ahol magas (12-80%) a hátrányos helyzetű tanulók aránya. Vizsgáltuk a tanulók közérzetét és motivációját, ezek kapcsolatát egymással és a szocioökonómiai háttérrel az egyének és az iskolák szintjén. A közérzetet a hangulat, a stressz skáláival, valamint az iskolához való érzelmi viszonyulás, a tanulással és a közösséggel szembeni attitűdökkel határoztuk meg. A motivációt 9 dimenzió által kirajzolt mintázatok alapján vizsgáltuk. Jelen munkánkban 771 tanuló online válaszait értékeltük ki. Eredmények. A HBSC 2014 adataihoz képest a megkérdezett diákok kevésbé szeretik az iskolájukat, jobban nyomasztják őket az iskolai feladatok, és kevésbé érzik a tanárok odafordulását; viszont sokkal kedvezőbben élik meg osztályuk közösségét. Klíma: A felső tagozatosok közül az ötödikesek és a jobb tanulók élik meg pozitívabban az iskolai klímát. A Tanulási klíma és az Iskolához való érzelmi viszonyulás korrelációja viszonylag magas (r=0,426, p<0,001). Motiváció: A lányok és a jobb tanulók kevésbé versengőek és inkább szociálisan motiváltak. A szociális háttér alig differenciálja a motivációs profilt. A közérzet változói alapján klaszteranalízissel nyert három csoport – Iskolabarátok, Rosszul alkalmazkodók, Túlélők – motivációs mintázatában markáns különbségek mutatkoznak. Adataink megerősítik, hogy a motiváció tekintetében meghatározóbbak az iskolához kapcsolható attitűdök, mint a szociális háttér. Az iskolák szociális összetételének hatása: Az általunk vizsgált változók az iskolák szintjén nem mutattak szabályszerűséget a hátrányos helyzetű tanulók arányának függvényében. Fontos eredménynek tekintjük, hogy az iskolák rendkívül változatosak a tanulóik iskolához/tanuláshoz való viszonyuk, alapattitűdjük tekintetében; a hátrányos helyzetű tanulók aránya e tekintetben nem döntő faktor

Szó- és szabálytanulás fiataloknál és időseknél

F