Ösztrogének és ösztrogénhatású anyagok a növénytermesztésben

Összefoglalás Egy vegyület akkor tekinthető ösztrogén hatásúnak, ha alacsony affinitással is, de az ösztrogén receptorokhoz (ER) kötődni képes, az ösztrogén érzékeny sejtekben, szövetekben biológiai hatást képes kiváltani, melyek hasonlóak a petefészek eredetű ösztrogén hormonok által előidézett folyamatokhoz. Irodalmi adatok alapján a hígtrágyával történő öntözés és intenzív állattartásból származó trágya termőföldre juttatása következtében a szteroid ösztrogének, beleértve az ösztron E1, ösztradiol E2, ösztriol E3, valamint a szintetikus ösztrogén EE2, mindenütt jelen vannak a termőtalajban. A növények felhalmozhatják az ösztrogéneket gyökereikben és hajtásaikban, bekerülve a táplálékláncba akár hatást fejthetnek ki a humán egészségre. A vegyületek ösztrogén potenciálját legtöbbször a 17β-ösztradiol referencia vegyülethez viszonyított relatív potenciálként fejezik ki. Meghatározó szerepe van a vegyületek minőségének, ugyanis az egyes ösztrogénhatású vegyületek különböző hatással lehetnek a receptorokra Ahogy korábban említettük, hígtrágya csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában juttatható ki mezőgazdasági területre, melyben az is meghatározásra kerül, hogy a területre milyen mennyiségű hígtrágya helyezhető el. A különböző típusú hígtrágyák nemcsak tápanyag összetételben, hanem EDC tartalomban is különböznek egymástól. A természetes hormon kiválasztódás és a hormonhatású készítmények felhasználása tekintetében fontos az állatállomány ivararányát és korcsoportját figyelembe venni. A jövőre nézve fontos, hogy toxikológiai vizsgálatokat végezzünk, és nagyobb hangsúlyt fektessünk a mezőgazdasági melléktermékek által kijuttatott hormonhatású anyagok mennyiségére és lehetséges hatásaira

First Cryptosporidium outbreak in Hungary, linked to a treated recreational water venue in 2015

In June 2015, an outbreak of cryptosporidiosis with 35 cases (23 probable and 12 laboratory-confirmed) occurred among 191 attendees of a residential rehabilitation holiday for paediatric organ transplant patients (n = 49) and their families at a hotel in Somogy county, Hungary. The overall attack rate was 18%. Most of the cases were transplanted children who experienced severe acute disease and required adjustment to their tacrolimus immunosuppression. A retrospective case-control study suggested an association between recreational water exposures and illness: cases were seven times more likely than controls to have swum in the children's pool (odds ratio 7.17; 95% confidence interval 2.9-17.2; P < 0.0001) and five times more likely to have used the jetted whirlpool (odds ratio 5.25; 95% confidence interval 2.1-13.1; P < 0.0001). This was the first outbreak of cryptosporidiosis in Hungary and it is especially unfortunate that it affected vulnerable children who experienced severe symptoms. Cryptosporidium presents specific infection control difficulties in treated recreational water venues; the link to a whirlpool is unusual and highlights the importance of the age-appropriate use of these facilities and reminding users not to immerse their heads or swallow the water. Cryptosporidiosis is more commonly linked to children' pools where improved bather hygiene and promoting exclusion of diarrhoea cases could help to avoid similar outbreaks

Investigation of estrogen activity in the raw and treated waters of riverbank infiltration using a yeast estrogen screen and chemical analysis

Exposure to various endocrine disrupting chemicals (EDCs) can lead to adverse effects on reproductive physiology and behavior in both animals and humans. An adequate strategy for the prevention of environmental contamination and eliminating the effects of them must be established. Chemicals with estrogenic activity were selected, and the effectiveness of their removal during the purification processes in two drinking water treatment plants (DWTPs) using riverbank infiltrated water was determined. Thirty-five water samples in two sampling campaigns throughout different seasons were collected and screened with a yeast estrogen test; furthermore, bisphenol A (BPA), 17ss-estradiol (E2) and ethinyl-estradiol (EE2) content were measured using high-performance liquid chromatography-mass spectrometry (HPLC-MS). Our results confirm that estrogenic compounds are present in sewage effluents and raw surface river water of DWTPs. Very low estrogen activity and pg/L concentrations of BPA and E2 were detected during drinking water processing and occasionally in drinking water. Based on this study, applied riverbank filtration and water treatment procedures do not seem to be suitable for the total removal of estrogenic chemicals. Local contamination could play an important role in increasing the BPA content of the drinking water at the consumer endpoint

Review of Cryptosporidium and Giardia in the eastern part of Europe, 2016

Introduction: This paper reviews the current knowledge and understanding of Cryptosporidium spp. an d Giardia spp. in humans, animals and the environment in 10 countries in the eastern part of Europe: Bosnia and Herzegovina, Croatia, Czech Republic, Estonia, Hungary, Latvia, Poland, Romania, Serbia and Slovenia. Methods: Published scientific papers and conference proceedings from the international and local literature, official national health service reports, national databases and doctoral theses in local languages were reviewed to provide an extensive overview on the epidemiology, diagnostics and research on these pathogens, as well as analyse knowledge gaps and areas for further research. Results: Cryptosporidium spp. and Giardia spp. were found to be common in eastern Europe, but the results from different countries are difficult to compare because of variations in reporting practices and detection methodologies used. Conclusion: Upgrading and making the diagnosis/detection procedures more uniform is recommended throughout the region. Public health authorities should actively work towards increasing reporting and standardising reporting practices as these prerequisites for the reported data to be valid and therefore necessary for appropriate control plans.Peer reviewe

A minőségi élelmiszer előállítás kockázatai a hígtrágya öntözés során

A nagyüzemi állattartó telepek létesítésével párhuzamosan új melléktermék, a hígtrágya jelent meg a mezőgazdaságban. Szántóföldi felhasználása jó megoldás ettől a mellékterméktől megszabadulni szándékozó gazdálkodók számára és hasznos a mezőgazdasági földtulajdonosoknak is, mivel biztosítja a tápanyag utánpótlást. A hígtrágya-felhasználás engedélyezési eljárása során a tápanyagtartalmát, oldott sóit és egyéb elemeit (pl. fémeket) mérik, de nem tartalmaz sem ökotoxikológiai vizsgálatokat, sem a hormonhatású anyagok mennyiségének vizsgálatát. Kevés az információ arról is, vajon a hígtrágyakezelés milyen hatással van a fenti összetevőkre. Az iszapfrakció elkülönítésével nagymértékben csökkenthetjük a hormonhatást. A laboratóriumi körülmények közt elvégzett csíranövény teszt elősegíti a hígtrágya gazdaságos alkalmazását a tudatos gazdák számára. Az általa kapott eredmények ismeretében lehetséges minimalizálni, kezelni, figyelemmel kísérni és ellenőrizni olyan nem kívánatos események valószínűségét vagy hatását, mint például a rossz csírázás és a növények növekedésére gyakorolt negatív hatá

Cryptosporidium és Giardia mint vízszennyező patogének Magyarországon | Cryptosporidium and Giardia as water contaminant pathogens in Hungary

Bevezetés: A Cryptosporidium több faja és a Giardia duodenalis két csoportja emberben leggyakrabban akut hasmenést okoznak. Ezek a paraziták rendkívül ellenálló, vastag falú (oo)cysták formájában kerülnek a környezetbe, ahol hosszú ideig megőrzik fertőzőképességüket. Célkitűzés: A fenti protozoonok hazai előfordulásának vizsgálata különböző vízforrásokban, kiegészítve a vízgyűjtő területeken található szennyezőforrások tanulmányozásával és egy epidemiológiai felméréssel. Módszer: A vizsgálatokhoz modern molekuláris és epidemiológiai módszerek széles körét használtuk. Eredmények: Magasabb (oo)cystaszámokat szennyvízbefolyások után, illetve erdei környezetben mutattunk ki. A vizsgálatok megerősítették, hogy a szarvasmarhatelepek jelentős vízszennyező források lehetnek, a vízimadarak pedig szerepet játszhatnak az (oo)cysták terjesztésében. Az epidemiológiai felmérés elgondolkodtató adatokat sorakoztatott fel az aszimptomatikus giardiosis és a vízfogyasztás összefüggéseiről. Új, olcsó, gyors és hatékony detektálási módszert fejlesztettünk ki a monitoringvizsgálatokhoz és az állapotfelmérésekhez. Következtetések: A bemutatott eredmények nagymértékben hozzájárulnak a fenti paraziták epidemiológiai jelentőségének megismeréséhez és a járványok, fertőzések elkerüléséhez Magyarországon. Orv. Hetil., 2013, 154(46), 1836–1842. | Introduction: Many species of Cryptosporidium, and two assemlages of Giardia duodenalis cause typically acute diaorrhoea in human. The oocysts and cysts of these parasites excreted in faeces are capable of infecting other hosts and those are environmentally stable. Aim: The aims of the study were to evaluate the prevalence and genotypes of Cryptosporidium and Giardia species from different water sources as well as to monitor and characterize the (oo)cyst contamination sources in watersheds. In addition, an epidemiological study was performed in three selected settlements. Method: Wide range of modern epidemiological and molecular detection methods have been applied. Results: (Oo)cysts densities were associated with water receiving effluents of sewage treatment plants or originating from a forest environment. It was confirmed, that cattle can be a source of Cryptosporidium oocysts at watersheds and aquatic birds can play a role in the environmental dissemination of these protozoa. The epidemiological study demonstrated a specific epidemiological situation, giving essential evidence about giardiasis in asymptomatic carriers. The applied novel detection technology was found to be cost effective and simple procedure for screening catchments to identify those that require further treatment and more detailed microscopic counts. Conclusions: The presented results contribute to a better understanding the epidemiology and relevance of waterborne parasites, their surveillance and performance of future control measures to prevent waterborne infections in Hungary. Orv. Hetil., 154(46), 1836–1842