Társas hatások szerepe a serdülők fizikai aktivitási magatartásában = Role of social influences on adolescent physical activity behavior

A preventív egészségpszichológiának nevezett kutatási terület a megelőzésben szerepet játszó egészségmagatartás pszichológiai összefüggéseire hívja fel a figyelmet, többek között a társas hatásokra. A társas kapcsolati háló ugyanis az egészségmagatartás kialakításában a legerősebb hatást fejti ki - ez különösen igaz bizonyos életkorokra, mint amilyen például a serdülőkor. Felmérésünket 10-15 éves, szegedi felső tagozatos általános iskolások körében végeztük, véletlenszerűen kiválasztott iskolák és osztályok segítségével (n = 550). Az adatgyűjtéshez önkitöltéses kérdőíves módszert alkalmaztunk, melynek legfontosabb célja a sportolási szokásokra, sportolási gyakoriságra ható társas hatások jellegzetességeinek feltárása volt. Megállapítottuk, hogy a megkérdezett tanulók környezetében a fizikailag aktívnak tekinthető személyek közül a barátok és az osztálytársak emelkednek ki, mely jól tükrözi, hogy ebben a korosztályban még a fiatalok életének szerves részét képezi a sport. A teljes mintát elemezve azt tapasztaltuk, hogy a szülők jelenleg is aktív vagy korábbi sportolása, a testvér, az osztálytárs, a barát, a szerelme sportolása szignifikánsan befolyásolja a megkérdezett tanuló sportaktivitását. A mintát nemenkénti bontásban vizsgálva szignifikáns eltéréseket kaptunk. A társas hatások mértéke és szerepe a fiúk és lányok csoportjában igen eltérő képet mutatott. A kortárscsoportok (barát, osztálytárs, „szerelmük”) aktivitásának hatása csak a lányok esetében mutatott szignifikáns kapcsolatot. A példaképek, a sportágválasztás és a sportolás indokainak vizsgálatában is szignifikáns nemi különbségeket tapasztaltunk. A fizikai aktivitási magatartással és a sporttal kapcsolatos kutatási eredmények a gyakorlatban is felhasználhatók lehetnek a megelőzésben. A pozitív megerősítésként is érvényesülő társas hatásokat ezért az egészségfejlesztési programoknak hatékonyabban kellene kihasználniuk

Az egészségföldrajz szerepe a pszichoszociális egészség alakulásában = The Role of Health Geography in Forming Psychosocial Health

A környezeti tényezők közvetlenül és közvetetten is hatást gyakorolnak egészségi állapotunkra, betegségeinkre, egészségmagatartásunkra. Az embert körülvevő környezetnek számos definíciója létezik, melynek meghatározásával és vizsgálatával szinte mindegyik tudományterület foglalkozik. Az egészségkutatások szempontjából mérvadó a WHO 1991-es Sundsvall-i Nyilatkozatában elfogadott értelmezés. E szerint a környezet nem csupán fizikai hely, hanem szociális, gazdasági, politikai és kulturális médium is. Mindezen dimenziók mellett szükséges értelmezni az egészséget támogató környezeti feltételeket, lehetőségeket. Mind szűkebb (otthon, lakás), mind tágabb lakókörnyezetünk (lakóhely) fontos szerepet tölt be életünkben. Befolyásolja egészségünket, hatással van rizikó- és egészségmagatartásunk alakulására, valamint a különböző betegségek és pszichoszomatikus tünetek megjelenésére. A különböző környezeti elemek a szabadidős tevékenységek befolyásolásán keresztül meghatározóak az életkörülményekben és az életmódban is. Jelen tanulmányban legfőbb célunk egy rövid áttekintést adni a környezet és egészség kapcsolatának eddigi hazai és külföldi szakirodalmi előzményeiből, különös tekintettel a környezetnek a pszichoszociális egészségtünetek kialakulásában betöltött szerepére. | Environmental factors make both a direct and an indirect impact on one’s health state, illnesses and health behaviors. The place/environment surrounding people has many definitions and nearly all disciplines deal with defining and analyzing it. The most comprehensive one was created by the World Health Organisation (WHO) in the Sundsvall declaration (1991). It says that place is not only a space, where we live and spend our time, but it is also a social, economic, political and cultural medium. It is necessary to interpret the criteria and possibilities of environment based on all these dimensions. Our lives are influenced by both our proximate (home) and wide (district, town, shire) surroundings. Place or environment affects our health, health and risk behaviours and the development of psychosomatic symptoms and diseases. The various environmental factors also affect our life conditions and lifestyles through recreational activities. The main goal of this paper is to give a short overview of Hungarian and international literature on the relationship between place (environment) and health with special emphasis put on the role in psychosocial health

Magyarországi élőhelyeken előforduló kakukkfű (Thymus) fajok és infraspecifikus taxonok fenotipikus tulajdonságait és drogminőségét befolyásoló tényezők értékelése = Evaluation of factors influencing phenotypical characteristics and drug quality of thyme (Thymus) species and infraspecific taxa originating from wild habitats of Hungary

46 kárpát-medencei termőhelyen tanulmányoztuk a honos Thymus fajok populációiban megnyilvánuló kémiai variabilitást. Megállapítottuk, hogy a fajok termőhely preferenciáját elsősorban a talaj pH-ja és h%-a befolyásolja. Legszélesebb körben a generalista T. pannonicus és T. glabrescens fordult elő. A T. pannonicus esetében 12, a T. glabrescens-nél 8, a T. pulegioides-nél és a T. praecox-nál 6-6, a T. serpyllum populációiban pedig 2 új kemovariánst írtunk le. Feltártuk a szeszkviterpén komponensek - akár kemotípust is kialakító - jelentőségét e fajok illóolajában. Azonos körülmények közötti felszaporítással több kemovariáns stabilitását igazoltuk. Bebizonyosodott, hogy a vadkakukkfű fajoknál az illóolaj-produkciós képességet elsősorban a taxon határozza meg, ez alapján a Ph.Hg. VIII. előírásainak megfelelő illóolaj-szint (min. 0,3 ml/100g) elérésére biztonsággal csak a T. pannonicus, a T. serpyllum és a T. pulegioides fajoknál számíthatunk. Több illó komponens -p-cimén, gamma-terpinén, timol, geraniol, germakrén-D- esetében kimutatható volt, hogy a felhalmozódási szintet a termőhely befolyásolja. Megállapítottuk továbbá, hogy az elektronikus orr alkalmas a különböző kakukkfű kemotípusok illatkompozíció alapján történő elkülönítésére. Eredményeink szerint a szuperkritikus fluid extrakcióval előállított kakukkfű kivonatok a vízgőzdesztillátumokéhoz képest jelentősebb arányban tartalmazzák a gyógyászati szempontból is jelentős fenolos monoterpéneket. | The manifestation of chemical variabily of indigenous Thymus populations was investigated in 46 habitats of the Carpathian Basin. It was established that habitat preference of the species is highly influenced by pH and humus % of the soil. T. pannonicus and T. glabrescens of generalist attitude occurred in the widest range. The numbers of new chemovarieties found by species were as follows: 12 of T. pannonicus, 8 of T. glabrescens, 6 of T. pulegioides, 6 of T. praecox and 2 of T. serpyllum. We have emphasized the significance of sesquiterpene compounds, even in the formation of chemotypes. Several chemotypes have been proven to be constant in essential oil composition, when cultivating them together among equal environmental conditions. The taxon was confirmed as definitive factor in volatile oil producing ability of wild thyme species. Based on this, only T. pannonicus, T. serpyllum and T. pulegioides were able to satisfy the requirements of the Ph. Hg. VIII. (min. 0,3 ml/100g) confidently. The influence of environmental conditions on the accumulation level of several compounds (p-cymene, gamma-terpinen, thymol, geraniol, germakrene-D) was also determined. Electronic nose was proven to be a suitable tool in distinguishing different chemotype patterns, according to fragrance composition. Thyme extracts obtained by supercritical fluid extraction resulted in elevated proportions of phenolic monoterpenes, possessing therapeutic importance, compared to the distilled oils

Effects of different factors influencing the essential oil properties of Thymus vulgaris L.

Thymus vulgaris L. is a well-know medicinal and aromatic plant native to the Mediterranean region. The essential oil is considered as the main active constituent, being responsible for its typical odour and taste as well as for several therapeutic effects. Our aim was to demonstrate the most important factors influencing the quality and quantity parameters of thyme oil by summarizing the available literature data and our own scientific results. Genetic background, climatic and growing conditions, techniques of primary processing, storage conditions as well as different extraction methods have proven effects on the essential oil properties and, as a consequence, on its biological activity, either

Az életforma és a hatóanyagprodukció összefüggései néhány termesztett gyógynövényfaj esetében = Relationship between life form and production of active materials in case of some cultivated medicinal plants

2002-2005 között szabadföldi és laboratóriumi munkával tisztáztuk a Salvia sclarea, a Verbascum phlomoides és a Carum carvi gyógynövényfajok ún. egy- és kétéves intraspecifikus biotípusainak eltéréseit, fenológiai, morfológiai sajátosságaik, drogprodukciójuk, néhány biokémiai jellemzőjük és hatóanyag felhalmozódásuk alapján. A három modellfaj virágzásindukciós szükséglete egymáshoz nagyon hasonló. Valamennyi kvalitatív (obligát) vernalizációs igényű növény, ahol a hideghatás fagypont feletti hőmérsékleteken is jelentkezik. Fajspecifikus azonban az indukcióra megfelelő fenofázis. Az egy- és kétévesnek biotípusok eltérése ebben nem éles, hanem mennyiségi, elsősorban a vernalizációs periódus hosszára vonatkozik. A kétféle ökotípus mindhárom faj esetében stabilan eltér fagytűrésében, több morfológiai és hatóanyag jellemzőjében is, amelyek alapján varietas szintű megkülönböztetésük indokolt. Párhuzamos termőhelyi vizsgálatokkal bizonyítottuk, hogy a termőhely hatással van az elvetett magvak kelésére, fejlődésére, áttelelésére valamint a hatóanyagok felhalmozódására. Az állományok virágzási hányadára azonban az adott évjárat jellege hat döntően. Termőhelyenként meghatároztuk az optimális vetésidőt, amivel mindhárom faj mindkét változatában maximális drog- és hatóanyagprodukció érhető el. | During 2002-2005 in open field and laboratory research we described the differences of intraspecific biotypes of Salvia sclarea, Verbascum phlomoides and Carum carvi based on phenological, morphological, production properties, some biochemical markers and active materials. Flowering induction requirements of the three species are similar. All of them have qualitative vernalisation requirements, temperatures above zero are also effective. The optimal phenophase for induction depends on the species. Difference of annual and biennial varieties is not rigid, but quantitative. The two ecotypes of all of the species are different also in frost tolerance, several morphological and chemical characteristics. Based on these stable traits, they are proposed to be varietas. We proved by parallell investigations in two areas, that the gowing site influences germination, development, overwintering and accumulation of active materials. The flowering proportion of the stands is influenced more strongly by the weather conditions of the given year. We decided the optimal sowing period for both growing sites, in order to get maximum yields in drug and active agents in all of the three species