Az életforma és a hatóanyagprodukció összefüggései néhány termesztett gyógynövényfaj esetében = Relationship between life form and production of active materials in case of some cultivated medicinal plants

Abstract

2002-2005 között szabadföldi és laboratóriumi munkával tisztáztuk a Salvia sclarea, a Verbascum phlomoides és a Carum carvi gyógynövényfajok ún. egy- és kétéves intraspecifikus biotípusainak eltéréseit, fenológiai, morfológiai sajátosságaik, drogprodukciójuk, néhány biokémiai jellemzőjük és hatóanyag felhalmozódásuk alapján. A három modellfaj virágzásindukciós szükséglete egymáshoz nagyon hasonló. Valamennyi kvalitatív (obligát) vernalizációs igényű növény, ahol a hideghatás fagypont feletti hőmérsékleteken is jelentkezik. Fajspecifikus azonban az indukcióra megfelelő fenofázis. Az egy- és kétévesnek biotípusok eltérése ebben nem éles, hanem mennyiségi, elsősorban a vernalizációs periódus hosszára vonatkozik. A kétféle ökotípus mindhárom faj esetében stabilan eltér fagytűrésében, több morfológiai és hatóanyag jellemzőjében is, amelyek alapján varietas szintű megkülönböztetésük indokolt. Párhuzamos termőhelyi vizsgálatokkal bizonyítottuk, hogy a termőhely hatással van az elvetett magvak kelésére, fejlődésére, áttelelésére valamint a hatóanyagok felhalmozódására. Az állományok virágzási hányadára azonban az adott évjárat jellege hat döntően. Termőhelyenként meghatároztuk az optimális vetésidőt, amivel mindhárom faj mindkét változatában maximális drog- és hatóanyagprodukció érhető el. | During 2002-2005 in open field and laboratory research we described the differences of intraspecific biotypes of Salvia sclarea, Verbascum phlomoides and Carum carvi based on phenological, morphological, production properties, some biochemical markers and active materials. Flowering induction requirements of the three species are similar. All of them have qualitative vernalisation requirements, temperatures above zero are also effective. The optimal phenophase for induction depends on the species. Difference of annual and biennial varieties is not rigid, but quantitative. The two ecotypes of all of the species are different also in frost tolerance, several morphological and chemical characteristics. Based on these stable traits, they are proposed to be varietas. We proved by parallell investigations in two areas, that the gowing site influences germination, development, overwintering and accumulation of active materials. The flowering proportion of the stands is influenced more strongly by the weather conditions of the given year. We decided the optimal sowing period for both growing sites, in order to get maximum yields in drug and active agents in all of the three species