Az iskolai és iskolán kívüli zenei nevelés egyéni, családi és társadalmi megítélése általános iskolás és gimnáziumi tanulók, szülők és tanárok körében

The purpose of this dissertation was to determine the importance and prestige of music in students’ lives and to reveal the reasons for students’ negative attitudes toward school music (Pintér, 2018, 2020; Pintér & Csíkos, 2020). Furthermore, this study offers the opportunity to investigate and understand the changes in attitudes and beliefs of students through the transition from elementary to secondary school in music and non-music classes (Pintér, 2021). The aim of this study is to explore the aim and importance of music education among students, parents and teachers. Participants were recruited from 11 Hungarian county towns by selecting music class and general class students (N=1550), as well as their parents (N=1550) by a questionnaire. Furthermore, music teachers (N=15) were interviewed to share their beliefs and experience about the aim and state of school music. Findings showed that music has considerable prestige in students’ lives. However, students ’attitudes toward school music are influenced by a number of factors, including students’ attitudes toward singing, judging the singing teacher, and their views on the importance and usefulness of learning music (Pintér, 2018). Music was primarily used for mood management and social interactions, but many students also listened to music as a background activity, particularly pop music. On the other hand, those students who learned music in special music classes preferred music significantly within and out-of-school as compared to students who received music 1 or 2 lessons per week. At the same time, we discovered negative attitudes toward music lessons in both types of classes, especially in grades 6 and 10. Non-music students were more likely to object to learning folk and classical music excerpts and solmization than music students. At the same time, the majority of students showed an increased interest in light music in both departments. The results showed that students listened to (popular) music in their spare time primarily for mood control, which partly explains students ’expectations for singing and music lesson activities

Tanulók, szülők és tanárok perspektívái az iskolai zenei nevelés céljáról és feladatáról

In the last few decades, numerous negative feedbacks have shed a light on the decline of school music concerning the low prestige of music as a school subject and the lack of music experience. Previous studies pointed out that music is one of the least popular subjects among students (Csíkos, 2012; Dohány, 2013; Pintér, 2020a).The purpose of this study is to investigate the aim and the role of school music among students, their parents and music teachers. In the first part of the investigation, a questionnaire asked music (N = 506) and non-music students (N = 536) and their parents about the degrees of their involvement with music, home musical environment, as well as their beliefs about the aim of school music. In the second part of the investigation music teachers (N=15) were interviewed to share their beliefs about the aim of school music. Results indicated that music students and their parents had more musical instruments at home and did more music activities together, than non-music pupils and their parents. Furthermore, music students and their parents considered music lessons as more active music activities and experience than non-music students and their parents, whereas non-music students and their parents basically expected the acquisition of lexical music literacy during the music lessons.On the other hand, some non-music students expressed negative attitudes toward music learning. Music teachers reported that music experience and music literacy were equally important. However they added that the reduced hours for music education makes it difficult to achieve the goals set in school practice.Az elmúlt néhány évtizedben számos negatív visszajelzés számolt be zeneoktatásunk hanyatló állapotáról, amelyek az ének-zene tantárgy alacsony presztízsére és a zenei élmények hiányára hívták fel a figyelmet.Az előzetes kutatások kimutatták, hogy az ének-zene az egyik legkevésbé kedvelt iskolai tantárgy a tanulók körében (Csíkos, 2012; Dohány, 2013; Pintér, 2020a). Jelen kutatás célja, hogy megvizsgálja, hogyan ítélik meg a tanulók, szülők és énektanárok az iskolai zeneoktatás célját és szerepét. A vizsgálat első részében kérdőíves módszer segítségével vizsgáltuk meg a zene- (N = 506) és nem zenetagozatos tanulók (N = 536) ésszüleik hangszerjátékát, az otthoni zenei környezet jellegzetességeit, valamint az iskolai zeneoktatás céljáról alkotott nézeteit. A vizsgálat második részében ének-zenét tanító tanárokkal (N = 15) készítettünk interjút az iskolai zeneoktatás céljáról alkotott nézeteikről. Az eredmények azt mutatták, hogy a zenetagozatos tanulók és szüleik családjában magasabb arányban fordultak elő közös zenei tevékenységek, zenei hangszerek, mint a nem zenetagozatos tanulók otthonában. Továbbá a zenetagozatos tanulók és szüleik az ének-zene órákat több aktív zenei tevékenységhez és élményhez társítottak, míg a nem zenetagozatos diákok és szüleik elsősorban a lexikális tudás elsajátítását várták el az énekórák folyamán. Ugyanakkor némely nem zenetagozatos tanuló nemtetszését fejezte ki az ének-zene tanulása kapcsán. A megkérdezett tanárok többsége a zenei élmények és a zenei alapismeretek kialakítását egyaránt fontosnak ítélte, azonban hozzátették, hogy az ének-zene tantárgy alacsony óraszáma alapvetően megnehezíti a kitűzött célok iskolai gyakorlatban történő megvalósítását

Elevated miR-33a and miR-224 in steatotic chronic hepatitis C liver biopsies.

AIM: To assess the expression of selected microRNAs (miRNA) in hepatitis C, steatotic hepatitis C, noninfected steatotic and normal liver tissues. METHODS: The relative expression levels of miR-21, miR-33a, miR-96, miR-122, miR-125b, miR-221 and miR-224 were determined in 76 RNA samples isolated from 18 non-steatotic and 28 steatotic chronic hepatitis C (CHC and CHC-Steatosis, respectively) cases, 18 non-infected, steatotic liver biopsies of metabolic origin (Steatosis) and 12 normal formalin-fixed paraffin-embedded liver tissues using TaqMan MicroRNA Assays. All CHC biopsy samples were obtained prior to initiating therapy. Patients' serum biochemical values, which included glucose, triglyceride, cholesterol, alanine aminotransferase (ALT), aspartate aminotransferase (AST), gamma-glutamyl-transferase (GGT), alkaline phosphatase (AP), were obtained and correlated with relative miRNA expression. RESULTS: When compared with control non-infected liver samples, miR-122 and miR-221 levels were reduced in CHC-Steatosis (P < 0.03) and in CHC, CHC-Steatosis and Steatosis (P < 0.01). Alternatively, the expression of miR-33a and miR-224 were elevated in CHC-Steatosis and Steatosis in comparison to control tissue (P < 0.01). The levels of miR-33a and miR-224 in CHC-Steatosis (P < 0.02) and miR-224 in Steatosis (P < 0.001) were increased in comparison to CHC samples. By contrast, the expression of miR-21 did not differ statistically between diseased and normal liver samples. Levels of miR-33a correlated negatively with serum AST and AP levels in Steatosis as well as with necroinflammatory grade in CHC, whereas miR-21 correlated positively with AST in Steatosis and displayed negative correlation with triglyceride level in CHC-Steatosis. In contrast, miRNA levels were not correlated with ALT, GGT, cholesterol levels or fibrosis stage. CONCLUSION: Differences in miRNA expression were observed between CHC and steatotic CHC, CHC and steatotic liver, but not between steatotic CHC and steatotic liver of metabolic origin

Elevated miR-33a and miR-224 in steatotic chronic hepatitis C liver biopsies

AIM: To assess the expression of selected microRNAs (miRNA) in hepatitis C, steatotic hepatitis C, noninfected steatotic and normal liver tissues. METHODS: The relative expression levels of miR-21, miR-33a, miR-96, miR-122, miR-125b, miR-221 and miR-224 were determined in 76 RNA samples isolated from 18 non-steatotic and 28 steatotic chronic hepatitis C (CHC and CHC-Steatosis, respectively) cases, 18 non-infected, steatotic liver biopsies of metabolic origin (Steatosis) and 12 normal formalin-fixed paraffin-embedded liver tissues using TaqMan MicroRNA Assays. All CHC biopsy samples were obtained prior to initiating therapy. Patients' serum biochemical values, which included glucose, triglyceride, cholesterol, alanine aminotransferase (ALT), aspartate aminotransferase (AST), gamma-glutamyl-transferase (GGT), alkaline phosphatase (AP), were obtained and correlated with relative miRNA expression. RESULTS: When compared with control non-infected liver samples, miR-122 and miR-221 levels were reduced in CHC-Steatosis (P < 0.03) and in CHC, CHC-Steatosis and Steatosis (P < 0.01). Alternatively, the expression of miR-33a and miR-224 were elevated in CHC-Steatosis and Steatosis in comparison to control tissue (P < 0.01). The levels of miR-33a and miR-224 in CHC-Steatosis (P < 0.02) and miR-224 in Steatosis (P < 0.001) were increased in comparison to CHC samples. By contrast, the expression of miR-21 did not differ statistically between diseased and normal liver samples. Levels of miR-33a correlated negatively with serum AST and AP levels in Steatosis as well as with necroinflammatory grade in CHC, whereas miR-21 correlated positively with AST in Steatosis and displayed negative correlation with triglyceride level in CHC-Steatosis. In contrast, miRNA levels were not correlated with ALT, GGT, cholesterol levels or fibrosis stage. CONCLUSION: Differences in miRNA expression were observed between CHC and steatotic CHC, CHC and steatotic liver, but not between steatotic CHC and steatotic liver of metabolic origin

A zeneoktatásunk kihívásai és nehézségei általános iskolai és gimnáziumi énektanárok nézetei alapján

Jelen tanulmány célja, hogy meghatározza az iskolai zeneoktatás kihívásait és nehézségeit. 15 zene- és nem zenetagozatos osztályban tanító énektanárral készítettünk interjút. Az eredmények azt mutatták, hogy az ének-zene tantárgy oktatását a megkérdezett tanárok véleménye szerint számos tényező megnehezíti: (1) az időintervallum és a tananyag aránytalansága, (2) a tanulók énekórákhoz fűződő közömbös hozzáállása, (3) a diákok zenei tudásának hiányosságai, valamint (4) az énekléshez fűződő negatív attitűdje és alacsony zenei önbecsülése, (5) a diák és a tanár közötti generációs különbségek, (6) a pozitív visszajelzések hiánya a tanár számára, illetve (7) a taneszközök és a tantermek felszereltségének hiányosságai. Mindemellett az eredmények megmutatták, hogy a zeneoktatás alapját képező Kodály-módszer kizárólag a zenetagozatos osztályokban tud érvényesülni, ugyanakkor számos esetben ezekben az osztályokban is hanyatló tendenciát mutat a Kodály törekvésein alapuló zenetagozatos ének-zene oktatás helyzete és presztízse