A tartalmi szabályozás meghatározó elemei, a tantervi paradigmák komparatisztikája

Kutatásunk keretében arra tettünk kísérletet, hogy bemutassuk azt az utat, amely a kompetencia-alapú oktatás eszméjének kiteljesítésétől az iskolarendszerekbe való beágyazódásáig, az eredményes implementációig vezetett. A kutatás első fázisában arra vállalkoztunk, hogy áttekintsük a paradigmaváltás legfontosabb színterein történteket: a kompetencia alapú szabályozás kiépülését, az ehhez illeszkedő curriculumelmélet műfaji átalakulását, a kulcskompetenciák tantervesülését, implementációját. Ebben az áttekintésben arra is választ kellett keresnünk, miképpen hatnak ezek a folyamatok a tanárképzés rendszereire és a mindenkori pedagógiai gyakorlatra

Kétségtelen identitás – a digitális életforma frázisai : A természetes jellem és a virtuális értelem közötti átjárhatóság a digitális polgári identitásban

A kortárs társadalomfejlődés technológiai környezetében a digitális polgári életforma értelmezési kereteiről folyó diskurzusokban számosan azt igyekeznek tisztázni, hogy milyen online tevékenységekben azonosíthatóak a digitális jelenlét szociális, kognitív és reflektív aspektusai, illetve azt, hogy ebben a jelenlétben miként formálódik a digitális létet tartalommal is megtöltő kollektív tudás, hiedelemvilág és életstílus. A pedagógiai aspektusú tanulmány a polgári életforma történelmi karakterére, a karakter digitális kiterjesztésre, valamint a polgári életgyakorlat kiüresedő frázisaira, hamis sztereotípiáira kíván reflektálni. = In the technological environment of contemporary social development, many participants of discourses on the interpretative frameworks of the digital civic lifestyle try to clarify in which online activities may social, cognitive and reflective aspects of digital presence be identified, and how collective knowledge, believes and lifestyle filling digital existence with content are formed. Present study aims to reflect on the historical character of the civic lifestyle, on the digital extension of the character, as well as on the empty phrases and false stereotypes of the civic life practice with a pedagogical aspect

Az iskola szervezeti kultúrájának, tanulási környezetének szervezetpszichológiai elemzése = A social-psychological analysis of the interaction between the organisational culture of schools and their socio-cultural environment

Kutatásunk célja, az eltérő szervezeti kultúrával rendelkező szervezetek összehasonlító vizsgálata, illetve a kultúratípusokban megjelenő bizalomalapok feltárása. Vizsgálatunk 48 különböző szervezetre terjedt ki (N=2892). Ezek a szervezetek a quinni kultúra-modell feltevéseinek megfelelően eltérő szervezettípusokat képviseltek. A szervezeti bizalom 5 összetevőjét azonosítottuk: (1.) Munkatársi törődés (2.) Szervezeti integritás (3.) Vezetői megbízhatóság (4.) Szervezeti feladatkontroll (5.) Munkatársi feladatvégzés megbízhatósága. Feltevéseinknek megfelelően szignifikáns eltéréseket állapíthatunk meg a szervezeti bizalomra vonatkozóan a négy kultúratípusnál: A klán típusnál a mindhárom bizalomtárgy felé magas bizalmat mutatnak a tagok. Az adhokráciánál a vezetői megbízhatóság mellett a szervezeti feladatkontroll megléte jelent bizalom-alapot. A hierarchia típusnál alacsony a kapcsolati bizalom, míg a piac típusnál mindhárom bizalomtárgy esetén alacsony a bizalom. | The study investigates the relationship between organizational culture and trust. Using Competing Values Framework we suppose that cultures differ in bases and target of trust. We investigated organizational trust and culture in 48 organizations (N= 2892). Five trust components were identified: (1) Reliability and benevolence of co-workers (2) Organizational integrity (3)Perceived fairness of leader (4) Need for task control (5) Co-workers' reliability in task performance. Result supports that the significance of trust components varies in different cultures: The level of Reliability and benevolence of co-workers and the Perceived fairness of leader is high in Clan. Adhocracy shows the highest level in Perceived fairness of leader and in the Need for task control, and Perceived reliability and benevolence of co-workers also is high. In Hierarchy the levels in components 1., 2. and 3. are low and members rely only on the task control. In Market culture trust is low and mistrust is high