Rövid áttekintés a magyar közigazgatási bíráskodás aktuális helyzetéről

In this brief paper, I review some of the aspects of the non-implementation of the Seventh Amendment to the Basic Law of Hungary and the laws on the separate administrative court system, and their impact on administrative adjudication today. I also briefly discuss how the Constitutional Court has assessed the fundamental constitutional elements of the unintroduced special court system. The planned system of administrative courts would have comprised nine courts, i.e. the Parliament intended to create a two-level judicial organisation, as opposed to the four-tier ordinary court organisation that existed then and still exists today. The most important change, however, would not have been the creation of a separate administrative court, but the reintroduction of a ministerial administration of justice. The legislation, which has been amended several times in line with the requirements of the Basic Law and the Venice Commission, could not be an obstacle to the introduction of the special court and ministerial administration system on 1 January 2020. The reason for the postponement should therefore be sought elsewhere and not in the legal sphere. However, the failure to introduce the Administrative Courts Act regime in 2019 has had a very significant impact on the organisation of the ordinary courts. In just five years, the Hungarian administrative judiciary has undergone more changes than any other area of the judiciary, even though the introduction of the special court system has been postponed

Rifts and deficits – lessons of the historical model of Hungary’s administrative justice

The establishment of independent administrative courts at the beginning of 2020 was repealed by Parliament, including the underlying constitutional provisions, it is still the ordinary courts (including the Supreme Court – Curia) that handle legal disputes of administrative nature. The article introduces the historical model of Hungary’s administrative justice (between 1884 and 1949), emphasising its limited use as an example for the current challenges. We cannot speak of continuous historical evolution. It is more accurate to talk about fragments or fragmented short time periods. The changes and reform plans from 27 February 1884 (the “birthday” of Hungary’s administrative justice) are analysed in the article. The different proposals from the jurisprudence and the only administrative court itself are explained in detail. The role similar to the constitutional courts aspired by the administrative court is also examined. An important declaration from all of the judges of the administrative court (in 1947), according to which the court would not apply legal regulations violating a person’s natural and inalienable rights listed in the Act I of 1946, is also analysed

Közigazgatási bíráskodásunk modelljei. Múlt, jelen, jövendő

A közel 250 oldalas értekezés a magyar közigazgatási bíráskodás rendszereit vizsgálja. A külhoni modelleket a magyar közjogtudomány alaposan és többször, több időszakban is feldolgozta már. A legutóbbi teljes, összehasonlító jogi vizsgálat azt a kérdést tette fel címében: „Milyen közigazgatási bíráskodást?” A bemutatott külföldi modellek és azok részmegoldásai abban az időben láttak napvilágot, amikor a jogalkotás a magyar közigazgatási bíráskodás megújítása tárgyában meghozandó törvényen is dolgozott. Tíz esztendő telt el azóta és bízvást állíthatjuk, hogy a magyar jogalkotás immúnisnak mutatkozott e kiérlelt, jogállami megoldások akárcsak részleges átvételével szemben. Ugyanakkor a magyar közigazgatási bíráskodás különböző történeti korszakokban eltérő módon felépített rendszerei (modelljei) a külföldi megoldásokhoz képest kisebb terjedelmű kifejtést nyertek a szakirodalomban. E dolgozat, miközben ugyanaz a kérdés mozgatja, mint a fent említett művet, áttekinti közigazgatási bíráskodásunk modelljeit. E modellek áttekintése képezi a dolgozat döntő részét. A nemzetközi kitekintés egy konkrét jogrendszer, az angol vizsgálatára korlátozódik