Patyi, András

Repository of the Academy's Library

PLENÁRIS ELÕADÁSOK1Patyi AndrásDemokratikus legitimáció, választási felhatalmazásés alkotmány a haderõ mögött210.17047/HADTUD.2015.25.1-2.72A Magyar Honvédség tiszti, fõtiszti utánpótlását biztosító Nemzeti KözszolgálatiEgyetem civil irányítás alatt mûködõ, ugyanakkor katonákat képzõ felsõoktatásiintézmény.A konferencia szervezõi fontosnak tartották, hogy mielõtt a fõ téma boncolga-tása megkezdõdik, fogalmazódjon meg néhány általános vagy elvi gondolat. Az elõ-adás keretében három atipikus témakörrel kívánok foglalkozni. Ezek a következõk:– Alkotmány a haderõ mögött, (a védelmi alkotmány alapkérdései);– a választásokon elnyert felhatalmazás;– a demokratikus legitimáció.De mi köze is van a választásoknak egy ország fegyveres erejéhez? – tette fel a kérdést az elõ-adó. 25 évvel ez elõtt, 1989-ben indult meg az a közjogi, politikai és társadalmi rend-szerváltás, amely Magyarországot átvezette az egypárti (állampárti) berendezkedés-bõl egy többpárti demokratikus rendszerbe. 25 éve annak, hogy Magyarországnakdemokratikus, jogállami alkotmánya lett. Ebben a demokratikus alkotmánybanazonban nem jelentek meg a fegyveres erõkre vonatkozó rendelkezések, holott az1989-es, módosított Alkotmányban nem lehetett olyan fejezetet találni, amely nekapcsolódott volna valamilyen formában a hadsereghez.1989-et megelõzõen az Alkotmány gyakorlatilag „hallgatott” a hadseregrõl. Sõt,a fegyveres erõkön túli fegyveres szervezeteket sem említett meg. Ez összefüggöttazzal, hogy a szocialista államfelfogásban ugyan használták az Alkotmányt, mint jog-intézményt, de az Alkotmánynak az a polgári jogállami szerepe nem mutatkozottmeg, amelyre a nyugat-európai polgári demokráciák, vagy az Amerikai EgyesültÁllamok államszervezeteit felépítették. Tehát nem az Alkotmány volt a jogrendszerlegfelsõbb forrása, és nem az volt a politikai rendszer legfõbb, széleskörû politi-kai-társadalmi konszenzuson nyugvó dokumentuma. Egy-egy politikai bizottságihatározat többet jelentett, mint az Alkotmány – többek között nemzetközi egyezmé-nyeket megerõsítõ – normái. ’89-ben azzal szembesültek az akkori rendszerváltás72 HADTUDOMÁNY 2015/1–2.FÓRUM: AZ MHTT KONFERENCIÁJA – ASZIMMETRIKUS HADVISELÉS1 Levezetõ elnök: dr. Boldizsár Gábor ezredes, az NKE HHK dékánja.2 Jelen közlemény a Magyar Hadtudományi Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudomá-nyi Bizottsága és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) által 2014. november 12-én az NKE HHKobjektumának dísztermében Az aszimmetrikus hadviselés címmel szervezett szakmai-tudományos kon-ferencián elhangzott nyilvános elõadás hanganyagának szerkesztett változata.HADTUDOMÁNY 2015/1–2. 73elõkészítésében közremûködõ erõk, hogy az Alkotmányból ez hiányzik. Nem volttehát elég az alkotmányreform során módosítani a haderõre vonatkozó rendelkezé-seket, hanem újakat kell alkotni.Ha valaki az 1988–89-ben lezajlott folyamatok történéseit figyelmesen áttekinti,akkor láthatja, hogy a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain egészen 1989. szeptember15-éig nem merült fel a hadsereg kérdése. Ebben az idõszakban a Magyar Néphadse-reg általános hadkötelezettségre épülõ tömeghadsereg volt, amely jelentõs erõt kép-viselt mind létszámában, mind csapásmérõ erejében, mind pedig abban, hogy állo-mánya fel volt készítve belsõ zavargások kezelésére. Tehát 25 esztendõvel ez elõttnem egyszerûen az volt a feladat, hogy váltsunk modellt a hadsereg feletti civilkont-roll megvalósításának módjában, hanem az, hogy megteremtsük azt.Az 1989. október 23-án hatályba léptetett, a rendszerváltást lehetõvé tevõ alkot-mánymódosítás tele volt a haderõre vonatkozó utalásokkal. A megelõzõ idõszakban,az MSZMP Politikai Bizottságának 1967. március 7-ei határozata – tehát nem azAlkotmány – „tisztázta” a fegyveres erõk (párt) irányításának kereteit. A ’89-es válto-zások egyik legfontosabb feladata az volt, hogy a fegyveres erõket kivonta a pártirá-nyítás hatálya alól és demokratikus kontrollnak rendelte alá azokat.Az Alaptörvény kerek és egységes szabályokat tartalmaz a Magyar Honvéd-ségre vonatkozóan. Egy demokratikus jogállamban, ha az alkotmány valamit nemtételez, akkor az nincs. Tehát, ha a hatályos alkotmány nem tételezi a haderõt, akkoraz nincsen! De 22–23 évnek (1989–2012) kellett eltelni ahhoz, hogy ezek a kérdések ahelyükre kerüljenek. Ez rendkívül tanulságos.1989-ben – talán egy kicsit meseszerûen – mintegy az égbõl „pottyant le”Magyarország alkotmányos berendezkedésének néhány alapelve és azok közül azAlkotmányban sok minden mindjárt a helyére is került. Azok sorában olyan, koráb-ban ismeretlen intézmények, mint például a ’89-ben létrejött és máig mûködõ Alkot-mánybíróság. Ehhez képest az alkotmányos keretek között olyan össznemzeti intéz-mény, mint a fegyveres erõ, sokáig „kereste önmagát”. Mondhatjuk, hogy ez teljesentermészetes, hiszen ’89-ben Magyarország a Varsói Szerzõdés tagja volt, itt tartózko-dott a szovjet haderõ, a tömeghadsereg pártirányítás alatt állt, a haderõ felett nemmûködött demokratikus kontroll.1990-ben viszont Magyarország kilépett a Varsói Szerzõdésbõl (amely rövidesenfeloszlatta magát) és egy maga által választott semleges zónában találta magát. Haegy külföldi ekkor csak amagyar Alkotmány szövegét olvasta volna el, úgy érezhettevolna, hogy az ország a saját hadseregét ellenségnek tekinti. Az Alkotmány ugyanisszinte csak azt rögzítette, hogyan kell megakadályozni azt, hogy a hadsereg valamitis csináljon. A haderõ életének szinte minden rezdülését kétharmados törvényekszabályozták. Ebbõl a helyzetbõl kellett átvezetni az országot egy szövetségi rend-szerbe, a NATO-ba.Újabb 10 évnek kellett eltelni ahhoz, hogy bízzon annyira a saját kormányábanaz országgyûlés, hogy az saját hatáskörében megadhasson a haderõvel összefüggõnéhány felhasználási, alkalmazási engedélyt. Mindez történt úgy, hogy kb. 9 eszten-dõn keresztül az Alkotmányban nem szerepelt a fegyveres szó. Vagyis a megelõzõentöbbször módosított Alkotmány nem fegyveres erõként nevesítette a honvédséget.(Csak emlékeztetésképpen: egy demokratikus jogállamban, ha valami nincs bennePLENÁRIS ELÕADÁSOKaz Alkotmányban, akkor az közjogilag nem is létezik. Tehát ha az Alkotmány nemnevezi fegyveres erõnek a honvédséget, akkor nem az!)Mit keresnek itt a választások és mit keres itt az alkotmány kérdése? Minden tör-vény, jogszabály az Alkotmányra vezeti vissza önnön érvényességi alapját. A haderõmûködésére vonatkozó minden jogszabályt az Alkotmányból kell eredeztetni. AzAlkotmány a rendszerváltás óta mindig egyfajta civil kontrollt tételezett a haderõfelett. Elõször túl szélesre szabta azoknak a szerveknek a körét, amelyek a hadseregirányításában részt vettek. A lényeg azonban az, hogy a hadsereg irányításában, biz-tonság- és védelempolitikai kérdésekben, külpolitikai kérdések meghatározásábanválasztott képviselõk, és nem katonai vezetõk vesznek részt. Nemmindegy azonban,hogy ezek a választott vezetõk milyen módon nyerik el legitimációjukat.A demokratikus legitimáció azt jelenti, hogy hogyan teremtünk kapcsolatot ahatalom forrása és a hatalom gyakorlói között. A hatalom forrása a demokratikusországokban a választójoggal rendelkezõ nép. Közvetlen és meg nem szakított kap-csolati láncolatnak kell lennie a hatalom forrása és a hatalom gyakorlói között. Eztjelenti a demokratikus legitimáció. Ennek a kapcsolatnak az alapját képezi a demok-ratikus választás. Ezért nemcsak az ország politikai berendezkedése, hanem a hadse-reg mûködése szempontjából is alapvetõ fontosságú a demokratikus, tiszta választá-sok lefolytatása.2014Magyarországon a választások éve volt. Ez november 9-én, az egyes telepü-léseken megismételt önkormányzati választások lebonyolításával ért véget. A hadse-reg szempontjából természetesen a 2014. április 6-án tartott országgyûlési választá-soknak volt jelentõsége. A választások nyomán kétharmados többségbe került kor-mánypártok megváltoztatták a választókerületi beosztást.Magyarországon vegyes választási rendszer mûködik. A parlament munkájá-ban tehát egyéni választókerületben megválasztott és – az egyéni választókerületek-ben nem hasznosuló töredékszavazatokat hasznosító – listás szavazás alapján képvi-selõi mandátumhoz jutó országgyûlési képviselõk vesznek részt.Korábban 176 egyéni választókerület volt, most 106 van. A változásnak 4 okavolt:1. 386-ról 192-re csökkent az Országgyûlés létszáma.2. Magyarországon a 176 egyéni választókerület határát és székhelyét egy, mégNémeth Miklós, az egykor az MSZMP által delegált miniszterelnök vezetésévelkiadott minisztertanácsi rendelet (!) határozta meg, 1990-ben. Ez alapján tartottunkhat választást. (De milyen legitimáció alapján is?)3. A ’90-ben meghatározott választókerületi határokat nem rajzolták újra. En-nek nyomán rendkívüli eltérések keletkeztek: volt olyan választókerület, amelyben30 000 és olyan, amelyben 130 000 állampolgár választott egy-egy országgyûlési kép-viselõt. Idõközben Budapestrõl 300 000 állampolgár költözött Pest megyébe, de a fõ-város és a megye közötti mandátumelosztás nem változott.4. Az Alkotmánybíróság 2005-ben, vagyis 9 éve megállapította, hogy a meglevõválasztókörzetek egyenlõtlenek, sértik a választójog egyenlõségének elvét és felszólí-totta az Országgyûlést, hogy ezeket törvényben szabályozza és rajzolja újra. A határ-idõ 2007. július 30. volt!74 HADTUDOMÁNY 2015/1–2.FÓRUM: AZ MHTT KONFERENCIÁJA – ASZIMMETRIKUS HADVISELÉSHADTUDOMÁNY 2015/1–2. 75Ez a négy körülmény vezetett oda, hogy a 2010-es választások után az Alkot-mánybíróság várt még egy évet. Miután a szükséges pontosítások nem történtekmeg, a már hivatkozott minisztertanácsi rendeletet az Alkotmánybíróság 2011-benmegsemmisítette.A mai választási rendszer alapvetõ rendeltetése, hogy biztosítsa a demokratikuslegitimációs kapcsolatot a választópolgár és az õ akaratát tükrözõ módon megválasz-tott hatalomgyakorlók között. A nép által közvetlenül, illetve a listás szavazás révénmegválasztott országgyûlés választja meg a miniszterelnököt. Az országgyûlés általmegválasztott köztársasági elnök nevezi ki – aminiszterelnök elõterjesztése alapján – ahonvédelmi minisztert. Az e három ember által kinevezett további vezetõk jogosul-tak politikai vagy katonai szempontból a magyar haderõvel rendelkezni. De ennek akinevezési l áncolatnak folyamatosnak kell lennie, ez nem állhat meg a hatalom-átru-házásban. Továbbá a folyamatos ellenõrzés és befolyásolás szerepével kell bírnia.(Ebben a legitimációs mûveletben idén elõször vettek részt a Magyarországonállandó lakóhellyel nem rendelkezõ magyar állampolgárok.) Ma tehát olyan ország-gyûlés legitimálja a katonai és a politikai döntéseket, amelyben nemcsak magyaror-szági lakosok vettek részt. Ebben részt vettek a Magyarországon államalkotó ténye-zõként elismert nemzeti kisebbségek is.Hogy mennyi nemzetiségi képviselõ jutott be a parlamentbe, az a kisebbségekmozgósító erején is múlott. Magyarországon pártlisták esetén a parlamentbe jutásküszöbe az összes listás szavazatok 5%-ának elnyerése (ez 252 364 szavazat). Az egyképviselõ parlamentbe juttatásához szükséges kedvezményes nemzetiségi kvóta22 000 volt. Ez pozitív diszkrimináció.Most elõször szervezett meg választást Magyarország történetében egy erre acélra létrehozott független szerv. 1990 óta minden választást a Belügyminisztérium(illetve annak jogutódjai) szervezett meg. 2013. március 27. óta a Nemzeti VálasztásiIroda autonóm közigazgatási szervként mûködik, amelynek rendeltetése a választá-sok megszervezése, lebonyolítása.Összegezve: 25 évvel ez elõtt teremtõdtek meg a haderõ demokratikus irányítá-sának és kontrolljának alkotmányos feltételei. Ezzel megteremtõdött a védelmi alkot-mány rendelkezés-együttese. A demokratikus irányítási rendszer lényege, hogy akövetkezõ négy esztendõre is demokratikusan megválasztott, megfelelõen legitimáltpolitikai irányítók gyakorolják amagyar haderõ felett az irányítás és a kontroll jogait.PLENÁRIS ELÕADÁSOK

Demokratikus legitimáció, választási felhatalmazás és alkotmány a haderõ mögött

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library