Morphological evaluation of experimental autologous rectus fascia sheath vascular grafts used for arterial replacement in a dog model

Although experimental autologous patch or tubular conduit vascular grafts made from the internal rectus fascia sheath (IRFS) have been reported in the literature, thorough morphological evaluation and verification of the histological arterialisation of such grafts are lacking. Four purpose-bred Beagle dogs were utilised to create eight arterial internal rectus fascia sheath (ARFS) grafts implanted between bisected ends of the external iliac arteries. Four out of the eight ARFS grafts were patent after three months. Haematoxylin-eosin and Azan staining verified that the grafts gained a vessel-like layered structure with the presence of large amounts of collagen fibres. Although the inner surface of the intact IRFS was originally covered with claudin-5-negative and pancytokeratin-positive mesothelial cells in control samples, the internal cells of the ARFS grafts became claudin-5 positive and pancytokeratin negative like in intact arteries. Spindle-shaped cells of the wall of ARFS grafts were α-smooth muscle actin (α-SMA) positive just like the smooth muscle cells of intact arteries, but α-SMA immunoreactivity was negative in the intact IRFS. According to these findings, the fibroblast cells of the ARFS graft have changed into myofibroblast cells. The study has proved that ARFS grafts may be used as an alternative in arterial replacement, since the graft becomes morphologically and functionally similar to the host vessel via arterialisation

Gyakorlati jogi problémák a kollektí szerződéssel összefüggésben

INST: L_08

Experimental results of using autologous rectus fascia sheath for venous patch grafts in dogs

Autologous vascular patch grafts developed from the internal rectus sheath were implanted onto the bilateral common iliac vein and jugular vein of 4 experimental beagle dogs. During the development and implanting of the grafts no technical difficulties or perioperative complications were encountered. The follow-up lasted 6 months and 3 months in the case of the common iliac vein grafts and the jugular grafts, respectively. In the postoperative period, the morphological and functional characteristics of the implanted venous sections were examined by Doppler ultrasonography and CT angiography. Normal patency was detected, and none of these check-ups showed obturation or stenosis. The histological survey showed no mesothelial cell layer, but the insides of the grafts showed total restructuring and were covered by a normal endothelial layer. No difference could be detected between samples harvested 3 and 6 months after implanting. The immunohistochemical examinations using anti-claudin-5 and anti-CD31 antibodies confirmed the preliminary results of the histological examinations that the luminal surfaces of the implanted grafts developed a differentiated monolayer endothelium which was free of degenerative and inflammatory signs. The control examinations show the suitability of the internal rectus sheath as a venous wall donor

Pontatlan orvosi szakkifejezések használatának hatása a büntetőeljárás kimenetelére

Problémafelvetés: A sérüléseket ellátó orvosok gyakran nincsenek tudatában, milyen jogi következményekkel járhat, ha a dokumentáció készítésekor csak a gyakorlati szempontokat veszik figyelembe. Módszerek Jelen tanulmány célja a baleseti sebészeti ambulanciákon keletkezett látleletek büntetőjogi szempontok szerint történő vizsgálata. A látleletek egy 2012-ben publikált nyelvészeti tanulmány anyagából származnak. 1 A tanulmány a különböző lágyrészsérülésekről készült látleletek terminológiai problémáit vizsgálta, valamint e hiányosságok hatását a sérülések igazságügyi orvosszakértői megítélésére. Eredmények A sérülésekről készült látleletekben három, büntetőjogi szempontból jelentős típushibát találtunk. A dokumentációk egy része nem tartalmazta a megítélhetőség szempontjából fontos részleteket; egy másik részében a szakkifejezések következetes felcserélése történt, a leletek egy harmadik csoportjában pedig a "Kórismék" és a "Külsérelmi nyomok leírása" című részekben ugyanaz a sérülés eltérő megnevezéssel szerepelt. Mindhárom hiba jelentősen befolyásolhatja a büntetőeljárás menetét, és nehezítheti a büntetés tételének megállapítását. Következtetés Amennyiben a látlelet nem elég részletes, és a részletek hiánya például a vágott sérülés kifejezés indokolatlan használatával párosul, a nyomozóhatóság a többségében könnyű testi sértésnek minősülő metszett sérülés eseteit is súlyos testi sértésként kell, hogy kezelje. Összegzésként megállapítható, hogy mindhárom dokumentációs hibatípus következménye lehet a bűncselekmény téves besorolására, ami a büntetési tétel megállapításakor-amennyiben szabadságvesztés büntetési neme kerül kiszabásra-akár több év különbséget is jelenthet

Pontatlan orvosi szakkifejezések használatának hatása a büntetőeljárás kimenetelére

Problémafelvetés: A sérüléseket ellátó orvosok gyakran nincsenek tudatában, milyen jogi következményekkel járhat, ha a dokumentáció készítésekor csak a gyakorlati szempontokat veszik figyelembe. Módszerek Jelen tanulmány célja a baleseti sebészeti ambulanciákon keletkezett látleletek büntetőjogi szempontok szerint történő vizsgálata. A látleletek egy 2012-ben publikált nyelvészeti tanulmány anyagából származnak. 1 A tanulmány a különböző lágyrészsérülésekről készült látleletek terminológiai problémáit vizsgálta, valamint e hiányosságok hatását a sérülések igazságügyi orvosszakértői megítélésére. Eredmények A sérülésekről készült látleletekben három, büntetőjogi szempontból jelentős típushibát találtunk. A dokumentációk egy része nem tartalmazta a megítélhetőség szempontjából fontos részleteket; egy másik részében a szakkifejezések következetes felcserélése történt, a leletek egy harmadik csoportjában pedig a "Kórismék" és a "Külsérelmi nyomok leírása" című részekben ugyanaz a sérülés eltérő megnevezéssel szerepelt. Mindhárom hiba jelentősen befolyásolhatja a büntetőeljárás menetét, és nehezítheti a büntetés tételének megállapítását. Következtetés Amennyiben a látlelet nem elég részletes, és a részletek hiánya például a vágott sérülés kifejezés indokolatlan használatával párosul, a nyomozóhatóság a többségében könnyű testi sértésnek minősülő metszett sérülés eseteit is súlyos testi sértésként kell, hogy kezelje. Összegzésként megállapítható, hogy mindhárom dokumentációs hibatípus következménye lehet a bűncselekmény téves besorolására, ami a büntetési tétel megállapításakor-amennyiben szabadságvesztés büntetési neme kerül kiszabásra-akár több év különbséget is jelenthet

Serum hepatitis C virus-ribonucleotide acid monitoring after liver transplantation: the Hungarian experience

L