„mint Phoenix porából …”: Adalékok a miskolci életmód és művelődés történetéhez

A tanulmány a kora újkori Miskolc történetéből a színház történetét, az első előadásokat, azok fogadtatását mutatja be. A támogatók köréből az arisztokratákra is hangsúlyt helyez

Csáky Imre püspök szerepe a katolikus egyház debreceni térnyerésében, megerősödésében

Papp Klára Csáky Imre Debrecen katolikusai érdekében kifejtett tevékenységét vizsgálja. Bemutatja a váradi püspök és kalocsai érsek, bíboros családi hátterét, neveltetését. Elsősorban azt emeli ki, hogy a család katolikus elkötelezettsége mennyire alapozhatta meg az életpályát, a megszerzett műveltség és a bécsi udvari körökkel, valamint a magyar arisztokrácia meghatározó személyiségeivel kialakított jó kapcsolatok milyen mértékben határozták meg Csáky Imre politikai-egyházpolitikai szerepvállalását és lehetőségeit. A váradi püspökség újjászervezése, a kiterjedt birtokokon a gazdálkodás meg¬indítása Debrecenre is hatást gyakorolt. Kébell kanonok Csáky püspökhöz írott leveleiből a dézsmaszedéssel kapcsolatos konfliktusok, a városi protocollum lapjairól pedig – a privilégiumok érvényét kétségbe vonva – a jobbágyok visszakövetelésének felújítása olvasható ki. A jobbágykérdésről azonban a Pálffy Jánossal folytatott levelezésből kiderült, hogy nem Csáky Imre kezdeményezésére hoztak a város számára hátrányos intézkedéseket, hanem magát a püspök-főispánt kellett barátjának figyelmeztetnie arra, hogy tartsa be az udvar rá nézve is érvényes utasításait. A város vezetői szerették volna az országgyűlés vitáiban a maguk oldalára állítani a püspököt, de nem jártak sikerrel, mivel ő egyértelműen a katolikus egyház érdekeit képviselte. Csáky nem tartózkodott gyakran Váradon, de egyházmegyéje ügyeiről kiterjedt levelezéséből szerzett tudomást, s munkatársait – akiket igen jó érzékkel választott ki a számtalan szolgálatára törekvő személy közül – sokszor fogadta személyes megbeszélésre. A debreceni levéltár három levelet őriz Csáky Imrétől, amelyek közül valamennyi 1719-ből való. 1719 júniusában Kalocsáról írt levele a kialakult jó viszonyra utal: „Miképp gyönyörközem eleitől fogvást benne, hogy kegyelmetekkel a jó Harmóniát és szomszédságot meg¬tart-csam,” az utóirat pedig a város törekvéseinek támogatását mutatja: „valamit az én tehetségemmel felér Kegyelmetek, kézségemben fogyatkozást nem fog tapasztalni.” De ugyanez olvasható ki a Lőcséről írott leveléből is: „kész vagyok Kegyelmeteknek mindennemű pártyát fogni”. A templomépítés, az iskolák támogatása, a katolikus népesség beköltözésének, megmaradásának biztosítása, lehetőség teremtése a város vezetésében játszott szerepre – mind olyan kezdeményezések, amelyek igen sok konfliktust okoztak a korabeli Debrecen református lakosságának és vezetőinek, de amelyek kiindulópontjai voltak és lettek a település mai sokszínű felekezeti összetételének

A Csáky–Jósika házaspár kapcsolatai levelezésük tükrében

Jósika János és Csáky Rozália házasságában kialakult kapcsolatokról szól a tanulmány. A forrás a Jósika család hitbizományi levéltárában fennmaradt levelezés, amely nem csupán a házaspár egymáshoz írott leveleit jelenti, hanem mindkettőjüknek a szüleikhez, testvéreikhez és szüleiknek egymáshoz írott levélváltását is. Vizsgálja a két szülő (Jósika Antal, Kolozs vármegye főispánja és felesége, valamint Bethlen Rozália, Csáky János elvált felesége) elképzelését gyermekeik neveltetéséről, valamint a neveltetés különbözőségeit férfiak és nők esetében, a vizsgált arisztokrata családoknál. Bemutatja a házaspár kapcsolati körét, a levelezés okait (családi, birtokigazgatási, vállalkozási célok), kettejük kapcsolatát, műveltségét. Vázolja törekvéseiket a saját családjukon belüli viszony alakítására, ápolására, az érdekviszonyok feltárására

Egy iskolateremtő, kultúrát pártoló főúr emlékezete : Gróf Festetics György halálának 200. évfordulóján

The study commemorates the course of life of one of the richest lords of Transdanubia, Earl György Festetics, on the 200th anniversary of his death, by using the available research data from cultural history and pedagogy. It emphasizes the almost unique endeavor of the patriarchal lord in the Enlightenment period, namely that he supported education, and within that the importance of science. This was combined with his commitment to the Hungarian language and culture, the promotion of Hungarian literature with a peculiar national sentiment. Although his life and opinions about him are not without contradictions, he has demonstrated his exceptional abilities through his forward-looking actions. He made his mark in the wold. He founded schools and established the first agricultural college in Europe, the Georgikon. As a Maecenas he supported the education of young patrician and talented villein children, he supported the literature, and the book printing. He is the Father of the Helicon Celebrations. On the other hand, the author researches the survival of the cultural heritage started by the Earl, it’s impact on the youth of today, on their intellectual and emotional development based on the author’s former personal Helicon experiences, and her current pedagogical practice. The author is searching whether in today's digital world the high school age youth need the presence of arts and culture in everyday life? Does the spiritual, emotional experience and the cultural traditions add a plus to their life? Is there any continuity? How does the city Keszthely preserve the memory and intellectual heritage of the Festetics? In our study we remember the chief lord who lived two hundred years ago. Out of his respectable works, the author focuses on education and culture