Spreadsheet As An Algorithm Visualization Tool

This paper first presents the definition of algorithm visualization (AV) and its potential in increasing students’ engagement in the learning process according to Bloom’s taxonomy. Then it demonstrates in detail that not only can spreadsheet develop and support computational and algorithmic thinking, but it can also be used as an AV tool. Authors give examples as well on how learners can reach increasing levels of engagement using spreadsheet as an AV tool

Development of discrete element simulation method of vegetable oil press

During the process of plant oil extraction major part of the power input transforms into thermal energy caused by friction. The evolved heat has a very significant effect on the quality of the oil. Our aim is to approach the real pressure and thermal phenomenon with the support of discrete element method (DEM) simulations. In the present stage of our research we have created a model with more complex geometry which represents the next stage of the evolutionary model development. The article presents our newest results

A Simulation Model for Determining the Mechanical Properties of Rapeseed using the Discrete Element Method

This paper describes the mechanical modeling of rapeseed using the 3D Discrete Element Method (DEM). We investigated rapeseeds as a set of granular material points using a linear elastic material model with Coulomb friction and cohesive bonds. The parameters of the model were determined through physical and mechanical investigations. The mechanical properties were validated against actual measurement results using a single-axis compression box and a direct shear box. The investigations yielded the following micro-mechanical parameters: normal particle stiness (Kn): 437 kN/m; particle shear stiness (Ks): 100 kN/m; particle-to-particle friction coefficient () 0.5; particle-to-wall friction coecient () 0.2; wall normal stiness (Kn): 1311 kN/m; wall shear stiness (Ks): 300 kN/m; local damping coecient (): 0.7. The results proved that the DEM method is suitable for simulating the macro-mechanical behavior of rapeseed for the pressing process

A nagyhatalmiság és annak történelmi fejlődése

INST: L_11

A bevezető programozástanítás stratégiái

Értekezésem témája a bevezető programozástanítás. Kutatásom fókuszában az erre az időszakra jellemző programozástanítási stratégiák – a teknőcgrafika, a robotika, az animációkészítés és a játékfejlesztés – álltak, ugyanakkor az oktatási célú programozási nyelvek két leggyakoribb kódbeviteli lehetősége – a blokkalapú és a szövegalapú kódolás – is a vizsgálatom tárgyát képezte. Kutatásaim során az akciókutatás (action research) és az esettanulmány (case study) módszerét használtam. I. Magyarországon az országos programozóversenyeken induló 5-8. osztályos tanulók körében a teknőcgrafikára építő programozás népszerűbb a matematikai feladatokon alapulónál. A tézis igazolásához két országosan meghirdetett programozóversenyre jelentkezők számát hasonlítottam össze az egyes években, az érintett korcsoportokban. Megállapítottam, hogy minden évben jelentősen többen (2007-től minden évben legalább négyszer annyian) jelentkeztek a teknőcgrafikai feladatokat kitűző Logo Országos Számítástechnikai Tanulmányi Versenyre, mint a matematikai problémákat feladó Nemes Tihamér Országos Számítástechnikai Tanulmányi Versenyre. II. A teknőcgrafika, a robotika, az animációkészítés és a játékfejlesztés feladattípusaiból összeállíthatók az első nyolc évfolyam számára a hazai oktatásirányítási dokumentumok előírásainak megfelelő feladattípusorientált tanítási tervek. Bemutattam a négyféle programozástanítási stratégiát. A nagy múltú teknőcgrafikával foglalkozó fejezetemet az elérhető irodalmak alapján hoztam létre a teljesség igénye nélkül. Az újabban alkalmazott robotikáról, animációkészítésről és játékfejlesztésről szóló fejezeteim a stratégiák bemutatásával, az egymásra épülő feladattípusokkal és megoldási módszereivel a saját kutatási eredményeim részét képezik. Az ismertetett feladattípusokból állítottam össze az első nyolc évfolyam számára a hazai oktatásirányítási dokumentumok előírásainak megfelelő tanítási terveket. III. A blokkalapú programozási nyelvek használata megkönnyíti a kezdő programozást; a haladó szintű programozáshoz a szöveges kódolásra való áttérés szükséges, és változatlan programozástanítási stratégia mellett lehetséges. A tézis első két állítását többszempontú (szintaktikai helyesség, olvashatóság, a bevitel sebessége, terjedelem, szerkesztés más környezetben) összehasonlítással igazoltam, valamint interjúkkal és a 2017–2018-as Logo Országos Számítástechnikai Tanulmányi Verseny eredményeivel támasztottam alá. A tézis harmadik állítását pedig konkrét példákkal bizonyítottam