Demenciával élők életminőségének javítása demenciabarát szemléletű foglalkoztatásokkal

Tanulmányunk célja, hogy a demenciában szenvedők számára kialakított strukturált foglalkoztatás gyakorlatának legfontosabb szempontjait bemutassa. A demencia szindróma fokozódó gyakorisága egyre növekvő terhet jelent a társadalom számára. A háttérintézményekre, a tehermentesítő szolgáltatásokra és a családi gondozókra nagy nyomás nehezedik a demenciával élők mindennapi gondozása, ellátása folyamán. A foglalkoztatás segíti a betegeket a kognitív funkciók működésének lehetséges fenntartásában a fokozatos romlás ellensúlyozásával azoknál a betegeknél, akik a neurodegeneratív természetű Alzheimer-kórban szenvednek. Maga a betegség nem gyógyítható, de a folyamata befolyásolható. A szocioterápiás keretben nyújtott speciális foglalkoztatás hozzájárulhat a betegek kognitív funkcióinak, kommunikációjának, interaktivitásának fenntartásához. Nagyon fontosak azok a törekvések, amelyek a demenciával élők méltóságának és önbecsülésének fenntartására törekednek a foglalkoztatások folyamán

Támogató Bálint-csoport demenciával élő családtagot gondozó hozzátartozók számára

A tanulmány célja, hogy összegezze egy demenciával élő családtagjukat gondozók számára kialakított támogató csoport tapasztalatait. A csoport 2009-ben történt megalakulása óta általában havonta ült össze, egészen 2020 elejéig, a Covid-19 járvány kezdetéig. A kiscsoportként működő formáció strukturált gyakorlatok segítségével nyújtott érzelmi támogatást, információs és pszichológiai segítséget a családi gondozóknak. Az intézményes hátteret a DMJV VSzSz Kandia utcai nappali ellátási központja képezte, amely speciális gondozást és szolgáltatást nyújt a családi segítők idős hozzátartozói számára. A demenciával élő idősek számára memóriatréningek, realitás orientációs és szociális interaktivitást támogató gyakorlatok vannak kialakítva. A családi gondozók, köztük sok elsődleges gondozó, általában a gondozás feladataitól túlterhelten, olyan támogatásban részesülnek a csoporttól, amely védelmet nyújthat a kiégéstől és segít az erőforrásokkal való jobb gazdálkodásban. A tanulmány kontextusába illeszkedik a kiégés főbb jellemzőinek anyaga, Gail Sheehy nyolc szakaszos állomáselmélete a családi segítők által bejárandó nehéz útról, és a Montgomery–Kosloski-féle Gondozói Identitás Elmélet

Loci Memoriae Hungaricae

Előszó (S. Varga Pál) - 9 ; 1. A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti alapjai - 23 ; 1.1. Vita - 25 ; Gyáni Gábor: A magyar „emlékezet helyei” és a traumatikus múlt - 27 ; Fata Márta: A magyar emlékezethelyek specifikumai (Hozzászólás Gyáni Gábor vitaindítójához) - 36 ; Takáts József: A klasszikus és az új nacionalizmus (Hozzászólás Gyáni Gábor vitaindítójához) - 39 ; 1.2. Történelem és emlékezet - 43 ; Balogh László Levente: A Trianon-emlékművek és az áldozatdiskurzus - 45 ; Erős Vilmos: A történetírás-történet mint emlékezethely - 58 ; Gerő András: A nemzeti emlékezethelytől a nemzeti emlékhelyig - 69 ; 1.3. Emlékezethely és medialitás - 79 ; Kerékgyártó Béla: Építészet, identitás és emlékezet (Aldo Rossi elmélete ; és a lakótelepek példája) - 81 ; Bujdosó Ágnes: A televízió mint az emlékezés médiuma (Medialitás és emlékezés sajátos összefüggései a Delta magazin főcímének kapcsán) - 96 ; Dunai Tamás: A Kádár-kori képregény mint emlékezethely - 106 ; Puskás István: „A Maradandóság Városában maradékomból élek.” (A nyolcvanas évek debreceni underground kultúrájának emlékezete) - 114 ; 1.4. Szociokulturális megközelítések - 125 ; Biczó Gábor: A kulturális emlékezet a szociokulturális konszenzusgyakorlatban: magyar–román együttélési közösségek példája - 127 ; Pék Győző–Almássy Zsuzsa–Szabó Gergely–Máth János–Kőszeghy Attila: Kollektív traumatikus eseményt követő kommunikáció vizsgálata (A magyarországi „vörösiszap-katasztrófá”-val kapcsolatos információfeldolgozás és érzelmi reakciók) - 140 ; 1.5. Az emlékezethely-kutatás nemzetközi eredményei - 151 ; Pabis Eszter: Az emlékezethelyek kutatásának eredményeiről Németországban és Svájcban - 153 ; Kovács Szilvia: Az emlékezet helyei a kultúratudományok térbeli fordulatának aspektusából (Moritz Csáky, Peter Stachel: Die Verortung von Gedächtnis) - 164 ; Pusztai Gábor: Németalföld emlékezete: holland és flamand nemzeti emlékezethelyek (Jo Tollebeek [red.]: Het geheugen van de Lage Landen) - 171 ; Réti Zsófia: Emlékezethelyek Hollandiában – A Lieux de mémoire et identités nationales című kötetről - 176 ; Száraz Orsolya: Olasz emlékezethelyek – három kötetben (I luoghi della memoria, a cura di Mario Isnenghi) - 183 ; Friedrich Judit: A kulturális emlékezet kutatása az ELTE Anglisztika Tanszékén (Egy OTKA-projektről és a Confrontations and Interactions című, angol nyelvű konferenciakötetről) - 191 ; 2. Mohács mint reprezentatív emlékezethely - 199 ; 2.1. Mohács a modern emlékezetkultúra küszöbén - 201 ; 2.1.1. A verbális közeg tanúsága - 201 ; Bitskey István: Mohács emlékezete egy kora újkori hitvitában - 203 ; Debreczeni Attila: Nemzeti nagylét, nagy temető és – Batsányi (Egy nemzeti narratíva formálódása) - 208 ; Orbán László: Az útbaigazított emlékezet Kazinczynál (Identitásminták Kazinczy önéletrajzi szöveghálózatában – a kulturális emlékezethely gondolatának megjelenése) - 227 ; S. Varga Pál: „…keressetek alkalmat a hajdanra visszanézhetni…” (Mohács emlékezethellyé válása a 19. század elejének magyar irodalmában) - 240 ; Brigovácz László: Intések az utókornak – Mohács hagyatéka reformkori szentbeszédekben - 250 ; 2.1.2. A festészet tanúsága - 259 ; Veszprémi Nóra: A magyar történeti festészet kezdetei? (A mohácsi csata képi ábrázolásai a 18. század végén és a 19. század elején) - 261 ; Keserü Katalin: Mohácsról szól-e a Mohács-kép 1848/49 után? - 274 ; 2.2. Mohács emlékezete a modern korban – a történetírás, a politika és az irodalom tanúsága - 285 ; Szendrei Ákos: „Mohács-kép” a Szilágyi Sándor szerkesztette millenniumi A magyar nemzet történetében - 287 ; Erős Vilmos: Magyar Historikerstreit? (A Mohács-vita az 1960-as és 70-es években) - 301 ; Kerepeszki Róbert: Horthy Miklós mohácsi beszéde, 1926 (Emlékezethely a politikai gondolkodásban és a nemzetközi kapcsolatok történetében) - 313 ; Kovács Szilvia: Mohács – a történettudomány és a kulturális emlékezet narratívái (Krúdy Gyula: Mohács) - 325 ; 2.3. Idegenek szemében - 337 ; Györkös Attila: Mohács és a török–francia szövetség, avagy a „Nyugat árulásá”-nak mítosza - 339 ; Jakó Klára: Foglalkozik-e Moháccsal és a magyarsággal a 16. század vége és a 18. század eleje között a moldvai és havasalföldi krónikairodalom? - 352 ; Dobrovits Mihály: Nekik Mohács kell (A török Mohács-percepció kérdőjelei) - 362 ; Bárány Attila: Adalékok Mohács emlékezetéhez a Habsburgok államaiban: II. Lajos ábrázolásai a brüsszeli katedrálisban - 367 ; 2.4. Alternatív Mohács-képek - 385 ; Csorba Dávid: Az Angyalok kápolnája mint emlékezeti hely - 387 ; Baltavári Tamás: A mohácsi csata számítógépes rekonstrukciója és animációs megjelenítése - 397; A kötet szerzői - 403 ; Névmutató - 41

Az időskori szerencsejáték zavar

The aim of our study is to summarize and analyze the researches about elderly gambling. There are extensive studies about adolescents and adult gambling, we know demographic factors, motivation base and personality traits which contribute to the initiation and maintenance of problem. There are only a few studies dealing with elderly gambling and there is no study focusing gamblers above 65 in Hungary. Therefore in our study we can use articles from abroad. According to the results elderly gambling differs from adolescents and adult gambling regarding many aspects.Tanulmányunk célja az időskori szerencsejátékkal kapcsolatos vizsgálatok és tanulmányok rövid összefoglalása és elemzése. A fiatal és felnőttkori szerencsejátékkal kapcsolatosan kiterjedt kutatások állnak rendelkezésre, ismerjük a kórkép kialakulásában és fennmaradásában szerepet játszó fontosabb demográfiai jellemzőket, személyiségfaktorokat és terápiás lehetőségeket. Az időskori szerencsejátékkal kapcsolatosan kevés a vizsgálati eredmény külföldön és Magyarországon még nincs kifejezetten 65 év feletti szerencsejátékosokra fókuszáló tanulmány. Ezért ebben az összefoglalóban kizárólag külföldi vizsgálatokra támaszkodhatunk, a speciális minta következtében azonban a tanulmányok és következtetések száma korlátozott. Az eredmények alapján az időskori szerencsejáték különbözik a fiatal és serdülőkori szerencsejátéktól

Okostelefon-használat időseknél

Smartphone usage is a necessary part of out life. The permanent internet access provided by smartphones, and the huge number of downloadable applications give opportunity to keeping contact, entertain and administration for all ages. In our publication we review the results of researches regarding smartphone usage among elderly. After introduce the problematic smartphone use we focus on the differences of young and older users. Problematic usage is a characteristic of youth users. There is a significant differences among young and older users in the field of the motivation basis of smartphone usage, and the used applications. According to the results seniors are often motivated to smartphone use but excessive usage is inhibited by physical problems, financial difficulties and the lack of knowledge relation to gadgets.Az okostelefon használat életünk nélkülözhetetlen részévé vált. Az okostelefonok folyamatos internetelérhetőség, a letölthető alkalmazások óriási száma minden korosztály számára lehetőséget nyújtanak a kapcsolattartásra, a szórakozásra és az ügyintézésre. Publikációnkban áttekintjük az időskori okostelefon használattal kapcsolatos kutatási eredményeket. A problémás használat bemutatását követően, az idős és fiatal felhasználók közötti különbségek bemutatására fókuszálunk. A problémás használat a fiatalabb korosztályokban jellemző. A készülékhasználat motivációja, a használt alkalmazások jelentősen különböznek a fiatalabb és idősebb korosztályok között. Az eredmények szerint, az idősek gyakran motiváltak az okostelefon használatára, az excesszív használatot feltételezhetően a korral együtt járó testi problémák, a pénzügyi nehézségek, valamint a készülékkel kapcsolatos ismeretek hiánya gátolja