Intra-regional and long-range ragweed pollen transport over southern Hungary

Összefoglalás - A tanulmány célja, hogy a hossztú távú parlagfű pollen szállítás szerepét elemezze Szeged fölött, Délmagyarország térségében a napi pollenkoncentrációk 15 éves (1989-2003) adatbázisa alapján.. A szállított és a helyi eredetű parlagfű pollen szemeket oly módon választottuk szét, hogy a helyi parlagfű virágzása előtt mért parlagfű koncentrációkat nem helyi eredetűnek tekintettük. Ezt követően elemeztük egyrészt a helyi parlagfű virágzá- sa előtti időszak három legnagyobb pollenterhelésű napjának, másrészt a vizsgált időszak három legnagyobb átlagos pollenterhelésű napjának három- és hétnapos, időben visszafelé számított (backward), trajektóriáit. A fenti kiválasztott napokra alkalmaztuk a HYSPLIT-modellt azon célból, hogy kiszámítsuk a parlagfűpollen szemek trajektóriáit, s meghatározzuk azok forrásterületeit. A kapott trajektóriák azt mutatják, hogy amikor nincs helyi pollenszórás Délmagyarország térségében, akkor a Rhőne-völgyéből (Franciaország), Észak-Olaszországból és Horvátországból érkezhet parlagfű pollen Délmagyarország fölé. Másrészről, a három legsúlyosabb átlagos pollenterhelésű nap mindegyikének a trajektóriái áthaladnak a Duna-Tisza köze fölött, ami parlagfűvel és pollenjével az egyik leginkább fertőzött területnek számít Magyarországon. Következésképp, a legsúlyosabb pollenterhelésű napokon a szállított pollen tovább emelheti Délmagyarország fölött a levegő pollenkoncentrációját. Summary - The aim of the study was to analyse the role of long-range transport of ragweed pollen over Szeged City, Southern Hungary on the basis of the daily pollen levels for the 15-year period between 1989-2003. Transported and local pollen grains were separated; ragweed pollen levels measured before the blooming of local ragweed were considered to be of transported origin. Then, 3-day and 7-day backward trajectories belonging partly to the three days having the highest pollen levels before the blooming period of ragweed and partly belonging to the three days having the highest average peak concentrations in the period were examined. For the days selected above, the HYSPL1T model was applied in order to calculate trajectories of airborne ragweed pollen grains, as well as to detect their source areas. The resulting trajectories show that when there is no release of ragweed pollen grains in Szeged and its surroundings, then ragweed pollen may come over the Szeged region from the Rhönevalley (Southern France), Northern Italy and Croatia. On the other hand, each of the trajectories, belonging to the three days having in average the three highest pollen levels during the 15-year period examined (1989-2003), passes through the region between the rivers Danube and Tisza, considered to be one of the areas most polluted with ragweed pollen in Hungary. Hence, transported pollen on the most heavily polluted days can further raise the airborne ragweed pollen concentrations over Southern Hungary

Vehicle Dynamic Simulation Possibilities Using AVL Cruise M

In most cases, when creating vehicle dynamics simulations, we need software that can speed up model creation and simulation. There are many programs on the market for this purpose, but they have different knowledge and user interfaces. We present in this article briefly introduces the use of one of the market's leading vehicle simulation software, the AVL Cruise M

Re-imagining socialist childhoods: Changing narratives of spatial and temporal (dis)orientations

The focus of attention of this special issue has both personal and professional significance for the guest editors and most of the contributors, whose childhoods were touched by either the experience of socialism or its collapse and consequences. Influenced by Foucault’s (1977) idea that reporting evidence and significant moments from the past contributes to histories that are authentic and accurate, this special issue offers insights into the changing narratives of socialist and post-socialist childhoods. We are mindful of the risks associated with revisionism; that is, revisiting and, through that, re-evaluating the past in light of what we know in the present. Mitigating this risk, to some extent, is that many of the authors whose secondary research papers are published in this issue were privileged to work with original documents written in local languages. In this way, they were able to interrogate the past and reveal the nature of discourses and practices in order to make a contribution to better understand the present (Skehill, 2007)

Vegyes vagy azonos életkorú óvodai csoport? Pedagógiai kérdések és a szülői döntés dilemmái [Mix- or same-age kindergarten groups? Pedagogical questions and the dilemmas of parental decision making]

A magyar köznevelési rendszer egyik sajátossága, hogy az óvodai nevelés 2015 szeptemberétől már hároméves kortól kötelező. A statisztikai adatok a vegyes életkorú csoportok növekvő tendenciáját mutatják nemzeti szinten (KSH, 2017). Ugyan a szülőknek lehetőségük van vegyes vagy azonos életkorú óvodai csoportot választani a gyermekeik számára, az kevésbé világos, hogy milyen szempontok alapján döntenek egy bizonyos óvoda vagy csoportszervezési forma mellett (Török, 2004). Egy esettanulmányt (Yin, 2018) végeztünk, ami feltárja egy keletmagyarországi megyeszékhelyen a szülők döntését befolyásoló tényezőket, valamint vizsgálja a véleményüket az általuk választott csoportszervezési formáról. Jelen tanulmány a Teszenyi és Hevey által végzet 2015-ös kutatási eredmények második fázisú elemzését tartalmazza: 2015-ben kvalitatív és kvantitatív módszertani elemek kombinálásával az adatfelvétel 12 óvodában történt kérdőívek (n=251) és interjúk (n=9) felhasználásával. Ebben a tanulmányban a 9 szülői interjú és a kérdőívekben rögzített 72 kvalitatív megjegyzés eredményeinek az elemzését mélyítjük. Ez azt mutatja, hogy a legfontosabb befolyásoló tényező az óvoda választásban a földrajzi fekvés és a pedagógus személye. Bár a szülők általában elégedettek a kiválasztott óvodai csoporttal, a kvalitatív eredmények nagyobb mértékű tudatosságot jeleznek a szülők részéről a vegyes életkorú csoportok felé, különösen a családias jellegük miatt. Az eredmények között az iskolára való felkészítés miatti aggodalom is tetten érhető. Az elemzés és a konklúzió megfogalmazása során kérdéseket teszünk fel a vegyes életkorú csoportok felé hajló tendencia mögötti pedagógiai tényezőkről és a további kutatás szükségességének felismerésével újabb kutatási irányokat javaslunk. One of the unique features of Hungarian public education is that kindergarten attendance is compulsory from the age of three. National statistical data evidence a growing number of mixed-age kindergarten groups (HU Central Statistical Office, 2017). Although parents have the opportunity to choose between same -and mixed-age groups for their children, it is less clear what factors determine which type of group organisation parents opt for (Török, 2004). A case study (Yin, 2018) design was employed to examine the factors influencing parental choice along with parents’ views on their chosen group organisation in one Hungarian county town. This study is a second-phase analysis of findings from Teszenyi and Hevey’s research conducted in 2015. Their research used both qualitative and quantitative methods of data collection through a survey (n=251) and interviews (n=9) with parents across 12 kindergartens. In this study we are providing a more in-depth analysis of the 9 parental interviews and the 72 qualitative comments from the survey questionnaires. Findings suggest that the most important factors determining parental choice are the geographical location of the kindergarten and the pedagogues themselves. Although parents appear to be satisfied with their choice of either types of group organisation, findings from the qualitative comments point to a greater degree of conviction about the suitability of mixed-age groups for their children because of their family like characteristics. Worries about preparation for school also features in the findings. In our discussion and conclusion, we pose questions and draw attention to the pedagogical issues that appear to be behind this preference for mixed-age groups. We acknowledge the need for further empirical investigation, and we identify new directions for future research