A gyermekvállalási attitűdök alakulásának pszichoszociális meghatározói = Psychosocial factors influencing the motivation for parenthood

Elméleti háttér: Magyarország az egyik legalacsonyabb termékenységű ország, ezért fontos feladat a gyermekvállalási attitűdöket befolyásoló tényezők feltárása. A pszichoszociális változók szerepét eddig csak részben vizsgálták. Cél: Célunk az egyetemista nők anyasággal kapcsolatos belső reprezentációinak gyermekvállalási motivációra gyakorolt hatását feltárni. Ezenfelül demográfiai és személyiségváltozók (Big Five, optimizmus), valamint egészségmutatók hatását is vizsgáljuk a gyermekvállalási attitűdök oki hátterének komplexebb megismerése céljából. Módszer: „A nők reprodukciós egészségéért” elnevezésű kérdőíves kutatásunk 561 gyermektelen egyetemista hallgatónő részvételével zajlott. Vizsgálatunkban saját szerkesztésű skálákat (Anyaság-reprezentációk Kérdőív, Fertilitás-tudatosság Skála), valamint standardizált mérőeszközöket (Big Five Inventory, Life Orientation Test – Revised) használtunk. Az elővizsgálatokat követően a gyermekvállalás fontossága és időzítése csoportosító változóinkra diszkriminanciaanalízist végeztünk, lépésenkénti módszerrel. Eredmények: A gyermekvállalás fontossága változónk mentén történő csoportokba sorolást két változó határozta meg: az anyaságot a női identitással azonosító, valamint az anyaságot terhes szerepként meghatározó reprezentáció. A Wilks-féle lambda értéke 0,74 (p < 0,001) volt, prediktor-változóink a besorolások 26%-át magyarázták. A gyermekvállalás időzítése csoportosító változó esetében legjelentősebb diszkrimináló erővel az életkor, a párkapcsolat stabilitása és a tudatos készülés az anyaságra változóink rendelkeztek. Ez esetben a Wilks-féle lambda 0,82 (p < 0,001) volt, prediktor-változóink pedig a besorolások 18%-át magyarázták. Következtetések: Eredményeink alapján az anyaság belső reprezentációinak feltárása fontos lehet a gyermekvállalási szándék bejóslásában. Terápiás vonatkozásban távlati cél az anyaság-reprezentációk megértése és átkeretezése. | Background: Hungary is one of those countries where fertility rates are exceptionally low. The psychosocial background factors are only partially known; therefore, it is important to examine the factors influencing the attitude to parenthood. Aim: Our aim was to examine how motherhood representations influence the motivation for having a child among university women. We also analyzed the possible relationships with demographic, personality (Big Five dimensions and dispositional optimism), and health-related variables to gain a more complex picture regarding the potential background factors. Method: 561 childless female university students took part in our survey entitled ‘For a Better Reproductive Health of Women’. We used standardized questionnaires (Big Five Inventory, Life Orientation Test – Revised) and ad hoc scales (Motherhood Representations Questionnaire, Fertility Consciousness Scale). We applied discriminant analysis (using the stepwise method) for the grouping variables of ‘importance of having a child’ and ‘ideal timing for having a child’. Results: ‘Importance of having a child’ was predicted significantly by two representations: ‘motherhood is the part of female identity’ and ‘motherhood is a burdensome role’ (Wilks-lambda: 0.74, p < 0.001; rate of explained classifications: 26%). ‘Ideal timing for having a child’ was most strongly associated with age, the stability of the relationship with the partner, and by ‘preparing consciously for motherhood’ (Wilks-lamda: 0.82, p < 0.001; rate of explained classifications: 18%). Conclusions: Exploration of motherhood representations can be important in predicting willingness to have children. From the aspect of psychosocial interventions, understanding and reframing motherhood-representations seems to be a potential task

Cronbach-alfa: vele vagy nélküle?

Háttér és célkitűzések: Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy egy olyan eljárást mutassunk be, melynek segítségével megalapozottabban használható az eddig is széles körben alkalmazott Cronbach-alfa mutató. Módszer: Elemzésünkben egy olyan, egyszerűen elkészíthető szimulációs eljárás alkalmazását javasoljuk, melynek segítségével az adatainkhoz igazodva egy, az adott helyzetben elvárt együttes konzisztenciaszint (át- lagos korrelációs szint) eléréséhez szükséges Cronbach-alfa viszonyítási pontot adhatunk. Eredmények: Elemzésünk ugyanis rámutat arra, hogy nemcsak a kérdőívben használt itemek számától, hanem a kérdőívben alkalmazott Likert-skála értékeinek számától is függővé kellene tenni a Cronbach-alfa mutató viszonyítási pontját. Szintén eredménye az elemzésünknek, hogy az alkalmazott formulával nem a hagyományosan meghatározott 0,7-es értéket kapjuk, hanem mind a Likert-skálától, mind pedig az itemek számától, illetve az elvárt, itemek közötti kapcsolati erősségtől függővé lehet tenni az elvárt Cronbach-alfa értéket. Következtetések: A javasolt algoritmus segítségével a Cronbach-alfa mutatónak egy olyan alkalmazását lehet megvalósítani, mely alkalmas arra, hogy a kérdőívünkhöz (a válaszadási Likert-skálához) igazodva, illetve a skála itemszáma alapján referenciapontot adhassunk e megbízhatósági mutatóhoz

Egy felsőoktatási e-learning tananyagfejlesztés értékelése

A COVID–19 miatt bevezetett távolléti/hibrid oktatás első három félévének során tananyagfejlesztést végeztünk a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetében a matematikai statisztika tárgy keretei között. A pszichológus alap- és mesterképzés hallgatói esetében az oktatási keretrendszer folyamatos naplózása lehe-tővé tette, hogy összesített statisztikák segítségével megfigyeléseket tegyünk. Az időszak végén a mesterképzéses hallgatóktól Q-módszertan (Stephenson 1953) szerinti preferenciaértékelést is kértünk, hogy az általuk alkalmazott e-learning stratégiákról képet alkothassunk. Ennek segítségével azonosítani tudtunk három eltérő tanulási stratégiát (önálló tanulás, gyakorlatorientált tanulás erős oktatói támogatással, elmé-letorientált tanulás), melyek a felkínált tartalmakat eltérő módon használták ki. Ez indokolja, hogy ezen anyagok elérését továbbra is biztosítsuk a hallgatók számára

Válaszstílus­-alapú nemzetközi standardok az önjellemzős személyiségmérés korrigálására

Háttér és célkitűzések: Számos korábbi vizsgálat igazolta a válaszadási stílus általános jelenlétét az önkitöltős kérdőíveknél. A stabilan megjelenő egyéni válaszszélsőségességi stílus kimutatása azért fontos, mivel torzíthatja a tesztpontszámok standard átlagait is. Nagymintás kutatásunk célja, hogy kimutassuk az egyénre jellemző stílus mellett csoportszinten, nyelvterületenként is a válaszszélsőségesség lehetséges torzító hatásait a méréspontosságra, a változók közötti összefüggésekre, illetve az azokból levonható következtetésekre is. Módszer: A Facet5, mint nemzetközileg elterjedt, Big Five alapokra épülő személyiség kérdőív, lehetővé teszi független személyiségdimenziók mérése révén a válaszstílusok differenciált azonosítását is (maradék-válaszszélsőségesség arány). Az elemzett mintát összesen 28 (köztük magyar) nyelvből származó online tesztkitöltés képezte (N=261.592). Eredmények: A Facet5 személyiségdimenziók mindegyikétől függetlenül kiszámítható öt válaszszélsőségesség arány egymással markáns korrelációt mutat(r=0,7). Ez a válaszszélsőségesség kb. 5-15%-nyi zaj forrása, ami kiszűretlenül maradva, jelentősen megnehezítheti a megcélzott személyiségdimenzió pontos mérését. A teljes kérdőíven miért válaszszélsőség arány alapján beazonosítható válaszklaszterek lehetőséget teremtenek a válaszstílus szerinti standard normák meghatározására. Az újonnan létrehozott standardok alapján, újrastandardizálások segítségével korrigálhatók az eredeti tesztpontszámok torzításai. Mivel a válaszszélsőségesség arány és a válaszklaszterek előfordulásában jelentős különbségek mutathatók ki a nyelvterületek összehasonlításában, így az újrastandardizálások is nyelvterület-specifikusan és eltérő mértékű korrekciók révén valósulhatnak meg. Például a Big Five „normaszegés – szabályok betartása” témájában a svéd – spanyol összehasonlításában így már ellentétes irányba fordul át az átlagok közti különbség. Következtetések: Az önjellemzős személyiségmérésben a válaszszélsőségesség miatti torzítás jelentős hatással bírhat az interkulturális összehasonlítások eredményeire, ideértve a műtermékek megjelenését, illetve a valós különbségek elmaszkolódását. A személyiségdimenziók pontszámainak nyelvi és válasz-klaszterek szerinti újrastandardizálása egy viszonylag egyszerű módszer kínál a visszakorrigálására

A pszichológiai szakirodalmi feldolgozás támogatása a hálózatelemzés módszerével: A tanácsadás pszichológiájának lehetséges taxonómiája

A pszichológia tudományának vizsgálati területei rendkívül sokszínűek, áttekinthetőségük, belső strukturáltságuk megértése sokszor igen komplex feladat, azonban ennek témakörtől függetlenül megkerülhetetlen lépése a szakirodalom-gyűjtés. Az átfogó jellegű szakirodalmak feldolgozása során alapvetően két fő irányba indulhatunk, egyrészt a kvalitatív jellegű narratív összefoglalók, másrészt pedig a kva.ntitatív jellegű metaanalízisek áttekintését végezhetjük el. A vizsgált terület fogalmi rendszerének feltárását, integrálását az itt bemutatandó hálózatelemzési módszerünk hatékonyan képes támogatni, hiszen nem csak a globális megértés terén, hanem a kutatási fókusz specifikált, új részterületek felé való orientálásában is segítséget nyújthat. Tanulmányunkban a pszichológiai tanácsadás témakörének példáján vezetjük végig ennek folyamatát, egyrészt egy automatizált (web-scraping) adatgyűjtést, másrészt az így kapott adatokon pedig egy hálózatelemzést elvégezve. Eredményként a modularitásalapú közösségdetekció révén a pszichológiai tanácsadás szakirodalmából kirajzolódó hálózatnak a legfontosabb témakörcsoportjait képesek voltunk beazonosítani. Összességében négy fő hálózatfmgmentumot kaptunk, ezek a „földrészek ” képezhetik a pszichológiai tanácsadás világtérképének alapját. Examining and understanding the different fie lds and areas of psychological science and methodology is a complex, time-consuming task, that invariably requires collecting and processing scientific literature. When deciding on how to process comprehensive scientific literature, we can either choose between (qualitative) narrative reviews or (quantitative) meta-analysis. The network-analysis methodology is an efficient way of supporting the exploration, research and integration of a specific fiel d’s terminology, not only in terms of global understanding, but also in terms of helping to orient towards new, research-focused subareas. Our study introduces this methodology using an example from counseling psychology. First it reveals the process of automated data collection (web scraping), then it shows how to process this data by using network-analysis. As a result, we were able to determine and draw patterns between the key topics of counseling psychology in scientific literature in the fiel d of modularity-based community detection. Altogether we obtained four main network fractures, whereas these fig uratively speaking „continents” could build the fundamentals of the counseling psychology world-map

Könyvismertetések

VárinéSzilágyiIbolya: Építészprofilok, akik a 70-es, 80-as években indultak(Ritoókné Ádám Magda)      407RacsmányMihály(szerk.): Afejlődés zavarai és vizsgálómódszerei(Nagybányai Nagy Olivér)     409Új irányzatok és a bejárt út a pszichológiatörténet-írásban (Mandler, G.: Interesting times. An encounter with the 20th century; Hergenhahn, B. N.: An introduction to the history of psychology; Schultz, D. P.,Schultz, S. E.: A history of modern psychology; Greenwood, J. D.: The disappearance of the social in American social psychology;Bem, S.,LoorendeJong, H.: Theoretical issues in psychology. An introduction; Sternberg, R. J. (ed.)Unity in psychology: Possibility or pipedream?;Dalton, D. C.,Evans, R. B. (eds): _

data.xlsx

Dataset</p

A 2018. évi országos kompetenciamérés eredményei Magyarországon - az SNI-vel és BTM-mel diagnosztizált 6., 8., 10. évfolyamos gyermekek körében

A tanulmány egyik célja a 2018-es Országos kompetenciamérés eredményeinek ismertetése, a beilleszkedési tanulási és magatartás zavaros (BTM) tanulók és a sajátos nevelésű tanulók (SNI) egy csoportjának szempontjából, másik kiemelten fontos célja pedig a BTM kóddal rendelkező gyerekek előfordulási arányának elemzése megyei bontásban. A szerzők először röviden vázolják az alapfogalmakat, azzal a megjegyzéssel, hogy a részletes definíciók a témában 2017-ben keletkezett tanulmányban találhatóak meg. Ezután az előző munkapublikálása óta megjelent idevágó közleményeket ismertetik. Ezt követően bemutatják a 2018-as mintában a BTM alcsoportok előfordulásai arányait megyei bontásban. A megyei bontás csak részbenhozta a várt eredményeket, hiszen valóban vannak különbözőségek, de ezek nem a várt mintázatot mutatják. A diszkusszióban ennek tárgyalása, illetve a BTM-s és SNI-s gyerekek iskolai lemaradásának csökkentést szolgáló stratégiák tárgyalása található. Hosszú távú célunk elindítani egy több írásból álló sorozatot, melynek elméleti alapját jelen tanulmányban vezettünk fel azzal, hogy elemeztük a BTM-es országos adatokat. A következő írásban az SNI-s adatok, majd az ADHD-s adatok regionális bemutatását tervezzük. A szerzők a tanulmány alapjául szolgáló kutatást az Országoskompetenciaméréskutatócsoport 20642B800 témaszámú, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kara által finanszírozott pályázat keretében végezték.Dolgozatunk mellékleteként angol nyelven is közöljük tanulmányunkat