Dynamical stability of the Gliese 581 exoplanetary system

Using numerical methods we investigate the dynamical stability of the Gliese 581 exoplanetary system. The system is known to harbour four planets (b-e). The existence of another planet (g) in the liquid water habitable zone of the star is debated after the latest analyses of the radial velocity (RV) measurements. We integrated the 4 and 5-planet model of Vogt et al. (AN 333, 561-575, 2012) with initial circular orbits. To characterize stability, the maximum eccentricity was used that the planets reached over the time of the integrations and the LCI and RLI to identify chaotic motion. Since circular orbits in the RV fits seem to be a too strong restriction and the true orbits might be elliptic, we investigated the stability of the planets as a function of their eccentricity. The integration of the circular 4-planet model shows that it is stable on a longer timescale for even an inclination i = 5{\deg}. A fifth planetary body in the 4-planet model could have a stable orbit between the two super-Earth sized planets c and d, and beyond the orbit of planet d, although another planet would likely only be stable on circular or near-circular orbit in the habitable zone of the star. Gliese 581 g in the 5-planet model would have a dynamically stable orbit, even for a wider range of orbital parameters, but its stability is strongly dependent on the eccentricity of planet d. The low-mass planet e, which quickly became unstable in eccentric models, remains stable in the circular 4-planet model, but the stable region around its initial semi-major axis and eccentricity is rather small. The stability of the inner planets e and c is dependent on the eccentricity of the Neptune-size planet b. The outermost planet d is far away from the adjacent planet c to considerably influence its stability, however, the existence of a planet between the two super-Earth planets c and d constrains its eccentricity.Comment: 8 pages, 3 tables, 8 figures; accepted for publication in MNRA

Középső csoportos gyermekek készségfejlettsége. Összefüggés a RÖVID DIFER és Piaget feladatai között

Gyermekeink életében az óvodában töltött évek meghatározó szereppel bírnak későbbi tanulmányaik, iskolai előmenetelük, sikerességük szempontjából. Az óvodai kezdeményezések során bekövetkező önkéntelen, természetes tanulás alapozza meg a későbbi iskolai tanulást. A 3–6 éves korban esetleg meg nem szerzett tapasztalatok később csak nehezen pótolhatók, az ebben az életszakaszban bekövetkező készség- és képességfejlesztés – az óvodások erős és könnyen aktiválható elsajátítási motivációja miatt (Józsa, 2007) – rendkívül nagy eredményeket érhet el

Az anyanyelvoktatás programjainak hatása a fogalmazásképesség fejlettségére

A magyar közoktatás alapdokumentuma, a Nemzeti alaptanterv (2007, 2012) kulcskompetenciái között első helyen szerepel az anyanyelvi kommunikáció, amelynek fejlesztése valamennyi műveltségi terület és valamennyi tantárgy kiemelt feladata. A NAT (2007, 2012) javaslata mögött egyrészt az a felismerés húzódik meg, hogy a kommunikációs képességek, így a megfelelő fejlettségű írásbeli szövegalkotás a mindennapi boldogulásban központi szerepet játszik (Nagy Zs., 2009). Másfelől az anyanyelvi nevelés fontossága a sokoldalú személyiségfejlesztés szempontjából sem vitatható, hiszen a nyelvi képességek valamennyi egzisztenciális kompetencia működésére hatással vannak, ezáltal a személyiségfejlődés alapvető meghatározói (Nagy J., 2000/2002; 2007

17 éves tanulók szövegalkotási képessége és szövegekre vonatkozó ítéletei

A szövegalkotási képességet és a fogalmazási folyamatokat kutató vizsgálat már rámutatott arra, hogy a hatékony szöveg kritériumaira vonatkozó tudás alkalmazása a saját szövegek létrehozása közben a tudatos és eredményes írásbeli kommunikáció fontos eleme. A nagymintás vizsgálatok eredményeit elemző külföldi szakirodalomból ismeretes, hogy bár a tanulók többnyire helyesen ítélik meg mások munkájának minőségét, saját írásaikban nem alkalmazzák következetesen az általuk ismert szempontokat. Nem ismerjük azonban, hogy a magyar középiskolás korosztálynak milyen tudása van a jó szövegről, mi jellemzi szövegekre vonatkozó ítéleteit, melyek azok a tényezők, amelyek mindezt befolyásolják

Genetic and Environmental Approach to Lipid Metabolism and Blood Pressure in Twins

10

Digitális bevándorlók és bennszülöttek – a digitális tudásmegosztás és interaktivitás lehetőségei

A kortárs szociológiában parázs vita zajlik a jelenlegi társadalmak jellegéről, s ezen belül is a technológiák, az információ, a kommunikáció és kooperáció szerepéről (Machlup, 1962; Drucker, 1969; Bell, 1976). Gyakran elhangzik, hogy az információs társadalom beköszönte már a küszöbön áll, habár a szakértők között nincs konszenzus a tekintetben, hogy valójában mi nevezhető és mi nem információs társadalomnak. Abban viszont egyetértenek, hogy a 1970-es években olyan jelentős átalakulás kezdődött, amely alapvetően módosította a társadalmak működési módját. Az információ hatalommá vált és önálló értéket kapott, az „érvényes tudás” elavulási ideje felgyorsult, és álladó követelménnyé vált az élethosszig tartó tanulás. Az emberiség közös tudása, a kultúra, a tudomány fejlődése várhatóan robbanásszerű változásokat idéz majd elő