Hol van a normális és a kóros vérnyomás közötti határ, és mi a terápiás cél a cardiovascularis és a renalis betegségekben? = Where is the border between normal and abnormal blood pressure and what is the therapeutic goal in cardiovascular and renal diseases?

Összefoglaló. Az irodalmi adatok arra utalnak, hogy a systolés vérnyomás értékének emelkedése már 110-115 Hgmm-től együtt jár az atherosclerosissal összefüggő elváltozások kialakulásával is és ezzel együtt a cardiovascularis és a renalis funkció romlásával. Az összefüggés exponenciális, de mértékét az életkor jelentősen befolyásolja. A kezelés során az elérendő vérnyomás célértéke a jelenlegi adatok alapján 120-130 Hgmm között helyezkedik el a 18-65 év közötti populációban; idősebb korban - különösen 80 év felett - ennél magasabb, a 130 Hgmm alatti érték elérése nem reális, de talán nem is szükséges. A leghelyesebb az egyéni vérnyomásprofil meghatározása, és számos befolyásoló tényezőt is figyelembe kell venni a páciens legmegfelelőbb kezeléséhez. A populáció egészségének javításához és megőrzéséhez az egyik legfontosabb és leggyakoribb cardiovascularis kockázati tényezőt, a magas vérnyomást időben fel kell fedezni, amihez a vérnyomást rendszeresen szükséges ellenőrizni, és ezzel párhuzamosan kell végezni a prevenciót célzó tevékenységeket (nevelés, oktatás, szűrés, egészségtudatos életmód) is. Orv Hetil. 2021; 162(34): 1351-1361. Summary. The data in the literature suggest that the increase in the value of systolic blood pressure from 110-115 mmHg leads to the development of atherosclerotic process and to the deterioration of cardiovascular and renal function. The correlation is initially linear, then above 140-150 mmHg it is already exponential, but it is also related to the progression of the age. The systolic target for therapy is between 120-130 mmHg in the population aged 18-65; in older ages - especially over 80 years - it is higher and reaching the value below 130 mmHg is unrealistic, and may even be not necessary. It is the best to determine the individual treatment, taking into account the individual blood pressure profile and the factors influencing the patient. In order to improve and maintain the health of the population - in addition to unknown hypertension - it is necessary to regularly monitor blood pressure and apply the known preventive methods (education, training, screening, etc). Orv Hetil. 2021; 162(34): 1351-1361

Sense of coherence and substance use: examining mutual influences

Sense of coherence (SOC) is conceptualized as a mutable orientation to life, but has often been found a stable attribute of individual differences. While several studies have documented the relationship between SOC and substance use, nothing is known about mutual influences between both variables over time in adolescence. The present study examines whether changes in SOC predict changes in substance use, or whether changes in substance use predict changes in SOC. A longitudinal cross-lagged panel design was used to inspect SOC and self-reported frequency of substance use of tobacco, alcohol, and cannabis over the course of ten years. Participants were 318 German adolescents aged 14-15 at the beginning of the study. Structural equation modeling indicated a single significant negative path from SOC to later cannabis use as well as one significant positive path from cannabis use to SOC. Despite a general association - high SOC corresponds to less substance use - SOC overall develops independently from substance use

Predictors of Asylum Seekers' Health Care Utilization in the Early Phase of Resettlement

Kindermann D, Zeyher V, Nagy E, Friederich H-C, Bozorgmehr K, Nikendei C. Predictors of Asylum Seekers' Health Care Utilization in the Early Phase of Resettlement. Frontiers in Psychiatry. 2020;11: 475.Background: Asylum seekers display high prevalence rates of posttraumatic stress disorder, depression, anxiety, and panic disorder due to pre-, peri-, and post-migration stressors. In contrast to the high mental health burden, health care utilization among asylum seekers in the early phase of resettlement is low. However, the early stages after migration are a particularly vulnerable phase in which psychosocial support measures are needed to prevent mental disorders from becoming chronic.; Objective: To identify predictors of asylum seekers' health care utilization in the early stages of resettlement.; Methods: Using hierarchical logistic regression analysis, the variance explanation of the (1) general utilization of health care services as well as the individual utilization of (2) outpatient psychiatrists, (3) counselling centers, and (4) general practitioners was analyzed in n = 65 asylum seekers. A structured interview on health care utilization took place between three to five months after assessment of possible predictors. We defined the following three groups of predictors a) the sociodemographic variables gender, age, number of children, religion, language proficiency, b) the psychological variables sense of coherence and emotion regulation as well as c) the asylum seekers' psychiatric diagnoses.; Results: Individual sociodemographic factors, such as gender, age, and number of children as well as the emotion regulation strategy of expressive suppression and sense of coherence were shown to be predictive for the utilization of health care services among asylum seekers.; Conclusions: Low-threshold, culture-sensitive treatment offers for asylum seekers should be established in the early phase after migration. General practitioners should be a central hub for further referrals to disorder-specific treatments. Copyright © 2020 Kindermann, Zeyher, Nagy, Friederich, Bozorgmehr and Nikendei

Magyar Siketnéma Oktatás 19 (1917) 04-06

A Siketnéma-Intézeti Tanárok Országos Egyesületének hivatalos lapja 19. évfolyam, 4-6. szám Budapest, 1917. április-június hó. Előzménye a "Szemle a siketnémák, vakok, hülyék, gyengeelméjűek, dadogók és hebegők oktatásával foglalkozók szakközlönye". A lap a 26. évfolyam 7. számától (1924) "Siketnémák és vakok oktatásügye a Siketnémák és Vakok Tanárai Országos Egyesületének hivatalos lapja" cím alatt jelent meg

Magyar Tanítóképző 19 (1904) 06-07.

Magyar Tanítóképző A Tanítóképző-intézeti Tanárok Országos Egyesületének közlönye 19. évfolyam, 06-07. füzet Budapest, 1904. június-július h

Magyar Tanítóképző 17 (1902) 08-09

Magyar Tanítóképző A Tanítóképző-intézeti Tanárok Országos Egyesületének közlönye 17. évfolyam, 08-09. füzet Budapest, 1902. július h

Siketnémák és Vakok Oktatásügye 40 (1938) 07-08

A Siketnémák és Vakok Tanárai Országos Egyesületének hivatalos lapja és szakfolyóirata 40. évfolyam 7-8. szám Budapest, 1938. Előzménye a "Magyar Siketnéma-Oktatás a siketnémák oktatásával foglalkozók szakközlönye". A lap 1=41. évfolyam 1. számától (1939) "Magyar gyógypedagógiai tanárok közlönye a Magyar Gyógypedagógiai Tanárok Országos Egyesületének hivatalos lapja és szakfolyóirata" cím alatt folytatódott

Magyar Tanítóképző 18 (1903) 02

Magyar Tanítóképző A Tanítóképző-intézeti Tanárok Országos Egyesületének közlönye 18. évfolyam, 02. füzet Budapest, 1903. február h

Magyar Tanítóképző 25 (1910) 09

Magyar Tanítóképző A Tanítóképző-intézeti Tanárok Országos Egyesületének közlönye 25. évfolyam, Kilencedik füzet Budapest, 1910. november h