A kereskedelmi iskoláink a 19. századi német és francia szakoktatás tükrében

A 19. század második felében kibontakozó hazai középfokú kereskedelmi szakképzés mintájául a német, osztrák, valamint a francia kereskedelmi szakoktatási „modell” szolgált. A rendelkezésünkre álló elsődleges (szervezeti szabályzatok, iskolai értesítők, tantervek) és másodlagos források vizsgálata, összehasonlító elemzése során arra kerestük a választ, hogy vajon az Eötvös József és munkatársai által feltérképezett, így különös figyelmet kapó német, osztrák és francia szakiskolai rendszer egyes elemei (a képzés szerkezetét, a tananyag tartalmát és a végzettséget tekintve) megjelentek-e, ha igen, milyen formában a hazai kereskedelmi iskolák megszervezése során. Továbbá vizsgálatunk tárgyát képezte annak feltérképezése, hogy miként alakult e hangsúlyosan gyakorlati képzést is nyújtó, közvetlenül a munkaerőpiacra felkészítő közép/felső kereskedelmi iskolatípusban az elméleti és a szakmai tantárgyak óraszámának aránya

Development history of upper commercial schools in Hungary (1867-1945)

33

The s-monotone index selection rules for pivot algorithms of linear programming

In this paper we introduce the concept of s-monotone index selection rule for linear programming problems. We show that several known anti-cycling pivot rules like the minimal index, Last-In–First-Out and the most-often-selected-variable pivot rules are s-monotone index selection rules. Furthermore, we show a possible way to define new s-monotone pivot rules. We prove that several known algorithms like the primal (dual) simplex, MBU-simplex algorithms and criss-cross algorithm with s-monotone pivot rules are finite methods. We implemented primal simplex and primal MBU-simplex algorithms, in MATLAB, using three s-monotone index selection rules, the minimal-index, the Last-In–First-Out (LIFO) and the Most-Often-Selected-Variable (MOSV) index selection rule. Numerical results demonstrate the viability of the above listed s-monotone index selection rules in the framework of pivot algorithms

Gondolatok a végrehajtási jog elévüléséről

The passage of time has a varied effect on civil claims, in some cases it results in loss of rights, in others it results in statute of limitations, and there are also claims that are not time-barred at all. Act LIII of 1994 on Judicial Enforcement does not contain its own rules in Paragraph 57, if only because of its procedural nature, it refers back to substantive rules. The present study does not aim to explore the dogmatic basis of statute of limitations but has already been monographically processed in relation to private statute of limitations. The rules set out in Section 57 of the Judicial Enforcement Act have not changed since the Act came into force, yet the analysis of the related court case law makes the examination of this issue topical from time to time, and the procedure to be followed in the event of limitation of enforcement rights and the method of regulation are still debated to this day. The aim of the study is to present new court cases related to the limitation of enforcement rights and to answer questions surrounding the procedure governing the limitation of enforcement rights

TURIZMUSHOZ KAPCSOLÓDÓ PÁLYÁZATI FORRÁSOK ELOSZLÁSA A 20072013-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN = TOURISM-RELATED FUNDS ALLOCATION IN THE 2007-2013 PROGRAMMING PERIOD

Hazánk turizmusa területi tervezés és forrás szempontjából az EU programozás során a Széchenyi Terv alkalmával kapott jelentőséget. A felhasználható források köre a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I.), az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP), Új Széchenyi Terv (ÚSZT), és a 2005-ben elkészült Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) megvalósítása során bővült. Ezen stratégiákon túl a Nemzeti Fejlesztési Koncepció 2014-2024 közötti időszakra megfogalmazza a turizmus nemzetgazdasági ághoz kapcsolódó legfontosabb fejlesztési területeket. A vizsgálat célja, hogy ismertesse a pályázati források eloszlását az előző- már lezárult programozási időszakban.</jats:p

A VIDÉKI TERÜLETEK HELYZETE A TURIZMUS TEKINTETÉBEN = TOURISM OPPORTUNITIES IN RURAL AREAS

Napjainkban (és nem csak hazánkban) egyre több területfejlesztési tanulmányban, gazdaságfejlesztési stratégiában kap meghatározó szerepet az idegenforgalomra, a belföldi turizmus különböző típusaira épülő fejlesztési irány. Úgy gondolom, hogy a turizmus az endogén források vizsgálatán keresztül egy-egy térség kiegészítő húzó ágazatává válhat, közvetve és közvetlenül jövőképet teremtve az ott élők számára. Magyarország kiemelten kezelte az elmúlt években a turizmushoz kapcsolódó tervezési és fejlesztési feladatokat, legtöbbször olyan hátrányos területeken is, ahol valószínűleg nem számíthatnak jelentősebb számú turisztikai forgalomra. Annak ellenére, hogy az ország kedvező turisztikai adottságokkal rendelkezik, úgy gondolom, nem minden térségben adottak az alapvető feltételek az ilyen irányú fejlesztésekhez, hiszen a természeti adottságok mellett fontos a gazdasági, infrastrukturális és humán feltételek optimális megléte. Ezért fontos vizsgálni minden térség esetében a fejlesztési stratégia prioritásainak irányait, benne a turizmus lehetőségét is.</jats:p

Laskagomba fajtaspecifikus termesztéstechnikájának fejlesztése = Development of oyster mushroom variety-specific growing technology

Mára már az új technológiai és gazdasági problémák hatásaként a korábbi szakmai ismeretek modernizálására van szükség a laskagomba termesztésben. Többek között elterjedtté vált a hibridek termesztése, a megbízható magyar nemesítésű HK35 fajta mellett egyre több új hibrid jelenik meg. Elkerülhetetlen a modern, teljesen szabályozott légterű termesztő berendezések használata a stabil, a piac igényeit megfelelően kiszolgáló gombatermesztés érdekében. Mindezek hatására szükségessé vált az eddig fajszinten vizsgált környezeti tényezők fajtaszintű vizsgálata a fajtaspecifikus termesztéstechnológia megalapozása érdekében. A kutatási munkám célja éppen ezért a jelenleg az árutermelő gombatermesztésben használt késői laskagomba (Pleurotus ostreatus) hibridek termesztéstechnológiáinak vizsgálata, és a fajtaspecifikus technológia kialakítása az optimalizálás, a hatékonyság fokozása érdekében. Munkám során primer adatgyűjtéssel felmértem a legnagyobb laskagomba termelői kör szerkezetét, megállapítottam a jellemző üzemméretet, a termesztő berendezések korszerűségét és az alkalmazott termesztéstechnológia főbb paramétereit. A HK35, 357 és P70 hibridek esetében laboratóriumi és kisléptékű üzemi kísérletekben vizsgáltam az átszövetési hőmérséklet változásának a micélium növekedésre és a terméshozamra gyakorolt hatását; az összefüggést az átszövetés időtartama és a terméshozam között; a termőrefordítási hőmérséklet terméshozamra gyakorolt hatását; a tápközeg kémhatásának változását a vegetatív növekedés során és az összefüggést a kalap növekedés és a hőmérséklet változása között. Megvizsgáltam néhány környezeti tényező (pH, hőmérséklet, só-tűrés és rézion érzékenység) hatását a beteg laskagomba termőtestből izolált Pseudomonas fajok szaporodására. A vizsgálatok során kapott eredmények alapján leírtam az általam vizsgált három hibrid fajtaspecifikus termesztéstechnológiái közötti különbségeket, amelyek a következők: A HK35 hibridnél az átszövetés során a termesztőközegben mért hőmérséklet beállításához a 25 ̊C az irányadó, az időtartam 20-26 nap között van. Gazdasági szempontból a rövidebb inkubációs hőmérséklet a kedvezőbb, ezért a költséghatékonyság figyelembe vételével a 20 nap az ajánlott időtartam. A termőrefordítási hőmérséklet optimuma a 16 ̊C, de figyelembe kell venni azt, hogy ennél már 3 ̊C-kal alacsonyabb hőmérséklet 30-50%-kal csökkenti a terméshozamot. A 357 hibrid esetében az átszövetés hőmérsékleti optimuma 25 ̊C, viszont ez a hibrid érzékenyen reagál a termesztőközeg hőmérsékletének növekedésére és már 31 ̊C-nál a hozam 50%-kal csökken. Az átszövetés időtartamánál fontos, hogy minimálisan érje el a 20 napot, azonban az optimális időtartam 26-29 naphoz áll közelebb. A termőrefordítási hőmérséklet optimuma 19 ˚C, de még elfogadható eredményt ad a 22 ˚C-os termőrefordítás is. A P70 hibrid átszövetési hőmérsékletének optimuma a 22-25 ̊C, az időtartam pedig a HK35 hibridhez hasonlóan feltétlenül érje el a 20 napot, de ne haladja meg a 26 napot. Gazdasági szempontok figyelembevételével javasolom a 20 nap intervallumot. A termőrefordítás optimális hőmérséklete a 13 ̊C, azonban 19 ̊C-ig a termésmennyiség nem, csak a minőség csökken. A vizsgálatok alapján javaslom a hibridek szezonális alkalmazását. A HK35 hibrid jól termeszthető a tavaszi-őszi átmeneti időjárási viszonyok mellett, a 357 hibrid viszont a HK35 hibridnél jobban alkalmazkodik a nyári melegebb termesztési viszonyokhoz. A P70 kifejezetten téli fajta, mivel mind az átszövetés, mind a termőrefordítás során az alacsonyabb hőmérsékleteket igényli. Az eltérések és ezek a terméshozamra gyakorolt hatása miatt javaslom, hogy az általános laskagomba termesztési technológia helyett, figyelembe véve a fajták eltérő környezeti igényeit, a termelők alkalmazzanak fajtaspecifikus technológiát a hozamfokozás érdekében

Potential Therapeutic Use of PPAR γ

Dendritic cells (DCs) can regulate all elements of the immune system, and therefore are an ideal target for vaccination. During the last two decades, as a result of extensive research, DCs became the primary target of antitumor vaccination as well. A critical issue of antitumor vaccination is the phenotype of the dendritic cell used. It has been recently shown that several nuclear hormone receptors, and amongst them the lipid-activated nuclear receptor and peroxisome proliferator-activated receptor gamma (PPARγ), have important roles in effecting the immunophenotype of human dendritic cells. It regulates primarily lipid metabolism and via this it influences the immunophenotype of DCs by altering lipid antigen uptake, presentation, and also other immune functions. In this review, we summarize the principles of antitumor vaccination strategies and present our hypothesis on how PPARγ-regulated processes might be involved and could be exploited in the design of vaccination strategies

Motivations, attitudes, customer habits: on the production and consumption of wine in Soltvadkert

Soltvadkert is a little city between the Danube and Tisza rivers. In 1700s years was the first initiative to plant grape and now, Soltvadkert is can be proud of the award “The City of the Grape and Wine”. In our research, we used making of structured interview from primer methods. Five wine-makers were asked to know their opinion about the actual situation. We made a quantitative survey also, 100 inhabitants and 100 tourists have filled our questionnaire. The consumption habits linked to the wine, the knowledge about the winemakers of Soltvadkert, the wine-purchasing habit. The result of this survey is the SWOT analysis, which we made and show in this article The main weaknesses of the sector are: the wine forgery scandal, and the not too good level of the vine-consumption

AZ ÖKOTURIZMUS JÖVŐJE - ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS A GYÖNGYÖSI DIÁKOK KÖRÉBEN KÖRNYEZETTUDATOSSÁGI ASPEKTUSBÓL = THE FUTURE OF ECOTOURISM - COMPARATIVE ANALYSIS IN CASE OF STUDENTS IN GYÖNGYÖS FROM ENVIRONMENTAL CONSCIOUSNESS ASPECT

Az ökoturisták környezettudatos szemléletű emberek, akik jellemzően szeretnek távolabb utazni a városoktól, időt tölteni a természetben, a klasszikusnak számító vidéken kirándulni, felfedezni és óvni a természet csodáit, megismerni a helyi szokásokat, embereket. Jellemzően ezek a turisták igyekeznek minél kevesebb negatív hatást gyakorolni a környezetre, miközben annak tisztaságát, érintetlenségét óvják, tudatosak a szállásválasztásban és az utazás módjában is, hogy minél kevésbé terheljék a környezetet. Az ökoturizmus szemléletének terjedése a fenntarthatóság szempontjából rendkívül fontos. A fiatalok új nemzedéke különböző szintű ismeretekkel rendelkezik a környezettudatosság és a környezetbarát viselkedés tekintetében. Az online tér az egyik legértékesebb kulcs, amely segíthet az ilyen jellegű viselkedés elterjedésében (Begley, 2008). Ebben a tanulmányban középiskolás diákok és egyetemi hallgatók lettek megkérdezve, a környezettudatossággal kapcsolatos problémákról és arról, hogy az online tér segítségével, milyen szinten tudnak részt vállalni a környezettudatosság elterjedésében, például az okostelefonon használható alkalmazások segítségével. A tanulmány Gyöngyös városában lett elvégezve, középiskolás és egyetemista diákok között. A középiskola neve, Berze Nagy János Gimnázium, ahol összesen 493 diák lett megkérdezve, de ebből csak 465 kérdőív került kiértékelésre, mivel 28 diák nem volt jelen a kérdőív lekérdezésekor vagy valamilyen hibás kitöltés miatt nem volt értékelhető a kérdőív. Az eredmények azt mutatják, hogy a résztvevő diákok nagyrésze fokozottan elméjében tartja a környezettudatosság és a környezetvédelem fontosságát. A diákok a médiából, mint például a közösségi média is, tapasztalatot és ismeretet szereznek a környezettel kapcsolatos témakörökkel kapcsolatban (Kovács, 2010).</jats:p