Hiszem, amit látok, vagy látom, amit hiszek? Etnográfia a kvalitatív piackutatásban a terepmunkától a videofilmig

A cikk az akadémiai kvalitatív kutatásokban és a kvalitatív piackutatásban alkalmazott etnográfiai kutatások sajátosságait hasonlítja össze. Foglalkozik a mindkettő megközelítést illető kritikákkal, az objektivitás és a szubjektivitás kérdésével. A szerző kitér a kulturális antropológia piacorientált etnográfiai kutatásokra gyakorolt hatásaira, a hasonlóságokra és a különbségekre. Az etnográfiai kutatások sajátossága, hogy a kutatások eredményeit nem csak írott anyagok, tanulmányok rögzítik, hanem videofelvétel is. A cikk bemutatja a videorögzítés különböző fajtáit és az egyes típusok közötti különbségeket. A kvalitatív piackutatásban használt etnográfia lefedi az élet legfontosabb dimenzióit, beleértve a fizikai és szociális környezetet, kulturális kontextust és a személyiséget. A szerző bemutatja a piackutatás során használt különböző etnográfiai technikákat, az etnográfiai kutatás tervezését, a tartalmi blokkok és a passzív/aktív részek szerepét, valamint időbeli különválasztását. Végezetül a cikk foglalkozik a kvalitatív piackutatásban alkalmazott etnográfia jövőjével, az online technológiák lehetőségeivel az offline viselkedések megfigyelésében és rögzítésében

A növényi eredetű élelmiszeripari nyersanyagok minőségének enzimes jellemzése = Enzymic characterisation of the quality of food industrial raw materials of plant origin

A növényekben a betakarítás és a feldolgozás során különböző, biokémiai paraméterekkel jellemezhető változások mennek végbe, ezek megismerése élelmiszerbiztonsági szempontból kívánatos. A vizsgált biokémiai paraméterek hozzájárulhatnak a növényi eredetű élelmiszeripari alapanyagok jellemzéséhez. Eredményeink 1. Megállapítottuk, hogy a különböző zöldségekben és gyümölcsökban (cékla, feketeribiszke, a málna) lipoxigenáz (LOX) izoenzim eloszlás igen jellemző lehet. 2. Részletesen vizsgáltuk a rezisztens almafajtákban az utóérésre, illetve az öregedési folyamatokra jellemző biokémiai paraméterek változását a hosszan tartó tárolás során. 3. A különböző dohányfajtákkal nem csak a termesztés és az érlelés során végeztünk biokémiai vizsgálatokat, hanem azt is megállapítottuk, hogy a dohánynövény egyik zöld fehérje komponense kiválóan alkalmas a tojás hiányában nem megfelelő színű, tönkölyből készült tésztafélék színezésére. 4. Megállapítottuk, hogy a különböző gabonafélék (búza, durum és tönköly) különböző finomságú őrleményeit jól lehet a LOX izoenzim összetételükkel jellemezni, esetenként minősíteni. 5. Megállapítottuk, hogy a természetes és mesterséges körülmények között szárított diófajták biokémiai paramétereiben és avasodási hajlamában tapasztalható kis mértékű különbségek nem vezetnek a mesterséges körülmények között szárított diók gyorsabb minőségromlásához. | In the course of harvesting and processing of plant materials various changes take place that can be characterized by biochemical parameters. Their examination is important from the point of view of food safety. New information about these changes may result in an improvement the characterization of raw materials of plant origin. Results 1. We found that the study of LOX isoenzyme combinations of different vegetables and fruits (beetroot, blackcurrant, raspberry) could be characteristic. 2. The change in the biochemical parameters characteristic for the post harvest ripening and ageing processes was studied during a prolonged storage of resistant apple cultivars. 3. We studied biochemical parameters during the growing and curing processes of different tobacco cultivars. Then we found that one of the green protein components of the tobacco plant could be very useful as a colouring agent for pale pasta products made without using eggs from spelt. 4. We found that the flour products of different cereals could be well characterized by LOX isoenzyme combinations and on the basis of these parameters the quality of flours could be established. 5. We detected only small differences in the biochemical parameters and the propensity for rancidification in different walnut kernels dried post harvest under natural and artificial conditions. We found that these changes are not enough to cause strong quality deterioration in walnuts dried under artificial conditions