Az orvosszerepről - a pályaszocializáció tükrében = About the medical role from the aspect of career socialisation

Az orvosi foglalkozási szocializációnak - a hivatásszemélyiség alakításának - elsődleges célja képessé tenni a hallgatókat az orvosszerep későbbi eredményes gyakorlására. Vizsgálatunk célja az orvosi pályaszocializáció komplex feltárása volt: megismerni a hallgatók származási, családi hátterét, pályaválasztási körülményeit, motivációit, képzéssel való elégedettségét (a képzés egésze, az elméleti tárgyak, a gyakorlat, a magatartástudományi tantárgyak vonatkozásában), az orvosi identitás alakulását, az orvosi szereppel kapcsolatos véleményeket, felkészültséget, valamint a jövőbeni szakmai terveket, elképzeléseket. Ehhez kapcsolódóan alapvető fontosságú a hallgatók véleménye arról, hogy a későbbi, sikeres orvosi szerep megvalósításához mely ismereteket, készségeket tartanak fontosnak, illetve az orvosi szerepkör betöltéséhez mennyire érzik felkészültnek magukat, mennyire tartják megfelelőnek tudásukat, s magabiztosnak önmagukat. A felmérés önkitöltős kérdőívvel történt, 503 orvostanhallgató részvételével. Az orvostanhallgatók között jelentős a pályával gyermekkorban azonosulók száma, akiknek pályaszocializációs útja is más, mint a hivatást később választóké. A pályaszocializáció során gyermekként azonosuló és a pályára csak későbbi életkorban fogékony hallgatók között szignifikáns különbségek mutathatóak ki. A pályaválasztási motivációk közül legjelentősebbek az altruisztikus motivációk. A hallgatók orvosszerepről való elképzeléseinek legfontosabb jellemzője, hogy a későbbi eredményes gyógyító tevékenységükhöz a gyakorlati tapasztalatot, a betegekkel való megfelelő kommunikáció készségét, valamint az elméleti felkészültséget tartják jelentősnek. Felkészültnek leginkább a betegekkel folytatott megfelelő kommunikáció, a beteg pszichés magatartásának és szociális helyzetének megismerése, illetve az általános elméleti tudás terén érzik magukat. Eredményeink jelentős eltérést tártak fel a hallgatók által fontosnak tartott, valamint a megfelelően elsajátított készségek, képességek, tudás terén. Ez a felismerés az orvosi curriculum újabb átgondolásának szükségességére, azon belül a magatartástudományi tantárgyak fejlesztésének igényére hívja fel a figyelmet

Gyógyítók helyzete és egészsége - a magyarországi vizsgálatok szakirodalmi áttekintése = Health status and well-being of health care workers in Hungary: A literature review

A gyógyítók helyzetével, testi-lelki állapotával kapcsolatos vizsgálatok a magyarországi magatartástudományi kutatások fontos részévé váltak az elmúlt évtizedekben. Célunk, hogy áttekintsük és bemutassuk a gyógyítók, valamint a gyógyító hivatásra készülők helyzetével foglalkozó, az elmúlt években végzett legfontosabb vizsgálatokat, kutatási irányokat és trendeket. A hazai vizsgálatok kiindulópontjául az orvosi mortalitással és morbiditással kapcsolatos felmérések szolgálnak, ezek nyomán került a figyelem fókuszába a szomatikus és pszichés egészség részletes vizsgálata, illetve a speciális stressztényezők (szerepkonfliktus, kiégés) hatásmechanizmusainak feltárása. Mindezen kutatásokkal párhuzamosan előtérbe kerültek az orvostanhallgatói pályaszocializáció, a stresszel való megküzdés, illetve a protektív- és rizikófaktorok kimutatására irányuló vizsgálatok. A gyógyítókkal kapcsolatos elemzések összegzése új vizsgálati irányok felé mutathat, katalizálva ezzel a további kutatómunkát. | Physical and emotional illness and well-being in physicians has become an issue of growing interest in the past few years in Hungary. The aim of our study is to review and show the most important and decisive researches, survey directions, and trends among physicians and medical students in the last two decades in Hungary. The results of several surveys based on objective parameters indicate that morbidity of physicians is higher compared to that of the adequate age-group. Therefore several studies were designed to assess the prevalence of morbidity and its risk factors among physicians in the Hungarian context. Some researchers explored the prevalence, psychosocial characteristics and antecedents of work-family conflict and burnout. Another important research field is the aspects of medical training: the professional socialization, the experienced stress and coping strategies were focused. Our objective was to report on the current research in health professions. Our second objective was to introduce potential recent research fields and to encourage new perspectives

A szerepkonfliktus pályaszocializációs eredete : a hivatásbeli és a családi szerepek az orvosnőkről és jogásznőkről alkotott sztereotípiák tükrében = The potential role of professional socialization in the development of conflict between the professional and family roles in light of stereotypes about female physicians and jurists

Tanulmányunkban a család—karrier-szerepkonfliktus kialakulásának lehetőségeit vizsgáltuk a pályaszocializáció során. Orvostanhallgató és joghallgató lányok hivatásbeli és családi szerepeikkel kapcsolatos attitűdjeit, már dolgozó orvosnőkkel, jogásznőkkel kapcsolatos sztereotípiáikat, valamint pályaszocializációjuk néhány jellemzőjét tártuk fel és hasonlítottuk össze. Célunk annak megállapítása volt, vajon az orvostanhallgató lányok beállítódásai eltérnek-e más egyetemista lányokétól; a későbbi szerepkonfliktusnak vannak-e hallgató korig visszanyúló gyökerei. A felmérés önkitöltős kérdőívvel, a Szegedi Egyetemen tanuló 214 orvostan- és 132 joghallgató lány részvételével zajlott. Eredményeink szerint a hallgatónők elképzeléseiben az orvosnő egyértelműen altruistaként jelenik meg. Ehhez a kialakult képhez erőteljesen kapcsolódnak pozitív személyiségjegyek és gyengébb mértékben ugyan, de valamilyen problémára utaló tulajdonságok is. A családcentrikusság szintén kapcsolódik az altruizmushoz, a karrierre való törekvés viszont nem. A jogásznőket inkább karrierista, versengő nőként jellemezték. A hallgatók szerint a jogásznők karrierizmusa inkább valamilyen problémákat jelző tulajdonságokra utal, kisebb mértékben kapcsolódik össze pozitív jellemzőkkel. Az altruizmus nem volt része egy karriert építő jogásznővel kapcsolatos jellemzésnek, a családcentrikusság pedig szinte összeférhetetlen volt azzal. Az orvostanhallgató lányok idealista elképzeléseihez kapcsolódott pályaszocializációjuk néhány fontos jellemzője is. Korábban köteleződtek el a pálya mellett, és pályaválasztási motivációik is inkább altruisztikus attitűddel voltak jellemezhetőek, a joghallgató lányok azonban inkább karrierre törekvő elvek alapján választották a pályájukat. A diploma utáni elhelyezkedésre vonatkozó preferenciák is különböztek. Az orvostanhallgató lányoknál a család az első, a munkahely jellemzői csak másodlagosak; a joghallgatók viszont egy jó állást szerettek volna, amit össze lehet egyeztetni későbbiekben a családdal is. Megállapításaink, úgy véljük, fontos kiegészítést jelentenek az orvosnők szerepkonfliktusának kialakulása terén, felhívják a figyelmet a pályaszocializáció fontosságára és új irányt mutatnak további vizsgálatokhoz. | This study evaluated the potential role of socialization in the medical profession as a source of role conflict (family vs. career roles) among female physicians. The aim of our study was to identify and compare female medical as well as law students’ attitudes regarding professional and family roles, reported stereotypes about working female physicians and jurists, and some aspects of their professional socialization. Our goal was to gain more knowledge about the characteristics of female medical students’ attitudes and to reveal how much it differs from those of other female students. We also explored the potential association between role conflict experienced later in professional life and the student years spent at the university. The study was carried out at the University of Szeged with female medical (N=214) and law students (N=132) using self-administered questionnaires. Our results showed that the female physician was conceptualized by the students as obviously altruistic. The image of an altruistic female physician was strongly linked to positive personal characteristics; however, to some degree to characteristics, which sign future problem, too. The stereotype of being family-centred was considered to be close to the value of altruism, but not to the value of being career-centred. Female jurists were described as career-minded and ambitious. The image of careerist female jurists was generally associated with problematic attributes and rarely with positive ones. Altruism was not considered as a characteristic of careerist female jurists, and being family-centred was considered to be incompatible with the image of careerist female jurists. Some important aspects of female physicians’ professional socialization were closely related to female medical students’ idealized image of themselves. They committed to medicine earlier than law students to their profession. Also, their career motivations were characterized by altruistic attitudes. On the contrary, female law students chose their profession based on more career-minded motivations. Female medical and law students’ preferences for their first job following graduation were also different. While family was the first and most important aspect, workplace characteristics were secondary for medical students’ employment choice. In contrast, female law students wanted to have a good job in first place that is compatible with the family later on. These findings may improve our understanding of role conflict among female physicians and may facilitate the development of new research hypotheses by exploring the importance of socialization in the medical profession

Az orvosokkal, orvostanhallgatókkal kapcsolatos vizsgálatok távlatai = Opportunities for Further Progress of Sociological Studies About Doctors and Medical Students

Bevezetés: A szociológiai vizsgálatok alapvető célja a társadalmi jellegű problémák feltárása, amely az orvosokkal, orvostanhallgatókkal kapcsolatos vizsgálatokban is erőteljesen megnyilvánul. Ugyanakkor a megjelenő tanulmányoknak a tényfeltárás mellett szemléletformáló hatása is van. Célkitűzés: Egy lehetséges kutatási szemléletváltás megfogalmazása, a továbblépés lehetőségeinek feltárása, elsősorban az orvosok egészségi állapota, az orvosnői szerepkonfliktus és az orvostanhallgatói pályaszocializációra irányuló vizsgálatok témakörében. Módszer: A gyógyító hivatásúakkal kapcsolatos tanulmányok másodelemzése. Eredmények: A megjelent közlemények szinte mindegyike közvetíti az orvoslét konfliktusainak valamilyen aspektusát, azonban nem fektetnek kellő hangsúlyt az eredményes, sikeres hallgatókra és orvosokra, a támogató tényezőkre, az erőforrásokra és a konfliktuskezelési módokra. Következtetés: A tanulmányoknak a jövőben – a kockázati tényezők kimutatása mellett – a protektív tényezők hangsúlyozásával az orvosi identitást is jobban kell erősíteniük, fel kell hívniuk a figyelmet a létező pozitív példákra, a problémák elkerülhetőségére és a sikeres orvosi életutakra. Introduction: The fundamental purpose of sociological studies is to explore social problems which should be also in focus when examining doctors and medical students. In addition to fact findings, published reports may raise awareness toward these issues. Aim: The authors formulate a possible change of the research approach exploring possibilities to move forward with special focus on the health status among doctors, the role-confl ict among female doctors and the professional socialisation among medical students. Methods: Secondary analysis of published studies among health care professionals. Results: Almost all published papers convey the conflict of being a physician in some aspect, but they fail to explore issues related to professional success, protective factors, resources and conflict management modes. Conclusion: In addition to exploration of risk factors, future studies should promote medical identity, should call attention to existing positive examples and should provide hints to cope with challenging issues in order to achieve a successful medical career