Clinical researches in idiopathic inflammatory myopathies

Az Idiopáthiás Inflammatorikus Myopathiák (IIM) ritka betegségek, melyek közös jellegzetessége a proximális végtagizmok szimmetrikus gyengesége, amit változatos extramuscularis- és bőrtünetek kísérhetnek. Ritka betegségek lévén, mind az etiológia, mind a pathogenezis, mind a kórlefolyás tekintetében számos megválaszolatlan kérdés van még. Munkám során először vizsgáltam nagyobb betegcsoporton a dohányzás hatását, a vascularis eltéréseket, illetve a terhesség kimenetelét IIM betegek esetében. Négy független európai felnőttkori IIM-ben szenvedő betegcsoport megfigyelése során kimutattuk, hogy az anti-Jo1 autoantitestek kialakulásának rizikója magasabb olyan IIM betegeknél, akik vagy dohányoznak és / vagy hordozzák a HLA-DRB1*03 allélt. Valószínű, hogy a dohányzás és a HLA-DRB1*03 allél hordozása együttesen az IIM-ák megjelenésének rizikóját is fokozza. IIM betegeinken végzett non-invazív vascularis vizsgálataim igazolták, hogy myositisben – különösen dermatomyositisben - megfigyelhető az érfal rugalmasságának csökkenése, melynek hátterében a betegségek pathomechanizumusa mellett a krónikus gyulladás, az endothel dysfunctio, valamint a társuló cardiovascularis betegségek és a tradícionális cardiovascularis rizikófaktorok is állhatnak. Mindezek alapján IIM betegek esetében is fontos hangsúlyt fektetnünk a primer és szekunder prevencióra. A terhességek kimenetelének vizsgálata során kimutattuk, hogy az aktív anyai betegség mellett a polymyositis, az anti-Jo-1 pozitivitás és ízületi érintettség jelenthet fokozott rizikót a magzati szövődmények kialakulása szempontjából.Idiopathic Inflammatory Myopathies (IIM) are rare diseases commonly characterized by symmetric proximal muscle weakness that can be accompanied by various extramuscular and skin symptoms. There are many opportunities in IIMs research, as there are still unanswered questions also regarding etiology, pathogenesis and disease course. In rare diseases, we can successfully investigate the characteristics of a larger patient group, as we did first in these following themes. During the observation of four independent European adult IIM patient group smoking appears to be associated with increased risk for possession of anti-Jo-1 in HLA-DRB1*03 positive IIM cases. We hypothesise that an interaction between HLA-DRB1*03 and smoking may prime the development of anti-Jo-1 antibodies. Later, with non-invasive vascular measurements I can descirbe several vascular changes reflecting increased vascular stiffness in myositis patients compared to helathy controls. Vascular changes were more impressive in dermatomyositis which findings can be explained with the differences in pathomechanism. Beside the myositis, chronic inflammation, endothelial dysfunction, associated cardiovascular diseases and traditional cardiovascular risk factors may also impact vascular stiffness. These findings reflect the importance of primary and secondary prevention also in IIM. There is also few data about the interaction between myositis and pregnancy. Working in an international collaboration we have shown that beside active maternal disease, polymyositis, anti-Jo-1 positivity and joint involvement may represent an increased risk for fetal complications during myositis patients’pregnancy.d

Pharmacological management of dermatomyositis

K

Anti-SRP-pozitív myositises betegeink klinikai sajátosságai és terápiára adott válaszuk | Clinical features and therapeutic response of our anti-SRP positive patients with myositis

Absztrakt: Bevezetés: Az idiopathiás inflammatorikus myopathiák klinikai képe heterogén, csoportosításuk újabban a myositisspecifikus antitestek alapján történik. Egyik jellegzetes képviselőjük a szignálfelismerő részecske elleni antitest (anti-SRP-) pozitív típus, amelynek klinikai megjelenését súlyosabbnak tartják a többi myositisspecifikus antitestpozitív formához képest. Célkitűzés: A Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézetének Klinikai Immunológia Tanszékén kezelt 16 anti-SRP-pozitív csoportba tartozó beteg klinikai és kezelési adatainak összehasonlítása volt 16 antitestnegatív esettel. Módszer: Az anti-SRP-pozitív csoportban a manual muscle teszttel vizsgált izomgyengeség a kezelés előtt és után szignifikáns különbséget mutatott a kontrollcsoporthoz képest (χ2 = 0,006, illetve 0,019). A különbség a vázizmokra specifikus gyulladásos laboratóriumi paramétereknél ugyanígy jelentkezett, de a kezelés utáni laktátdehidrogenáz-értékek kivételével nem volt szignifikáns. Eredmények: Első vonalbeli szteroidkezelésre mindkét csoport jól reagált, azonban az antitestpozitív csoport rosszabb terápiás válaszát jelzi, hogy szignifikánsan több esetben volt szükség másodvonalbeli kezelésre. Következtetés: Mindezek alapján az anti-SRP-pozitív csoport súlyosabb klinikai lefutását és rosszabb terápiás válaszát állapítottuk meg. Orv Hetil. 2017; 158(35): 1382–1389. | Abstract: Introduction: Idiopathic inflammatory myopathies are a group of clinically heterogeneous diseases, which have been classified by myositis specific antibodies recently. The anti-SRP positive subset of this group is characterized by more severe clinical prognosis than other myositis specific antibody positive types. Aim: Our goal was to compare 16 anti-SRP positive patients in the Division of Clinical Immunology, Department of Internal Medicine, University of Debrecen with 16 antibody negative ones. Method: Muscle strength validated in both groups by the manual muscle test proved to be significantly decreased both before and after therapy (χ2 = 0.006 and 0.019) in the anti-SRP positive group. Results: Muscle-specific inflammatory laboratory parameters showed significant difference only in case of LDH-levels after therapy. Both groups showed good clinical response to first line steroid treatment, yet the significantly higher rate of second line administration suggests worse therapeutic response of the antibody positive group. Conclusion: Based on these facts we determined poor clinical prognosis and therapeutic response of the anti-SRP positive group. Orv Hetil. 2017; 158(35): 1382–1389

Long-term treatment of refractory myasthenia gravis with subcutaneous immunoglobulin

K

Az anti-Jo-1-pozitív antiszintetáz szindróma jellegzetességei gondozott betegeink alapján

Absztrakt Bevezetés: Az idiopathiás inflammatorikus myopathiák a proximális végtagizmok szimmetrikus gyengeségével jellemezhető szisztémás autoimmun betegségek. Az anti-Jo-1 antitest jelenléte jellegzetes klinikai tünetegyüttessel (myositis, arthritis, interstitialis tüdőbetegség, Raynaud-jelenség, láz, mechanikus kéz), az antiszintetáz-szindrómával társul. Célkitűzés: A Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Klinikai Immunológiai Tanszék által gondozott anti-Jo-1-pozitív betegek demográfiai adatainak, klinikai tüneteinek, illetve az alkalmazott kezelésüknek a vizsgálata. Módszer: 49 anti-Jo-1-pozitív beteg dokumentációjának retrospektív vizsgálatát végezték. Eredmények: A demográfiai és klinikai adatok nagymértékben hasonlítottak az irodalomban megtalálható más centrumok eredményeihez. Igazolták, hogy az anti-Jo-1-titer korrelál a betegség aktivitását is jelző kreatinkináz- és C-reaktív-protein-szintekkel. Kimutatták, hogy a betegség diagnózisakor mért bizonyos laboratóriumi eredmények (C-reaktív protein, Sjögren-szindrómához társuló antigén A, reumafaktor-pozitivitás), illetve klinikai tünetek jelenléte (láz, vasculitises bőrtünetek) az antiszintetáz-pozitív betegcsoporton belül rosszabb prognózisra utalhatnak. Következtetés: A fenti esetekben erélyesebb immunszuppresszív kezelés válhat szükségessé. Orv. Hetil., 2016, 157(15), 575–583

Szignálfelismerőrészecske-ellenes autoantitest-pozitív myopathia

Az idiopathiás gyulladásos myopathiák szisztémás, a pro- ximális végtagizmok szimmetrikus gyengeségével jelle- mezhetô autoimmun betegségek. Összeállításunk tárgya az idiopathiás inflammatorikus myopathiákban jelentkezô myositisasszociált és myositisspecifikus autoantitestek, azok közül is az anti-SRP antitestek. Az antitesthez kapcsolt autoimmun myopathiás esetek között anti-SRP autoantitest- pozitív myositiseket is igazolni tudunk. Cikkünkben leírjuk a szignálfelismerô részecske szerepét, utalunk szerkezetére és a fehérjeszintézisben betöltött funkciójára. Áttekintjük, hogyan azonosították a nekrotizáló autoimmun myopathiát, milyen különbségeket írtak le a klasszikus polymyositises esetekkel összevetve. Mint látni fogjuk, az anti-SRP titere korrelál a betegség aktivitásával. Irodalmi példákkal szol- gálunk a betegség gyermekkori megjelenésére, és további ritka esetekre is. Közleményünk végén egy saját esetünket is leírjuk, ezzel is szeretnénk a figyelmet felhívni a betegség fontosságára