Nemzet - jog - identitás. A státusztörvény végrehajtásának szociológiai vonatkozásai = Nation – Law – Identity. The Sociological Aspects of the Enforcement of the Status Law

Az elmúlt évek során megélénkült az érdeklődés a nemzet, a nemzeti hovatartozás, a nemzeti identitás, a nemzeti kisebbségek kérdésköre iránt. A magyar igazolványt igénylő személyek vizsgálatával, illetve a kedvezménytörvény hatálya alól kimaradó Ausztriában végzett kutatásokkal a nemzet, a nemzeti kisebbségek és a nemzeti identitás kérdéskörének empirikus tanulmányozásához kívántam hozzájárulni. A vizsgált kérdések a téma interdiszciplináris megközelítését indokolták, ahogy a következtetések is a politikatudományok/ szociológia/ jogtudományok hármasába sorolhatók. A kedvezménytörvény hatálya alá tartozó országokban élő, magyar és magyar hozzátartozói igazolványt 2002. január 1. és 2005. december 31. közt igénylő személyek vizsgálata egy feltáró jellegű kutatás volt, amelynek eredményei alapján például későbbi kvantitatív kutatások reprezentativitása biztosítható. Korábban nem volt információnk erről a több, mint 800 000 személyről, így a dolgozat egyik fő eredménye, hogy a magyar igazolványt igénylők teljes sokaságáról néhány alapadatot sikerült letisztázni. Az adatbázis tisztítását, illetve újabb változók hozzáadását követően egy részletesebb elemzést a romániai kérelmezők esetén végeztem el, egyrészt egyéni szintű adatelemzéssel, másrészt a településszintű aggregált adatok vizsgálatával. Ausztria esetén megállapítást nyert, hogy az ott élő magyarság státustörvény hatálya aluli kimaradása két tényezőre vezethető vissza. Egyik indok az Európai Uniónak a diszkrimináció tilalmának elvére való hivatkozása alapján történő nyomásgyakorlásban keresendő. Másrészt az ott élő, különböző történeti fejlődéssel jellemezhető bécsi és burgenlandi magyar közösségek körében megindult egy integrációs folyamat, amelyben törést jelentett volna a státustörvény meghatározta jogalanyiság, amely csak a burgenlandi magyarokra terjesztette volna ki a jogszabály hatályát. E probléma feltárása mellett a kutatás további fontos következtései fogalmazhatók meg az Ausztriában élő magyarság példája okán. Egyrészt, Románia esetén kiderült, hogy az egyéni identitások irányába elsődlegesen intézményi tényezőkön keresztül közvetítődő objektív ismérvek pozitív összefüggést mutattak a magyar igazolványok kérelmezésével. Az Ausztriával kapcsolatos kutatások egyik fő konklúziója, hogy önmagában a kisebbségi intézményrendszer megléte nem eredményezi a magyar nemzethez való tartozás szubjektív, érzelmi összetevőjét. A nemzethez való tartozás objektív/szubjektív kritériumai tehát legfeljebb egy irányba választhatók szét: ha elfogadjuk az identitásválasztás szabadságának elvét, a szubjektív érzés alapján a magyar nemzethez tartozónak definiálhatjuk például azokat a személyeket, akik nem beszélnek magyarul, nem rendelkeznek magyar felmenőkkel, egy afrikai törzsi vallás követői és lakóhelyük nem Magyarországon van. Az objektív kritériumok épp ennek okán nem képezik elégséges feltételeit egy egyén nemzeti identitásának meghatározásában. Másrészt, az ausztriai magyarokkal kapcsolatos szakirodalom állításaival egybehangzóan megállapíthatjuk, hogy e csoport etnikai kisebbségként határozható meg

Hátrányos helyzetű kistérségek népesedési viszonyai, különös tekintettel egyes etnikai különbségek vizsgálatára = Population development in less developed subregions in Hungary with special attention to some ethnic differences

A projekt keretében differenciális népesedési kutatásokat folytattunk a területi egyenlőtlenségek és a népesedési viszonyok összefüggéseinek feltárására. A kutatási periódus első felében kistérségi szintű demográfiai adatokat gyűjtöttünk és dolgoztunk fel. Az elemzés során megállapítható volt, hogy a legtöbb térségben a hátrányok és az azok kiegyenlítődését gátló társadalmi-demográfiai tényezők halmozottan jelentkeznek. Nem azonosíthatók regionális demográfiai profilok, azonban bizonyos népesedési jellemzők együttesen csak az északi országrészben fordulnak elő. A projekt második felében kvantitatív adatfelvételt készítettünk egy észak-magyarországi halmozottan hátrányos helyzetű térségben annak vizsgálatára, hogy mi állhat az erre a térségre jellemző magas termékenység hátterében, hogy vajon az alacsony iskolázottság hasonló termékenységi mintákhoz kapcsolódik-e az itt élő roma és nem-roma nők esetében. Eredményeink szerint a vizsgált térségben a termékenység a rendszerváltás előtt csökkent, jelenleg stagnál. A vizsgált térségben mind a roma, mind a nem-roma népesség termékenysége magasabb volt annál, mint amit az alacsony végzettségűekre számított országos átlag alapján várni lehetett. A várakozásnak megfelelően a roma nők magasabb gyermekszáma részben az alacsonyabb iskolázottságukkal volt magyarázható, de emellett az általános iskolát végzettek esetében ? minden egyéb tényező kontrollálása mellett ? az etnicitás önálló hatása is kimutatható volt a szült gyermekszámra. | The aim of the study was to analyse the relationship between socio-economic inequalities appearing in regional differences and population development. In the first year a subregional level database on various socio-economic and population development indicators was created. By cluster analysis significant differences in the demographic patterns of the most privileged subregions have been showed up. In the second year a questionnaire survey was taken among the female population of a multiply-disadvantaged area in North Hungary in order to examine what lay behind the high fertility typical of the area. We were particularly interested in whether low educational level is connected to similar fertility patterns among Romas and non-Romas living there. Fertility among both the Roma and non-Roma populations in this region was found to be higher than might be expected from the national average calculated for people of low educational level. The number of children among people living here decreased considerably before 1990, especially among the Romas, but the trend now seems to be stagnating. As for the effect of ethnicity on fertility, the examination by level of education had some surprising results. As expected, the higher level of fertility among Romas could partly be explained by their lower educational level. However, for those who had completed primary school the effect of ethnicity on the number of children born has also been demonstrated