2 research outputs found
Kultusz, identitás, imázs - A kultuszok társadalmi működőképességének elméleti és történelmi aspektusai = Cult, identity, image - Theoretical and historical aspects of social operativity of (literary) cults
A projekt fĹ‘ cĂ©lkitűzĂ©se többrĂ©tű volt: egyrĂ©szt az 1980-90-es Ă©vek fordulĂłján elindult irodalmi kultuszkutatás felelevenĂtĂ©se, másrĂ©szt Ăşjabb, fiatal kutatĂłk bevonása a munkába, harmadrĂ©szt a kutatások elmĂ©leti alapjainak megerĹ‘sĂtĂ©se rĂ©vĂ©n az interdiszciplináris kapcsolatok erĹ‘sĂtĂ©se Ă©s a kultuszkutatás beillesztĂ©se az ezredfordulĂł irodalom- Ă©s társadalomtudományos látkĂ©pĂ©be. A futamidĹ‘ alatt számos igen sikeresnek mondhatĂł konferencia segĂtette e cĂ©l megvalĂłsulását, több disszertáciĂł Ă©s szakdolgozat szĂĽletett a tĂ©mában, Ă©s a kutatĂłcsoporthoz nem tartozĂł tudĂłsok szĂ©les köre csatlakozott a munkához (ennek dokumentuma a kultuszkutatás kĂ©szĂĽlĹ‘ bibliográfiája is). A kultuszkutatás immár nemcsak irodalom-, hanem társadalom-, politika-, vagy művĂ©szettörtĂ©neti szempontbĂłl is Ă©rvĂ©nyes megközelĂtĂ©smĂłdnak számĂt. A futamidĹ‘ alatt több nĂ©pszerűvĂ© vált kötetet is megjelentettĂĽnk, Ă©s további három kötet anyaga vár (egyelĹ‘re forrás hiányában) kiadásra. | The aim of our project was many-sided: first, to revive the studies of literary cult begun at the turn of the decade of the 1990s; secondly, to initiate new, young researchers in the project; thirdly, to reinforce interdisciplinary connections by means of strengthening theoretical base of cult research and to incorporate cult studies in the social sciences and literary research of the millennium. During the duration of our project these aims were realized through a number of succesful conferences, several PhD- and Masters of Arts degree were completed on this subject, and many scholars joined to the project from outside the research group (as it is documented in the bibliography of cult research in preparation). Cult research is considered already as a valid approach not only from a literature historical point of view, it?s also important as a social-, political or art-historical access. During the term of the project the research group published several books which became quite popular, and there are also three more books waiting (because of lack of financial source, temporarily) to be published
Csokonai könyvtár (Bibliotheca studiorum litterarium)
Aligha vitatható, hogy a magyarországi felvilágosodás korában
Csokonai Vitéz Mihály életműve az az etalon, amely összevetési
alapul, zsinĂłrmĂ©rtĂ©kĂĽl szolgál eszmei Ă©s művĂ©szi teljesĂtmĂ©nyek
megközelĂtĂ©sĂ©hez, mĂ©rlegelĂ©sĂ©hez, minĹ‘sĂtĂ©sĂ©hez. Ez pedig kellĹ‘
indokot szolgáltat arra, hogy a felvilágosodás kutatásának aktuális
kérdéseit épp Csokonai szülővárosában tekintsék át a kutatók, s
épp Debrecenben kerüljön sor országos méretű, interdiszciplináris
konferenciára, amelyik a korszak vizsgálatának újabb eredményeit
összegzi, a kĂĽlönfĂ©le nĂ©zeteket egymással szembesĂti, a továbblĂ©pĂ©s
Ăştjait megkĂsĂ©rli felderĂteni, betájolni.
Nem kötődött a rendezvény jubileumhoz, legfeljebb annyiban,
hogy 1995-ben vetette fel a kérdést: jelentett-e az 1795-ös év valamilyen
alapvető cezúrát a magyar - vagy az európai - irodalom
történetében? Folytonosság vagy változás - netán épp fordulat -
jellemzi-e erősebben az 1790-es éveket? Milyen eszmei, esztétikai
erővonalak határozták meg a Martinovics-összeesküvés évtizedének
összképét? Mennyire kell a magyar irodalom történeti periodizációjának
mindezt figyelembe vennie? Mit mutat Csokonai példája:
lehetett-e számára különös jelentősége az 1795-ös évnek?
Ilyenféle kérdésekre keresett választ a Debreceni Akadémiai Bizottság
székházában, 1995 márciusában rendezett konferencia,
amelynek anyagát - tematikus egységekbe rendezve - adja közre
kötetünk. A hazaiak mellett a közép-európai jelenségek is szerepelnek
a témák között, jelezve, hogy a magyar felvilágosodás
elválaszthatatlan az európaitól, szerves része annak, s a komparatisztika
szempontját még a korábbiaknál is erősebben érdemes
Ă©rvĂ©nyesĂteni a jövĹ‘ben. A magyar Ă©s eurĂłpai helyzet egyĂĽttes
elemzĂ©se, a rĂ©szletek feltárása talán már e kötetben is elĹ‘segĂti a
felvilágosodásrĂłl kialakult kĂ©p árnyalását, gazdagĂtását.Bitskey István, ElĹ‘szĂł, 9-10. Csetri Lajos, Folytonosság Ă©s változás a felvilágosodás
kori magyar irodalomban, 13-34. Vajda György Mihály, A felvilágosodás századának
fordulója: döntő változások kora az európai irodalomban, 34-54. Debreczeni Attila, Az érzékenység eszmetörténeti vonatkozásai
a XVIII. század végének magyar irodalmában,
55-66. Taxner-TĂłth ErnĹ‘, Nyomdaipar, Ăşjságok Ă©s könyvek a felvilágosodás kibontakozásában, 69-80. Pavercsik Ilona, A „megvilágosodott" ĂrĂłk munkái a pesti könyvkereskedelemben, 81-87. Penke Olga, "A Könyveknek veleje" - a felvilágosodás egy rövid műfajának magyarországi törtĂ©nete (1780-1830), 88-101. Fekete Csaba, A református egyház a tĂĽrelmi rendelet után, 102-119. Csorba Sándor, Az 1806-os törĂ©svonal mentĂ©n (Kultsár
István Ă©s a Hazai TudĂłsĂtások), 120-134. Csetri Elek, A magyar jakobinus mozgalom erdĂ©lyi összefĂĽggĂ©sei, 135-144. Egyed Emese, A Barcsay-ĂĽgy, 145-158. Vörös Imre, Neoklasszicizmus Ă©s forradalom - MariĂ©-
Joseph ChĂ©nier munkásságának tĂĽkrĂ©ben, 161-171. Madarász Imre, A felvilágosodás korának olasz klasszikusai a francia forradalomrĂłl Ă©s NapĂłleonrĂłl, 172-179. Sárközy PĂ©ter, Az olasz XVIII. századi művelĹ‘dĂ©s szerepe a magyar felvilágosodás kiformálĂłdásában, 180-201. Szilágyi Ferenc, Voltaire PoĂ©me sur Le DĂ©sastre de Lisbonne cĂmű versĂ©nek ismeretlen magyar fordĂtása a XVIII-XIX. század fordulĂłjárĂłl, 202-221. Kiss Sándor, StĂlusvizsgálatok a XVIII. század vĂ©gĂ©nek
prózájában, 222-229. Földvári Sándor, A felvilágosodás fordulatának recepciója a kárpátaljai kultúrában (Lutskay Mihály
és nemzedéke), 230-240. Kókay György, A nemzeti fejlődés és az európai integráció
kérdései a XVIII. század végi magyar
irodalomban, 243-250. Margócsy István, A magyar nyelv státusa a XVIII. század második felében, 251-259. Kecskés András, Hagyományőrző és hagyományteremtő
törekvĂ©sek a versĂşjĂtás korában, 260-277. Szilágyi Márton, Az Uránia eszmetörtĂ©neti helye a források tĂĽkrĂ©ben, 278-294. Fábri Anna, HĹ‘snĹ‘k Ă©s ĂrĂłnĹ‘k a XVIII-XIX. század fordulĂłjának magyar irodalmában, 295-308. Zentai Mária, TanĂşlt fĂĽlek Ă©s rongyon gyűlt munkák (Csokonai dĂ©vajságairĂłl Ă©s megĂtĂ©ltetĂ©sĂĽkrĹ‘l), 309-317. SzajbĂ©ly Mihály, KöltĂ©szet Ă©s prĂłza viszonya Csokonai VitĂ©z poĂ©tikájában Ă©s szĂ©pĂrĂłi kĂsĂ©rleteiben, 318-328. Nagy Imre, A feleslegessĂ© vált áldozat (UngvárnĂ©meti
Tóth László „Nárcisz"-a és a pásztorjáték), 329-343. Borbély Szilárd, Ahogy Kölcsey olvassa Csokonait, 344-352. Dávidházi Péter, Párbeszéd korszakok határán, Egy
sokatmondó félreértés Kazinczy és Toldy levelezésében, 355-364. Nagy Miklós, XIX. századi szépprózánk a felvilágosodásról,
Martinovicsok mozgalmáról, 365-371. D. Molnár István, 1772, 1795, 1820 körül (Határkövek
a magyar Ă©s a lengyel irodalom Ăştján), 372-379. Fried István, A felvilágosodás, a forradalom Ă©s öröksĂ©ge az eurĂłpai irodalmakban, 380-388. Mezei Márta, Egy korszak vĂ©ge az irodalomtörtĂ©netĂrásban,
389-398. BĂrĂł Ferenc, 1795: fordulat, korszakhatár vagy más?, 401-410.
NĂ©vmutatĂł, 411-423