Növénykórokozó és mikotoxin-termelő gombák levegőmikológiai vizsgálata = Aeromycological research on plant pathogenic and mycotoxin-producing fungi

A gombafajok nagy része a levegőben terjed, melyben ezáltal a fajszám igen magas lehet. Célul tűztük ki a gombafaj összetétel, a spórakoncentráció, a csírázási képesség, a méreteloszlás, a toxintartalom, valamint az időjárás hatásának vizsgálatát, két légmintavételi magasságban. Eredmények: 1. Fusarium spóratípusok légköri eloszlása csak magas koncentráció esetén különbözött. Valamennyi, kukoricaültetvény levegőjéből izolált F. verticillioides hordozta a fumonizin termeléséért felelős genetikai információt (VERTIF 1/2). 2. Gabonatárház levegőjéből 27 gombafaj (pl.Tilletia caries, Aspergillus flavus) előfordulását jeleztük; spóráikat a cellatöltés/ürítés keltette turbulens légáramlatok terjesztik. 3. A légkör biodiverzitását elsőként vizsgáltuk indexekkel. Kimutattuk, hogy a napfényes órák száma csökkenti a légköri diverzitást, mert ekkor a Cladosporium koncentráció megnő. A légkör fajgazdagságát vizsgáltuk az ELTE orchidea gyűjteményében is, ahol veszélyeztetett fajokat tartanak fenn. 58 nemzetséget mutattunk ki; a kórokozó gombák közül a legjelentősebbek a Fusarium oxysporum, Myrothecium roridum és a Colletotrichum gloeosporioides. Itt a gombafaj összetételt a gazdanövények és a mesterséges klíma határozza meg. Levegőből kimutattunk egy ismeretlen spóratípust, melyet a tudományra új fajként és új nemzetségként írtunk le (Pyrigemmula aurantiaca). E faj szőlő és számos más növényfajon gyakori. Az eredményeink alapján a spórák légköri terjedési modelljét is továbbfejlesztettük. | The majority of fungal species are air-dispersed, thus the fungal diversity of the atmosphere is high. Our aims were to investigate the species composition, concentration, germinability, size distribution, toxine production and meteorological effects in 2 sampling heights. Results: 1. Size distribution of airborne Fusarium spore types in a corn field showed significant differences only in a high concentration period. The fumonisine production potential (VERTIF 1/2) was detected in all of the airborne isolates of F. verticillioides. 2. In the air of a grain warehouse 27 fungal species were recorded, incl.Tilletia caries and Aspergillus flavus. Their spores were dispersed by air turbulence of silo loading/unloading. 3. Air biodiversity was first time studied using biodiversity indices. The number of sunny hours reduce the fungal diversity in the air, making the Cladosporium spp. dominant. Species composition was also studied in the ELTE orchidarium, which serves for ex situ species conservation. A total of 58 genera was recorded from the air. The most important phytopathogenic fungi were Fusarium oxysporum, Myrothecium roridum and Colletotrichum gloeosporioides. Apparently, a specific mycobiota developed due to the climate and hosts grown there. An unknown spore type was detected in the air samples and described as new species and genus (Pyrigemmula aurantiaca). It is common on grapevine and other plants. The „airborne path” model of fungal spore dispersal was also developed

Fumonizineket-termelő Fusarium verticillioides genotípusok azonosítása, elterjedésük felmérése a hazai kalászos gabona- és kukorica-termőhelyeken = Determination of fumonisins-producing genotypes of Fusarium verticillioides associated with small-grain cereals and maize in Hungary

A fumonizinek 1988 óta ismert mikotoxinok, amelyeket négy csoportba (A, B, C, P) sorolnak. Toxikológiai szempontból a B-csoportba tartozó fumonizinek (FB1, FB2, FB3, FB4) a legfontosabbak. A Fusarium verticillioides amely a kukorica kórokozója, a legfontosabb fumonizin-termelő penészgomba. A F. verticillioides tiszta, rizstenyészeteiben képzödő fumonizinek 70-80%-a FB1. Az általunk használt érzékeny, egyben szelektív módszer az RP-HPCL/ESI-IT-MS esetében csökken a műtermék képződés lehetősége, valamint a gombatenyészetekből készített kivonatok további tisztitása nélkül használhatok eddig ismeretlenfumonizin-analógok kimutatására és azonosítására. Optimalizáltuk az RP-HPLC elválasztás körülményeit, valamint a rizstenyészetekből történő fumonizin kivonás paramétereit is. Hatvan F. verticillioides, egyspórás genotípusainak rizstenyészet kivonatának vizsgálata során egyrészt kimutattunk az A-, B-, C-, P-csoportba tartozó fumonizineket, másrészt új eddig leíratlan fumonizineket is találtunk. Jelenleg 124 fumonizin-típusú anyagcseretermék feldolgozása folyik. A különböző szubsztrátumokról származó hatvan hazai származású F. verticillioides genotípus B-csoportba tratozó fumonizinjeinek minőségi és mennyiségi jellemzőit vizsgáltuk. Eredményeink alapján feltételezzük fumonizin kemotípusok létezését, amely erdmények közlése folyamatban van (Szécsi et al. 2008: Occurring of fumonisin chemotypes in Hungarian Fusarium verticillioides population. Kézírat). | Fumonisins were produced in a rice culture infected with Fusarium verticillioides. To decrease the possibility of the formation of artifacts, the fumonisins were analyzed by reversed-phase high-performance liquid chromatography with electrospray ionization ion trap tandem mass spectrometry (RP-HPLC/ESI-IT-MS) immediately after the extraction of the culture material without any sample clean-up. In addition to already known fumonisins (FA, FB, FC, FP), numerous new fumonisin mycotoxins and fumonisin-like compounds (124) were detected. On the basis of the IT-MS data, detailed fragmentation pathways including new mechanisms were proposed for the different series of fumonisins. Most field isolates of F. verticillioides produce the full complement of FB1, FB2, FB3, and FB4. Fumonisin-nonproducing isolates were not in investigated population. In this study, we examined diversity of fumonisin chemotypes of Hungarian field isolates of F. verticillioides

Faodvak: az ökológusok öröme, a fák gyötrelme

A vízzel telt faodvak (dendrotelmák) igen dinamikus, rendkívül jelentős biológiai sokféleséggel bíró ökológiai rendszerek. Az éghajlati viszonyok és az adott időjárás változásai nagy mértékű hatásokat fejthetnek ki e kis víztestek mikro-ökoszisztémájára. Jelen cikkben szeretnénk ismertetni, miként is alakulhatnak ki, és milyen célokat szolgálhatnak a vízzel telt faodvak mind a tudomány, mind a biológiai oktatás számára

Modeling the dispersion of Ambrosia artemisiifolia L. pollen with the model system COSMO-ART

Common ragweed (Ambrosia artemisiifolia L.) is a highly allergenic plant that is spreading throughout Europe. Ragweed pollen can be transported over large distances by the wind. Even low pollen concentrations of less than 10 pollen m−3 can lead to health problems in sensitive persons. Therefore, forecasting the airborne concentrations of ragweed pollen is becoming more and more important for public health. The question remains whether distant pollen sources need to be considered in reliable forecasts. We used the extended numerical weather prediction system COSMO-ART to simulate the release and transport of ragweed pollen in central Europe. A pollen episode (September 12–16, 2006) in north-eastern Germany was modeled in order to find out where the pollen originated. For this purpose, several different source regions were taken into account and their individual impact on the daily mean pollen concentration and the performance of the forecast were studied with the means of a 2 × 2 contingency table and skill scores. It was found that the majority of the pollen originated in local areas, but up to 20% of the total pollen load came from distant sources in Hungary. It is concluded that long-distance transport should not be neglected when predicting pollen concentrations

A globális megatrendek – világjárványok és globalizáció, technológiai fejlődés és klímaváltozás – hatása a mikroszkopikus gombák terjedésére Magyarországon

A golbális megatrendek olyan lassú folyamatok, amelyek kezdetben alig észrevehetők, később azonban hosszú távú globális hatásokat okoznak. Néhányuk – a világjárványok és a globalizáció, a technológiai fejlődés, valamint az éghajlatváltozás – jelentős hatással van hazánk mikroszkopikus gombavilágára. A globalizáció révén nagy mennyiségű gombaspórát és inokulumot hurcolnak be a személy- és áruforgalommal, főként importált trópusi gyümölcsökkel, talajjal és csomagolóanyagokkal. A technológiai fejlődés következtében ezek a gombák új élőhelyekre tesznek szert az emberek közvetlen környezetében, épületek, háztartási vizes berendezések belső terében. Az éghajlatváltozás következtében különböző idegenhonos fajok egyre nagyobb valószínűséggel telepednek meg a régió természetes élőhelyein is. E behurcolt gombák között számos, az emberi egészségre vagy a mezőgazdasági termelésre kockázatot jelentő faj lehet. A globális megatrendek gombafajokra gyakorolt hatásai számos új gazdasági, egészségügyi, növény- és környezetvédelmi problémakör fontosságára hívják fel a figyelmet. A megatrendek mikrogombákra gyakorolt hatását fontos figyelembe venni a különböző védekezési módszerek kidolgozása során, amelyeket be kell építeni az adaptációs stratégiákba. Jelen összefoglaló közleményünk célja ezeknek a veszélyeknek és a megelőzési stratégiákra irányuló javaslatok bemutatása