Az önkéntességre motiváló tényezők és az értékrend összefüggése a hazai Z generáció körében = Correlation between Drivers of Volunteering and the Moral Code among Generation Z Hungarians

A tanulmány a magyar Z generáció önkéntes programokban való részvételét vizsgálja azzal a céllal, hogy feltárja, milyen értékrenddel jellemezhető az önkéntesség iránt különböző motivációval bíró fiatalok köre. A tanulmány elméleti kitekintésének egyik pillére a generációs marketing, azon belül is a Z generáció jellemzői. Másik pillére a kutatás tárgyát képező, tudásmegosztáson alapuló önkéntes tevékenység, a pro bono, a munkáltatói márkaépítés aspektusából vizsgálva. Az eredmények révén statisztikailag is igazolható, hogy az önkéntességben való részvétel motivációja összefügg az egyéni értékrenddel, így elmondható, hogy az önkéntesség iránt eddig még motiválatlan(abb) fiatalok elzárkózásának oka a kiforratlan értékorientáció, sok esetben az információ hiánya, és nem az értékrendben gyökerező markáns elzárkózás vagy empátia hiánya. A tanulmányban bemutatott eredmények gyakorlati támpontot adhatnak a pro bono aktivitásokat szervező intézményeknek és vállalatoknak, főként a fiatal generációt megszólítani kívánó szervezetek számára

ZAŠTO JE POTREBNO UČITI O FINANCIJAMA? REZULTATI NA TEMELJU MIŠLJENJA GENERACIJE Z

The concepts of financial culture and financial literacy are today’s popular research topic. Numerous research and analyses deal with topic of the financial culture of the population, and whether it has improved nearly ten years aft er the crisis. Different dimensions of financial culture are distinguished and examined for different age groups of the population. Nowadays, there are no countries that have not taken steps to develop and expand financial knowledge, but these steps have mostly been delayed. Many organizations deal with measuring the financial culture on the national and international level. The results of investigations have already in many cases drawn attention to deficiencies, and to the areas needing development, which is necessary and important. Primary actors of development are educational institutions at the primary, secondary and tertiary level. But do students know the purpose of developing financial culture, do they recognize its importance? Th e aim of the study is to explore the views of students starting higher education on financial culture, financial literacy, the main motivations and goals in order to train future generations for future challenges and expectations in finances.Koncepti financijske kulture i financijske pismenosti danas su popularne teme istraživanja. Brojna istraživanja i analize bave se temom financijske kulture stanovništva i pitanjem je li se ta kultura poboljšala deset godina nakon krize. Razlikuju se i istražuju različite dimenzije financijske kulture za različite dobne skupine stanovništva. Danas su sve države poduzele korake kako bi razvile i proširile financijsku pismenost, ali su ti koraci većinom zakašnjeli. Mnoge organizacije bave se mjerenjem financijske kulture na nacionalnoj i međunarodnoj razini. Rezultati istraživanja već su u mnogim slučajevima ukazali na nedostatke i na područja koja treba dalje razvijati, što je potrebno i važno. Primarni akteri razvoja su obrazovne institucije na primarnoj, sekundarnoj i tercijarnoj razini. Međutim, znaju li studenti svrhu razvijanja financijske pismenosti, prepoznaju li njezinu važnost? Cilj rada je istražiti stavove studenata koji započinju visokoškolsko obrazovanje o financijskoj kulturi, financijskoj pismenosti, motivaciji i ciljevima kako bi se buduće generacije moglo pripremiti za izazove i očekivanja u financijama u budućnosti

Értékrendalapú fogyasztói magatartásmodellek érvényessége a Z- és Y-generáció pénzügyi tudatossága esetén

Kutatásunk célja annak vizsgálata volt, hogy az értékrendalapú fogyasztói magatartásról szóló elméletek – azaz az egyéni értékorientáció és a konkrét fogyasztói döntés közötti összefüggés – érvényes-e a pénzzel kapcsolatos döntések terén is. A 3736 fős mintának a 91 százaléka az Y- és a Z-generáció tagjai közül került ki, 17:74 arányban. A kapott eredmények alapján kijelenthetjük, hogy a kiválasztott generációk értékrendje, gondolkodásmódja sajátos, eltérést mutat a korábbi generációkhoz képest, továbbá a formálható értékítéletük okán fogyasztói és vásárlói döntéseik – beleértve a pénzügyi döntéseket is – a megfelelő eszközökkel befolyásolhatók. A primer vizsgálat keretében elemeztük a fiatalok pénzzel kapcsolatos értékorientációját és azt tapasztaltuk, hogy a pénz biztonsági szerepét, hosszú távú értékdimenzióját tartották a legfontosabbnak. Vizsgáltuk továbbá a fiatalok pénzzel való bánásmódját, pénzügyi döntéseinek mikéntjét is. E tekintetben azt láthattuk, hogy az egyik legjellemzőbb vonás az ártudatosság, másrészt a pénzügyi döntésekkel kapcsolatos tájékozódás, amely az attitűd kognitív részének erősségét igazolta. Ezentúl a kutatás eredményeként a pénz értékének megítélése szerint négy, a pénzzel való gazdálkodás alapján pedig hét fogyasztói csoportot tudtunk karakterizálni a fiatalok körében. Az egyes fogyasztói szegmensek közötti kapcsolat elemzése beigazolta, hogy a pénz értékének megítélése és a pénzügyi döntés mikéntje között összefüggés mutatható ki. Az egyes szegmensek jellemzésénél egyértelműen kiderült, hogy mely csoportok esetében szükséges a pénzzel kapcsolatos ismeretek erősítése, mely csoportok lehetnek referenciák, véleményvezérek a pénzzel kapcsolatos tudatos bánásmód erősítése során

Miért fontos a pénzügyi ismeretek oktatása a Z generáció véleménye alapján?

A pénzügyi kultúra és a pénzügyi műveltség fogalma napjaink népszerű kutatási témája. Számos elemzés foglalkozik azzal, hol áll és javult-e a válság után közel tíz évvel a a különböző országok lakosságának pénzügyi kultúrája. Napjainkban már nincs olyan ország, mely ne tett volna lépéseket a pénzügyi ismeretek fejlesztése, bővítése terén, azonban ezek a lépések zömmel késve indultak el. A pénzügyi kultúra mérésével sok szervezet foglalkozik nemzeti és nemzetközi szinten. A vizsgálatok eredményei már számos esetben felhívták a figyelmet a hiányosságokra, a fejlesztés szükségességére, melynek elsődleges szereplői az oktatási intézmények alap-, közép- és felső szinten egyaránt. De vajon a diákok tudják-e a pénzügyi kultúra fejlesztésének célját, ismerik-e annak fontosságát? A tanulmány célja, hogy feltárja a felsőoktatásba belépő Z generációs hallgatók véleményét a pénzügyi kultúra, a pénzügyi ismeretek fejlesztéséről, a fő motivációkat és célokat annak érdekében, hogy a jövő nemzedéke már célirányosabban felkészülhessen a jövő kihívásaira és elvárásaira

Az önkéntesség motivációs ereje értékrendalapú megközelítés a Z generációs fiatalok körében

Jelen tanulmányban a magyar Z generáció önkéntes programokban való részvételét vizsgálták az önkéntesség iránt különböző motivációval bíró fiatalok értékrendjének megismerése céljából. A tanulmány elméleti kitekintésének egyik pillérét az önkéntesség jellemzői adják. Emellett második pillérként megjelenik a generációs marketing és azon belül is a Z generáció jellemzői. A harmadik pillér a pro bono program. Az ilyen jellegű önkéntes programok egyre nagyobb mértékben kapnak helyet a vállalatok munkaerő-megtartó és ösztönző eszközei között, a vállalati reputációt és a munkavállalói lojalitást egyaránt erősíteni képes employer branding aktivitásként. A tanulmányban bemutatott részeredményekből kiderül, hogy a fiatalokat leginkább saját fejlődésük és önmegvalósításuk motiválja az önkéntes programokban való részvétel során, mely a generáció sajátosságaival összecsengő eredmény. Az önkéntességben való részvétel motivációja összefügg az egyéni értékrenddel, így elmondható, hogy az önkéntesség iránt eddig még motiválatlan(abb) fiatalok elzárkózásának oka a kiforratlan értékorientáció, sok esetben az információ hiánya és nem az értékrendben gyökerező markáns elzárkózás vagy empátia hiánya

Mi lett fontos a pandémia alatt? Preferenciák, vásárlói szokások átértékelődése a koronavírus-járvány hatására a különböző generációk szemével

A pandémia alatt megváltoztak a vásárlói preferenciák, a fogyasztói kosár összetétele. Az egyes generációk másként látják a vírus életünk különböző területére gyakorolt hatását, mely nagyban összefügg az egyes generációkat jellemző általános értékrenddel. A kutatás fókuszában azon összefüggés elemzése áll, hogy a generációspecifikus értékrend milyen módon függ össze a vírus okozta fogyasztói és vásárlói magatartás változásával. A szerzők a primer adatelemzés során két kutatási hipotézis vizsgálatára fektettek hangsúlyt (H1) a koronavírus hatására módosultak a vásárlói szokások, a fogyasztói kosár összetétele, (H2) a vásárlói szokások különbséget mutatnak az egyes vizsgált generációk esetében (H2/a) és összefüggésben állnak az egyéni értékrenddel is (H2/b). Az eredmények fényében megállapítható, hogy milyen módon változott meg a fogyasztói kosár összetétele, generációspecifikusan elemezve azt, hogy mely termék és szolgáltatás vásárlása került előtérbe a pandémia hatására

Értékrendalapú élelmiszer-fogyasztói magatartásra vonatkozó minták a Z generáció körében = Value-Based Food Consumer Behaviour Patterns for the Z Generation

In my study, I chose value-based theories among the various behavioural sciences as the focus, which have the common characteristic of suggesting a connection between the reasons for consumers choosing various products or services, and the consumers' value systems. This base concept inspired me to conduct my own primary data analysis, and try to find connections between value systems and consumer behaviour on my own. Specifically, I wished to analyse the foodstuffs consumption habits of the Z Generation, or to be more precise, healthy eating habits. The other pillar of the topic is generation marketing, which also states that value systems are the differentiator among the different generations. In light of the Z generation being the potential customer base creating a demand that's willing and capable of paying, I believe it's fruitful and imperative that the specific foodstuffs consumption preferences and decisions be understood about this generation. During my primary research, I focused on the Z Generation's members, collecting qualitative and quantitative data, and conducting analyses on this generation's value system, foodstuffs consumption behaviour, and their ideas about healthy eating habits. Based on the results, we can see the value orientation of the future generation, and understand how important they consider their own health, and what they do to preserve it. Beyond this, research results also help outline the relevant foodstuffs consumption habits of the generation, which may help define the target groups of healthy lifestyle, and better organise health education campaigns aimed at the Z Generation.A téma aktualitását és elméleti bázisát kettő pillér adja: az értékrend-alapú fogyasztói magatartásra vonatkozó elméletek és a generációs marketing. Az fogyasztói magatartásra vonatkozó elméletek közül vizsgálatom fókuszában az értékrendalapú elméletek állnak, melyek közös vonása, hogy a fogyasztó termék- és szolgáltatásválasztásának indítékai és az értékrendszer között összefüggést feltételeznek. Ez az alapkoncepció inspirált arra, hogy az értékrend és a fogyasztói magatartás összefüggéseit saját primer vizsgálat keretében generációspecifikusan elemezzem a Z generáció élelmiszer-fogyasztói szokásainak, azon belül is az egészséges táplálkozás iránti attitűdjének vizsgálata révén. A téma másik pillére a generációs marketing, mely a különböző generációk közötti eltérések végső eredőjeként szintén az értékrendet nevezi meg. Tekintettel arra, hogy a Z generáció a közeljövő potenciális fizetőképes keresletet teremtő fogyasztói bázisa lesz, megítélésem szerint érdemes és hasznos a generáció sajátos élelmiszer-fogyasztói preferenciájának, döntéseinek megismerése. Primer vizsgálatom során a Z generáció tagjaira fókuszáló kvalitatív és kvantitatív adatfelvétel keretében elemeztem e generáció értékrendjét, élelmiszer-fogyasztói magatartását és az egészségről,  egészséges táplálkozásról alkotott véleményét. Kvalitatív kutatás keretében húsz mini fókuszcsoportos interjút bonyolítottam le félig strukturált interjúvázlat segítségével. A kvantitatív kutatás keretében pedig sztenderdizált kérdőíves megkérdezést folytattam le, melynek eredményeként több mint 500 értékelhető kérdőívet elemeztem ki. Mindkét kutatás során szűrőfeltétel volt, hogy az alanyok életkor szerint a Z generáció köréből kerüljenek ki. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a jövő nemzedéke milyen értékorientációval rendelkezik, és mennyire tartja fontosnak egészséget, mit tesz annak megóvása érdekében. Ezen felül a kutatás eredményei segítségével kirajzolódnak a Z generáció körében releváns élelmiszer-fogyasztói magatartásra vonatkozó minták, melyek segítségül szolgálthatnak az egészséges táplálkozás célcsoportjainak definiálásához és a Z generációra irányuló egészségnevelő kampányokhoz. &nbsp