The Role of Perceived In-Group Moral Superiority in Reparative Intentions and Approach Motivation

Three studies examined how members of a national group react to in-group wrongdoings. We expected that perceived in-group moral superiority would lead to unwillingness to repair the aggression. We also expected that internal-focused emotions such as group-based guilt and group-based shame would predict specific, misdeed-related reparative intentions but not general approach motivation toward the victim groups. In Study 1, facing the in-group’s recent aggression, participants who believed that the Hungarians have been more moral throughout their history than members of other nations, used more exonerating cognitions, experienced less in-group critical emotions and showed less willingness to provide reparations for the members of the victim group. Study 2 and Study 3 confirmed most findings of Study 1. Perceived in-group moral superiority directly or indirectly reduced willingness to provide either general or specific reparations, while internally focused in-group critical emotions predicted specific misdeed-related reparative intentions but not general approach motivation. The role of emotional attachment to the in-group is considered

The Role of Perceived In-group Moral Superiority in Reparative Intentions and Approach Motivation

Three studies examined how members of a national group react to in-group wrongdoings. We expected that perceived in-group moral superiority would lead to unwillingness to repair the aggression. We also expected that internal-focused emotions such as group-based guilt and group-based shame would predict specific, misdeed-related reparative intentions but not general approach motivation toward the victim groups. In Study 1, facing the in-group’s recent aggression, participants who believed that the Hungarians have been more moral throughout their history than members of other nations, used more exonerating cognitions, experienced less in-group critical emotions and showed less willingness to provide reparations for the members of the victim group. Study 2 and Study 3 confirmed most findings of Study 1. Perceived in-group moral superiority directly or indirectly reduced willingness to provide either general or specific reparations, while internally focused in-group critical emotions predicted specific misdeed-related reparative intentions but not general approach motivation. The role of emotional attachment to the in-group is considered

Social Cognition and Democracy: The Relationship Between System Justification, Just World Beliefs, Authoritarianism, Need for Closure, and Need for Cognition in Hungary

This research was aimed at examining just-world beliefs, system justification, authoritarianism, and cognitive style in a nationally representative sample (N = 1000) in Hungary, and at relating these phenomena to various demographic and political variables to find out whether the findings in Hungary would differ from its Western counterparts. According to system justification theory, there is a psychological motive to defend and justify the status quo. This theory has been tested several times in North American and Western European samples. The core finding of our study was that Hungarian people, unlike people in Western democracies, did not justify the existing establishment. There was strong pessimism with regard to the idea that the system serves the interests of the people. Members of disadvantaged groups (people with low economic income and/or far right political preference) strongly rejected the system. System justification beliefs were moderately related to just world beliefs, and there was a significant relationship between some aspects of need for closure (need for order, discomfort with ambiguity, and closed-mindedness) and authoritarian beliefs. Need for cognition was only related to one aspect of need for closure: closed-mindedness. The voters of right-wing parties did not display higher levels of authoritarianism than the voters of the left social-democrat party. The role of demographic and political variables, limitations, and possible developments of this research are discussed

Sérülékeny identitás a kollektív áldozati tudat pszichológiai hatásai

Tanulmányunkban a kollektív áldozati tudat nevű jelenség magyar nyelvű összefoglalóját kívánjuk nyújtani. Kollektív áldozati tudatról akkor beszélünk, ha egy csoport tagjai között nagyjából egybehangzóan osztott az a vélekedés, hogy a saját csoport egyszeri vagy akár sorozatos támadásoknak volt kitéve más csoportok által. Ezeket a támadásokat, amellett, hogy nem megérdemeltnek és igazságtalannak ítélik meg, olyan, a moralitás szabályait figyelmen kívül hagyó szándékos károkozásnak tartják, melyek bekövetkeztét a csoport nem volt képes megakadályozni, ezért kiszolgáltatottnak érzi magát. Ez a fajta identitáskonstruálás nemcsak a saját csoport belső működésére és jövőjére, hanem más csoportokkal való kapcsolataira nézve is jelentős hatással van. A jelenség ismertetése során kitérünk a fogalom meghatározásával és operacionalizálásával kapcsolatos problémákra. Bemutatásra kerülnek a csoportszintű áldozattá válás tapasztalatát meghatározó dimenziók, a történelmi viktimizáció eredményeképpen létrejött kollektív áldozati identitás fenntartásának és továbbadásának módjai; emellett az áldozati identitáskonstruálás jelenségének funkciói, valamint destruktív és — lehetséges — konstruktív következményei is. Végezetül, a magyar történelmi pálya sajátosságaiból eredeztethető áldozati identitásállapot jellemzőit tárgyaljuk az elmúlt évek/évtizedek magyar társadalomtudományi kutatásai és elmélkedései alapján

A telemedicina lehetőségei a COVID–19-pandémia kapcsán a nemzetközi és a magyarországi tapasztalatok és ajánlások tükrében

A WHO által 2020. március 11-én hivatalosan is pandémiának nyilvánított COVID–19-járvány ismét felhívja a figyel- met a telemedicina lehetőségeire. Az új koronavírus-fertőzés megfékezése érdekében, az ellátórendszer működtetése során, a fertőződés kockázatának maximális csökkentése mellett új utakat, módszereket, platformokat kell találnunk. Célunk, hogy szakirodalmi összegzéssel és gyakorlati szempontú útmutatók révén, valamint a hazai telefogászat kü- lönleges példáján keresztül bemutassuk, milyen kísérletek történtek a COVID–19-járvány kapcsán a telemedicinának az ellátásba való bevonására mind a nemzetközi, mind pedig a hazai ellátórendszerek különböző szintjein. Mind a nemzetközi, mind a hazai adatok azt mutatják, hogy a telemedicina kiemelt szerepű lehet a triázs folyamatában, a fertőzöttek korai kiemelésében, diagnosztizálásában, ellátásában, betegútjának menedzselésében úgy, hogy a szaksze- mélyzet nem érintkezik a potenciálisan fertőzött páciensekkel. Ugyancsak fontos szerepe van a gondozott, krónikus betegséggel élő páciensek állapotának távoli monitorozásában, ellátásában és a veszélyeztetett egészségügyi dolgozói csoport ellátásba való visszakapcsolásában. A potenciális előnyök mellett nem szabad megfeledkeznünk a telemedici- nális ellátás korlátairól, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy széles hozzáférhetősége miatt a veszélyhelyzet kapcsán kellő rugalmasságot adhat mind az alapellátás, mind a szakellátás számára. Éppen ezért mielőbb szükséges a hazai szakmai irányelveket, a jogi és a finanszírozási lehetőségeket e területen hosszú távon fenntartható módon is megha- tározni

Az okostelefon- és közösségimédia-addikció hatásai a munka világában = The impact of smartphone and social media addiction in the world of work

Háttér és célkitűzések: A jelen kutatás témája az okostelefon és a közösségi média használata, az addikció pszichológiai hátterének és hatásának vizsgálata a munka világában. Korábbi kutatások bizonyítják, hogy ezek a függőségek számos pszichológiai jelenséggel kapcsolatban állnak, és mindenhol megfigyelhető hatásuk. A jelen tanulmány a munkahelyi okostelefon- és közösségimédia-használati szokásokat, ezeknek a szervezetpszichológiai változókra gyakorolt hatását, valamint a kiégéssel mutatott összefüggéseit vizsgálja. Módszer: A kutatásban alkalmazott kérdőívcsomag demográfiai kérdéseket, addikciós kérdőíveket (SAV-SV, ROTAK, SMAS) és szervezetpszichológiai kérdőíveket (MBI, COPSOQ II) tartalmazott. A vizsgálatban 184 fő vett részt, akik a kérdőívet online módon tölthették ki. Eredmények: A felhasználási adatok azt mutatják, hogy mindegyik munkaterületen dolgozó munkavállaló használja az okostelefonját és a közösségi médiát a munkahelyén, ám eltérő mértékben. A kiégés pozitív kapcsolatban áll az addikciókkal, és bejósolja annak megjelenését. A közösségi média munkahelyi korlátozása rontja a szervezet állapotát, főleg a munkahelyi kontroll érzését és a vezetővel kialakított kapcsolatot, bizalmat. Következtetések: Az okostelefon és a közösségi média használata és az abból eredő addikció a munkahelyeken is komoly problémát jelent, amivel szervezeti szinten kell foglalkozni. Mivel szigorú, autoriter tiltása nemcsak hogy nem hatékony, hanem kifejezetten káros is, hosszú távon ki kellene majd dolgozni olyan intervenciós programokat, amelyeknek segítségével az újfajta digitalizációs eszközök a szervezeti kultúra részét képezhetik. | Background and aims: This article explores the usage of smartphones and social media and the psychological background and consequences of the addiction that emerges from it in the world of work. Previous research has stated that these addictions are connected to various psychological phenomena, and they have a noticeable influence on every aspect of life. This study aims to examine the smartphone and social media usage habits in the workplace, their effect on the social-psychological variables, and their connections to burnout. Methods: A questionnaire package was used that included demographic issues, addiction questionnaires (SAV-SV, ROTAK, SMAS), and organizational psychology questionnaires (MBI, COPSOQ II). 184 volunteers filled out the questionnaire online. Results: The usage data shows that employees from every workspace use their smartphones and social media in their workplace to varying degrees. The limitation of social media usage harms the organization’s conditions, especially the feeling of workplace control and the previously developed relationship and trust between employer and employee. A positive link was found between burnout and addiction, and burnout foreshadows addiction appearance. Discussion: Smartphone and social media usage and the addiction that emerges from it pose a severe problem in the workplace that needs to be handled at an organizational level. Since its strict, authoritative prohibition is not just ineffective but downright harmful, there has to be a long-term development of intervention programs, which would assist the incorporation of a new type of digital device into the organizational culture

Az Összehasonlító Kollektív Áldozati Vélekedés Kérdőív magyar változatának pszichometriai jellemzői

Háttér és célkitűzések: Az Összehasonlító Kollektív Áldozati Vélekedés Kérdőív (ÖKÁVK) a csoport viktimizációjával kapcsolatos szubjektív konstrukciók, az összehasonlító kollektív áldozati vélekedések mérésére kidolgozott eszköz. A jelen tanulmányban a kérdőív magyar nyelvű változatainak a pszichometriai sajátosságait vizsgáljuk. Módszer: A kérdőív két változatát (globális összehasonlító kollektív áldozati vélekedések; regionális összehasonlító kollektív áldozati vélekedések) teszteltük összesen hét független mintán, 1925 fő részvételével (1025 fő töltötte ki a globális verziót, 860 fő a regionális verziót). A kérdőív szerkezetét feltáró és megerősítő faktorelemzések segítségével vizsgáltuk, a kérdőív validitását pedig több releváns kimeneti változó segítségével ellenőriztük. Eredmények: Az ÖKÁVK magyar változatában megjelennek és egymástól elkülönülnek a szakirodalomban korábban feltárt összehasonlító kollektív áldozati vélekedések: (1) exkluzív összehasonlítások: a saját csoport szenvedése mennyiségében és/vagy minőségében súlyosabb, mint más csoportok szenvedései; (2) inkluzív összehasonlítások: a saját csoport szenvedése mennyiségében és/vagy minőségében hasonló más csoportok szenvedéseihez; (3) lefelé összehasonlítások: más csoportok szenvedése mennyiségében és/vagy minőségében súlyosabb, mint a saját csoport szenvedései. A kérdőívben továbbá elkülöníthető a (4) saját csoport történelmi viktimizációjának személyes fontossága. Ezek a vélekedések és a saját csoport történelmi viktimizációjának személyes fontossága szignifikáns kapcsolatot mutatott releváns csoportközi kimenetekkel. Következtetések: Az ÖKÁVK magyar változata alkalmas az összehasonlító kollektív áldozati vélekedések mérésére. Az összehasonlító kollektív áldozati vélekedések kapcsolatban vannak a csoportközi viszonyok szempontjából jelentős változókkal

A kollektív bűntudat skála magyar nyelvű adaptációja

Jelen tanulmány a kollektív bűntudat többdimenziós mérésére alkalmas Kollektív Bűntudat Skála (Collective Guilt Scale) magyar nyelvű adaptációját mutatja be. A Branscombe, Slugoski és Kappen (2004) által publikált eredeti, három alskálát tartalmazó skálát egy további alskálával kiegészítve egy négy alskálából álló, összesen húsz állítást tartalmazó kérdőívet adaptáltunk. A Kollektív Bűntudat Elfogadása alskála a saját csoport által elkövetett múltbeli igazságtalanságok nyomán átélt bűntudat mérésére szolgál; a Kollektív Bűntudat Elvárása alskála a külső csoportoktól elvárt bűntudat mértékét mutatja; a Csoport Felelősségrevonhatósága alskála a kollektív bűnösség elvével való egyetértés indikátora; végül a Saját Csoport Iránti Személyes Felelősség Elutasítása alskála a saját csoport által elkövetett igazságtalanságokért vállalt egyéni felelősség relatív hiányát mutatja. A feltáró és a megerősítő faktorelemzések eredményei szerint magyar mintán az eredeti négy alskálából az előbbi két alskála használható megbízhatóan. A diszkrimináns érvényességre vonatkozó eredmények a szakirodalommal összhangban azt mutatják, hogy az egyes alskálákon kapott pontszámok nem magyarázhatók a személyes bűntudatátélési hajlammal, a személyes önbecsüléssel és a jó benyomásra való törekvéssel. A konvergens érvényesség vizsgálata szintén a szakirodalom alapján várt összefüggéseket mutatta ki. A magyar nemzettel való azonosulás két módját tekintve, a kollektív bűntudat elfogadása a kötődéssel korrelál pozitívan, melyre a magyar csoport iránti kritikus lojalitás jellemző, míg a kollektív bűntudat külső csoportoktól való elvárása a magyarok felsőbbrendűségét hirdető glorifikációval mutat pozitív korrelációt. A kollektív bűntudat elvárása továbbá pozitívan korrelál a társas dominancia orientációval. Végül a magyar–szlovák csoportközi viszony kontextusában végzett vizsgálatunk demonstrálta, hogy a kollektív bűntudat elvárása pozitív prediktora a csoportközi konfliktus észlelt megoldatlanságának. | This study presents the adaptation of the English-language Collective Guilt Scale to Hungarian language which enables the multidimensional measurement of collective guilt. The three subscales of the original scale published by Branscombe, Slugoski and Kappen (2004) was completed by a fourth subscale and the obtained scale comprising a total of twenty items was adapted to Hungarian. The Acceptance of Collective Guilt subscale measures one’s willingness to experience guilt for the past wrongdoings of one’s ingroup; the Assignment of Collective Guilt subscale is an indicator of the extent one expects outgroups to display guilt; the Whole Group Accountability subscale assesses the degree of agreement with the principle of collective guilt; finally, the Denial of Responsibility for One’s Group subscale indicates the relative lack of individual responsibility undertaken for the wrongdoings of one’s ingroup. Results of exploratory and confirmatory factor analysis suggest that the former two subscales can be applied reliably in Hungarian samples. Results obtained for discriminant validity show in harmony with the literature that scores obtained on each subscale cannot be explained by the willingness to experience personal guilt, by personal self-esteem or by the motivation to make socially desirable impressions. Convergent validity tests also revealed results consistent with predictions based on the literature. Regarding the two modes of identification with the Hungarian nation, acceptance of collective guilt correlates positively with attachment which is characterized by critical loyalty to the national ingroup, while assignment of collective guilt to outgroups shows positive correlation with glorification which claims that Hungarians are superior to outgroups. Furthermore, assignment of collective guilt is also positively correlated with social dominance orientation. Finally, a study done in the context of the Hungarian-Slovak intergroup relation demonstrated that assignment of collective guilt is a positive predictor of the perception of an unresolved intergroup conflict

Fatigue Resistance of Dissected Lower First Molars Restored with Direct Fiber-Reinforced Bridges—An In Vitro Pilot Study

The aim of this research was to evaluate the mechanical impact of utilizing different fiber-reinforced composite (FRC) systems to reinforce inlay-retained bridges in dissected lower molars with different levels of periodontal support. A total of 24 lower first molars and 24 lower second premolars were included in this study. The distal canal of all molars received endodontic treatment. After root canal treatment, the teeth were dissected, and only the distal halves were kept. Standardized class II occluso-distal (OD) (premolars) and mesio-occlusal (MO) (dissected molars) cavities were prepared in all teeth, and premolar–molar units were created. The units were randomly distributed among four groups (n = six/group). With the aid of a transparent silicone index, direct inlay-retained composite bridges were fabricated. In Groups 1 and 2, both discontinuous (everX Flow) and continuous (everStick C&B) fibers were used for reinforcement, while in Groups 3 and 4, only discontinuous fibers (everX Flow) were used. The restored units were embedded in methacrylate resin, simulating either physiological periodontal conditions or furcation involvement. Subsequently, all units underwent fatigue survival testing in a cyclic loading machine until fracture, or a total of 40,000 cycles. Kaplan–Meyer survival analyses were conducted, followed by pairwise log-rank post hoc comparisons. Fracture patterns were evaluated visually and with scanning electron microscopy. In terms of survival, Group 2 performed significantly better than Groups 3 and 4 (p < 0.05), while there was no significant difference between the other groups. In the case of impaired periodontal support, a combination of both continuous and discontinuous short FRC systems increased the fatigue resistance of direct inlay-retained composite bridges compared to bridges that only contained short fibers. Such a difference was not found in the case of sound periodontal support between the two different bridges