Pilinszky János színházesztétikája

Mi a referencialitása a „Pilinszky János” kifejezésnek? Mire utal a színházesztétika szó? Mi a színház? És mi az esztétika? És egyáltalán a címben rejlő ígéret szerint összekapcsolható-e a két kifejezés: Pilinszkynek van-e színházesztétikája

Ifjúsági szubkultúrák és „szubkulturális pedagógia” egy iskolai etnográfia fényében

Ez a tanulmány néhány némileg átdolgozott részletet tartalmaz egy, az Iskolakultúra könyvek sorozatban nemsokára megjelenő könyvből, amely egy doktori kutatás eredménye: Szubkultúrák és iskolai nevelés: Narratív, kritikai pedagógiai etnográfia. A tanulmány a szubkultúrák és szubkulturális pedagógia témakörét emeli ki a disszertáció és a könyv egy elméleti fejezetének közreadásával, melyet kiegészít az empirikus kutatás nyomán született szöveg néhány részlete is

Mire jó a nyelvművelés?

Az iskolai anyanyelvtanítás természetes része a nyelvművelés. Nyelvész körökben azonban folyamatos viták kapcsolódnak hozzá, s vannak, akik megkérdőjelezik a létjogosultságát is. Az anyanyelvpedagógiával kapcsolatos számos gond között valószínűleg nem ez a legégetőbb, de a vita tükrében mégis megkerülhetetlen a kérdés: kell-e egyáltalán az iskolában nyelvműveléssel foglalkoznunk vagy, mint egyesek vélik, ez egyenesen ártalmas tevékenység. A válasz kereséséhez szeretnék hozzájárulni ebben a tanulmányban, amely a két tábor szövegeinek mögöttes megközelítéseit igyekszik feltárni

Új episztemológiák kihívása a neveléstudományban

A magyar neveléstudományban az utóbbi időben előtérbe kerültek a kutatásmódszertanhoz kapcsolódó problémafelvetések, ritkábban esik azonban szó a mélyebben rejlő tudományelméleti alapokról és alapkérdésekről. Ezzel ellentétben a külföldi (például angolszász) pedagógiában igen nagy irodalma van az episztemológiai jellegű kérdéseknek, vitáknak. A társadalomtudományokban az utóbbi évtizedekben ismét komoly kérdéssé vált, hogy mit értünk tudományon és tudományosságon. Sokféle új hang jelent meg, s ezzel összefüggésben több új episztemológia tűnt fel és követel helyet magának a pedagógiai kutatások világában is, mint például a posztstrukturalizmus vagy az újmarxizmus. Ezek az elméletek számos kihívást hoznak a neveléstudomány számára

An Observational Evidence for the Difference Between the Short and Long Gamma-Ray Bursts

The intrinsic fluence and duration distributions of gamma-ray bursts are well represented by log-normal distributions. This allows a bivariate log-normal distribution fit to be made to the BATSE short and long bursts separately. A statistically significant difference between the long and short groups is found. We argue that the effect is probably real. Applying the Cramér’s theorem these results lead to some predictions for models of long and short bursts

Anisotropy of the sky distribution of gamma-ray bursts

The isotropy of gamma-ray bursts collected in current BATSE catalog is studied. It is shown that the quadrupole term being proportional to \sim sin 2b sin l is non-zero with a probability of 99.9%. The occurrence of this anisotropy term is then confirmed by the binomial test even with the probability of 99.97 %. Hence, the sky distribution of all known gamma-ray bursts is anisotropic. It is also argued that this anisotropy cannot be caused exclusively by instrumental effects due to the nonuniform sky exposure of BATSE instrument. Separating the GRBs into short and long subclasses, it is shown that the short ones are distributed anisotropically, but the long ones seem to be distributed still isotropically. The character of anisotropy suggests that the cosmological origin of short GRBs further holds, and there is no evidence for their Galactical origin

Isotropic and anisotropic pointing models

This paper describes an alternative approach for generating pointing models for telescopes equipped with serial kinematics, esp. equatorial or alt-az mounts. Our model construction does not exploit any assumption for the underlying physical constraints of the mount, however, one can assign various effects to the respective components of the equations. In order to recover the pointing model parameters, classical linear least squares fitting procedures can be applied. This parameterization also lacks any kind of parametric singularity. We demonstrate the efficiency of this type of model on real measurements with meter-class telescopes where the results provide a root mean square accuracy of 1.5-2 arcseconds.Comment: Accepted for publication in Exp. Astro