Az egészségpszichológia új kihívásai: A személyre szabott orvoslás ígérete és az esetközpontú szemlélet reneszánsza = New Challenges for Health Psychology: The Promise of Personalized Medicine and the Renaissance of the Case-centered Approach

Az egyén jóllétét szolgáló humán szolgáltatások iránti igény növekedése és a tudomány fejlődése napjainkra elérhető közelségbe hozta a személyre szabott orvoslás (personalized medicine) lehetőségét. Ez a rendkívüli áttörést jelentő új megközelítés azt vetíti előre, hogy a talán nem túl távoli jövőben egyénileg lehet meghatározni a betegségek kialakulását és progresszióját befolyásoló genetikai, biológiai és környezeti tényezőket, továbbá személyre szabottan tervezni a megelőzést és a terápiát is. Az uniformizált beteg helyett a személynek kell tehát a kutatások és a terápia fókuszában állnia, az egyedi eset bonyolult bio-pszicho-szociális összefüggés- rendszerével. A fordulat magában hordozza a technicizált, elszemélytelenítő egészségügy átalakításának az ígéretét, de egyúttal egy sor olyan kihívást is, melyek megértésében és megoldásában kiemelt szerepe van a pszichológiai tudományoknak, és különösen az egészségpszichológiának. A feladatok közül kiemelkedik a pszichológusok integrált részvételének szükségessége a multidiszciplináris egészségügyi kutatási és ellátási teamekben. Ehhez társul az a kihívás, hogy a tömegtársadalmakban egyre fokozódik az igény az egyéni – egyedi, szubjektív – tapasztalatok minél több szempontból való átélése, megértése és megosztása iránt. Ezt egyszerre segíti és nehezíti az internetkultúra egyre növekvő térnyerése. A fenti változások episztemológiai és kutatásmódszertani kérdéseket is magukkal hoztak. Ezek közül igen nagy jelentőségű az esetközpontú szemlélet szerepének újraértelmezése, melynek szükségességét fémjelzi az esettanulmánnyal kapcsolatos megélénkülő érdeklődés, az esetmódszer egyfajta reneszánsza a tudományok számos területén

Az önelfogadás kihívásaitól a testpozitív mozgalmakig – a pozitív pszichológia testképei = From the Challenges of Self-Acceptance to Body Positive Movements: Body Image in Positive Psychology

Bár a testkép az énképpel együtt az önmagunkhoz és a világhoz való viszony alapvető összetevője, a témával kapcsolatos korábbi kutatások elsősorban a negatív testképre fókuszáltak. A pozitív pszichológiában is viszonylagos késéssel jelent meg a pozitív testkép mint önálló koncepció. Az utóbbi évek kutatásai bebizonyították, hogy a pozitív testkép nem a negatív testkép tükörképe, hanem önálló dimenzió, amely összefüggésben van számos, a szubjektív jóllétet, illetve az általános pozitív orientációt befolyásoló tényezővel. Ezek között kiemelkedő szerepet tölt be az önelfogadás. A tanulmány összefoglalja a pozitív testkép koncepciójának nemzetközi fejlődését, és bemutatja, hogy a pozitív és a negatív testkép viszonyában miként reprezentálódik az a pozitív pszichológiai alaptétel, hogy a well-being dimenzió önálló tartalmakkal rendelkezik, és nem csupán a diszfunkció és a negatív tartalmak hiányát jelenti. Különösen élesen világítja meg a pozitív testkép konstrukció összetevőivel, illetve az egyéni kontrollal és autonómiával való kapcsolat kérdéseit és erősödő dilemmáit a testpozitív mozgalom. A testpozitív mozgalom mint esetpélda alkalmas arra is, hogy általa végiggondoljuk a pozitív pszichológia néhány fontos kortárs kihívását mind az elméletalkotás, mind a gyakorlat szempontjából. Despite body image and self-image are basic determinants of our connections to ourselves and to the world, the earlier studies had focused mainly on negative body image. The positive body image, as an independent construct appeared with a relative delay also in positive psychology. The researches in recent years have proved that positive body image is not the mirroring of negative body image, but a unique and independent dimension. It is related to several factors influencing subjective well-being and other factors related to posi-tive orientation. One of the emerging components is self-acceptance. The paper gives a summary about the international development of the body image concept and also explains how the positive body image construct represents the basic principle of positive psychology, that positivity is not a mere absence of disfunction or negative states. The questions and dilemmas of positive body image, related to control and autonomy, are vividly highlighted by the body positivity movement. This movement is a suitable case example to help us to think over some of the most important contemporary challenges of positive psychology both from the perspec-tives of theory and practice

Az esettanulmány tudománytörténeti változásai és dilemmái = Changes and Dilemmas of the Case Study in the History of Sciences

A tanulmány azt mutatja be, hogy milyen tényezők járultak hozzá ahhoz, hogy manapság az esettanulmány reneszánszát fi gyelhetjük meg különböző tudományterületeken. Több oldalról kívánja alátámasztani, hogy a módszernek önálló kutatási relevanciája van, túl a kutatást előkészítő vagy a kiegészítő, illusztratív, pedagógiai funkciókon. Tudománytörténeti és módszertani szempontból mutatja be, hogy az eset soha nem önmagában áll, hanem dinamikusan illusztrál nagyobb rendszereket, tehát nem csupán egy példa a már meglévő tudásra. Az esettanulmánynak fontos szerep jut a szubjektivitással kapcsolatos diskurzusban, továbbá a tudás státuszával foglalkozó akadémiai vitákban is, így elsősorban az általánosíthatóság, a tudományos megbízhatóság és a kvantitatív-kvalitatív dichotómia dilemmáiban. Elemzésünk rávilágít, hogy az eseteket a tradíció, a hatalmi struktúrák, a technológiák és tipológiák is alakítják. Bemutatjuk, hogy az esettanulmány miként tudja leírni a tudományos-társadalmi változásokat elsősorban a normától való eltérés iránti érzékenység és a példaszerűség igénye mentén. Az esettanulmány az egyedi, az általános és a normatív között mozog és az ezekkel kapcsolatos elbeszéléseket és azok változásait reprezentálja. Ez az átmeneti jelleg és pozíció magyarázza az eset eredendően interdiszciplináris és intertextuális természetét

Laikusok és gyakorló orvosok nézetei a szomatizációról = Lay and medical understanding of somatization

Kutatásunk célkitűzése az volt, hogy megvizsgáljuk, milyen diskurzív mintázatot követnek a szomatizációval kapcsolatban a laikusok és a gyakorló szakemberek elképzelései a mai Magyarországon, s hogy ezek a reprezentációk milyen viszonyban vannak egymással. A felmérés során 10 fókuszcsoport-beszélgetést szerveztünk Budapesten laikus résztvevőkkel, és 25 interjút készítettünk budapesti és vidéki orvosokkal. Kutatásunk eredményei rávilágítanak arra, hogy mind a szomatizációhoz köthető diagnózisok az etiológia, a terápia terén, mind a szomatizációra hajlamosító személyes és társadalmi összetevők szempontjából nagyon hasonló véleményen vannak a medicina képviselői és a laikus résztvevők. A hasonlóságok ellenére azonban egyik fél sem tartja sikeresnek a kommunikációt orvos és beteg között. Az orvosok véleménye szerint nagyon nehéz a páciensekkel elfogadtatni a betegség pszichoszomatikus okait, és ez megnehezíti a gyógyítást, ezzel szemben a laikusok úgy vélekedtek, hogy az orvosok nem vesznek tudomást a pszichoszomati­kus okokról, ezért nem tudják helyesen kezelni a szomatizációs problémákat. Feltételezésünk szerint erre az ellentmondásra a szomatizáció és a szomatizációban érintett személyek szociális reprezentációja adhat magyarázatot, melyben a társadalom többféle előítélete is helyet kap

Laikusok és gyakorló orvosok nézetei a szomatizációról = Lay and medical understanding of somatization

Kutatásunk célkitűzése az volt, hogy megvizsgáljuk, milyen diskurzív mintázatot követnek a szomatizációval kapcsolatban a laikusok és a gyakorló szakemberek elképzelései a mai Magyarországon, s hogy ezek a reprezentációk milyen viszonyban vannak egymással. A felmérés során 10 fókuszcsoport-beszélgetést szerveztünk Budapesten laikus résztvevőkkel, és 25 interjút készítettünk budapesti és vidéki orvosokkal. Kutatásunk eredményei rávilágítanak arra, hogy mind a szomatizációhoz köthető diagnózisok az etiológia, a terápia terén, mind a szomatizációra hajlamosító személyes és társadalmi összetevők szempontjából nagyon hasonló véleményen vannak a medicina képviselői és a laikus résztvevők. A hasonlóságok ellenére azonban egyik fél sem tartja sikeresnek a kommunikációt orvos és beteg között. Az orvosok véleménye szerint nagyon nehéz a páciensekkel elfogadtatni a betegség pszichoszomatikus okait, és ez megnehezíti a gyógyítást, ezzel szemben a laikusok úgy vélekedtek, hogy az orvosok nem vesznek tudomást a pszichoszomati­kus okokról, ezért nem tudják helyesen kezelni a szomatizációs problémákat. Feltételezésünk szerint erre az ellentmondásra a szomatizáció és a szomatizációban érintett személyek szociális reprezentációja adhat magyarázatot, melyben a társadalom többféle előítélete is helyet kap

Az allergia kihat az egész életemre : A betegséggel kapcsolatos reprezentáció mint identitás-stratégia = "Allergy has an impact on my whole life." Illness representation as identity strategy

A tanulmány az allergiás tünetektől szenvedő személyek önbeszámolóiban fellelhető betegségreprezentációk feltárására, valamint a reprezentációk közötti mintázatok megfigyelésére irányul. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a reprezentációknak interjúk tartalomelemzése segítségével történő vizsgálata alapján elkülöníthető-e valamilyen, a magukat allergiásnak valló személyekre jellemző „identitásprofil”. A nemzetközi szakirodalom szerint az allergiás tünetekkel kapcsolatos laikus nézetrendszerek nem hasonlíthatók más betegségek reprezentációs modelljeihez. Kutatásunkban is bizonyítást nyert az a szakirodalomból ismert megállapítás, hogy az allergiás betegek életminőségét a tünetek súlyosságán és a beteg ismeretein túl az észlelt kontroll is meghatározza. Összefüggéseket tárhattunk fel továbbá az allergiával kapcsolatos reprezentációs dimenziók és a kontroll-észlelés módozatai között. Vizsgálataink eredményeképpen valószínűsíthető, hogy a betegséggel kapcsolatos vélekedések főbb csomópontjait az allergia identitáskonstrukciókban elfoglalt helyének azonosítása, a kontroll, a hangulati változások hatása, az allergia kialakulásának körülményei és a tüneteket befolyásoló gondolati stratégiák alkotják. Kutatásunk eredményei azt sugallják, hogy az allergiával kapcsolatos reprezentációk sajátos profilokba rendeződnek, melyek a tüneteknek identitásképző szerepet kölcsönözhetnek. Ennek jelentősége lehet a tünetekkel rendelkező személyek betegként való öndefiníciójában és a betegségmagatartásban is. | The study deals with the exploration of self-narratives and the structure of their illness representations of people suffering from allergic symptoms. Our aim was to specify an identity profile which might characterize people with allergy. According to the international literature, the structure of illness beliefs about allergy is different from other diseases. In our research we could also prove the fact known from other studies that the quality of life of allergic patients is determined not only by the severity of symptoms and the information level of the patient, but by perceived control, too. Further we could discover correlations between representations about allergy and control-perception. We may suppose that the main focus points of illness representations are the determination of allergy in identity-constructs, the impact of changes in affect, the circumstances of symptom-development and the cognitive strategies which influence symptoms. The results of our study suggest that representations about allergy form specific profiles, which support the identity-forming role of symptoms. This might have importance in the self-definition and illness behaviour of the patients

Az allergiáról alkotott laikus nézetek, reprezentációk szerveződése

A kutatásunk az allergiával kapcsolatos reprezentációk, az allergiáról alkotott kép és az ahhoz való szubjektív viszonyulások feltárására irányult. A reprezentációk feltárására 17 allergiás személyen felvett félig strukturált interjú adta az alapot. A felvett interjúkat tartalomelemzésnek vetettük alá. Ennek eredményeképp 11 kategóriát kaptunk, amelyek 5 nagy téma köré csoportosultak: allergiás identitás, pszichoszomatika, kontroll, felelősség, és egyfajta mágikus gondolatiság. A kategóriák alapján kérdőívet szerkesztettünk, amelyet a Multidimenzionális Egészség Kontroll kérdőívvel együtt 60 allergiás és 52 egészséges személyen vettük fel. Az eredményekből kirajzolódtak a reprezentációk összefüggései és mintázata. Továbbá különbséget találtunk az allergiás személyeknél az „allergia—kon troll" és az általános betegség kontroll között. Ezeknek a reprezentációknak a feltárása segítséget nyújthat az allergiával kapcsolatos viselkedés megértésében, adaptívabb coping mechanizmusok kialakításában és ezáltal a gyógyítás folyamatában is. The purpose of this study was to explore the views, mental representations and subjective experiences in relation to allergy. 17 semi-structered interviews gave the base of the exploration about the representations. The interviews' content was analysed with qualitative technique. We found 11 categories, which were dealing with five themes: „allergic identity", „psychosomatic", „control", „responsibility" and „magic". These categories served as the basis of our questionnaire. This questionnaire and the Multidimensional Health Locus of Control scale were filled in by 60 allergic and 52 nonallergic persons. The results showed the pattern and the relations between the representations. Furthermore we found differencies between allergy-control and general illness control in the sample of patients with allergy