Osztják mondattani tanulmányok = Studies on Khanty Syntax

A kutatás középpontjában az osztják (hanti) nyelv két nyelvjárása volt, a keleti csoportba tartozó szurguti és az északi csoportba tartozó szinjai. Mivel ezekben a nyelvjárásokban viszonylag kevés szöveg áll a kutatók rendelkezésre, célunk volt a vizsgálható korpusz növelése is, s mindkét nyelvjárásnak megjelentettük egy-egy szöveggyűjteményét. A nyelvészeti kutatás tárgya a szurguti hanti mondattan két területe volt. Az egyik modulban az igenevek (participium, infinitivus, gerundium, tagadó igenév) és az igeneves szerkezetek mondatbeli szerepét vizsgáltuk, a másikban a mondat belső időszerkezetét, ezen belül az aspektus és akcióminőség kifejezési lehetőségeit, az igeképzők és igekötők szerepét. Mind a szövegkiadásban, mind a nyelvészeti kutatásban hanti anyanyelvű adatközlőkkel dolgoztunk együtt, akik a hangfelvételeket értelmezték, az egyes nyelvi jelenségeket pedig az szövegekből kinyert példaanyaghoz képest sokkal gazdagabban árnyalták. A kutatások eredményének egy része megjelent, más része a közeljövőben fog megjelenni. | At the heart of our research are the two dialects of Khanty (Ostyak): the eastern dialect Surgut and the northern dialect Synja. Since relatively few texts in these dialects are available for analysis, our goal was to expand the existing corpus, and so we published an anthology of native texts for each dialect. Our linguistic research focused on two areas in Surgut Khanty syntax. In one module, we analyzed the role of verbals (participles, infinitives, gerunds, negative verbals) and non-finite verbal structures within the sentence. In the other, we looked at the internal temporal structure of the sentence — specifically, the possibilities that can be expressed by aspect and aktionsart — and the role of verbal derivation and preverbs. In the anthologies as well as the linguistic research, we used Khanty native speakers as informants. They interpreted the audio recordings, and they offered much richer examples of the linguistic phenomena than the examples pulled from the texts. Some of the results of our research have already been published, and the rest awaits publication within the near future

Capturing team performance differences through communication based analyses of team cognition

Team cognition is shaped by team processes (such as interaction, communication) among the various multidisciplinary team members. Previous studies emphasize the importance of studying team cognition at a holistic level for tasks that require specialization of team members. In our view team cognition includes the team members´ knowledge representations (individual mental and situational model) as well as those indispensable team processes that help to create and share the individual knowledge. Our aim was to explore team performance differences by applying the holistic view of team cognition, studying team communication. After some content based static and sequential communicational analyses, we studied some specific task related communicational utterances in the case of 16 NPP operator teams in simulation environment. The results have revealed the importance of well established task relevant information collection utterances, furthermore the crucial role of coherent information flow. Results are discussed in terms of the usefulness of communication utterances in establishing, modifying accurate team knowledge, in order to describe the underlying process of team performance differences

Laikusok és gyakorló orvosok nézetei a szomatizációról = Lay and medical understanding of somatization

Kutatásunk célkitűzése az volt, hogy megvizsgáljuk, milyen diskurzív mintázatot követnek a szomatizációval kapcsolatban a laikusok és a gyakorló szakemberek elképzelései a mai Magyarországon, s hogy ezek a reprezentációk milyen viszonyban vannak egymással. A felmérés során 10 fókuszcsoport-beszélgetést szerveztünk Budapesten laikus résztvevőkkel, és 25 interjút készítettünk budapesti és vidéki orvosokkal. Kutatásunk eredményei rávilágítanak arra, hogy mind a szomatizációhoz köthető diagnózisok az etiológia, a terápia terén, mind a szomatizációra hajlamosító személyes és társadalmi összetevők szempontjából nagyon hasonló véleményen vannak a medicina képviselői és a laikus résztvevők. A hasonlóságok ellenére azonban egyik fél sem tartja sikeresnek a kommunikációt orvos és beteg között. Az orvosok véleménye szerint nagyon nehéz a páciensekkel elfogadtatni a betegség pszichoszomatikus okait, és ez megnehezíti a gyógyítást, ezzel szemben a laikusok úgy vélekedtek, hogy az orvosok nem vesznek tudomást a pszichoszomati­kus okokról, ezért nem tudják helyesen kezelni a szomatizációs problémákat. Feltételezésünk szerint erre az ellentmondásra a szomatizáció és a szomatizációban érintett személyek szociális reprezentációja adhat magyarázatot, melyben a társadalom többféle előítélete is helyet kap

Az allergia kihat az egész életemre : A betegséggel kapcsolatos reprezentáció mint identitás-stratégia = "Allergy has an impact on my whole life." Illness representation as identity strategy

A tanulmány az allergiás tünetektől szenvedő személyek önbeszámolóiban fellelhető betegségreprezentációk feltárására, valamint a reprezentációk közötti mintázatok megfigyelésére irányul. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a reprezentációknak interjúk tartalomelemzése segítségével történő vizsgálata alapján elkülöníthető-e valamilyen, a magukat allergiásnak valló személyekre jellemző „identitásprofil”. A nemzetközi szakirodalom szerint az allergiás tünetekkel kapcsolatos laikus nézetrendszerek nem hasonlíthatók más betegségek reprezentációs modelljeihez. Kutatásunkban is bizonyítást nyert az a szakirodalomból ismert megállapítás, hogy az allergiás betegek életminőségét a tünetek súlyosságán és a beteg ismeretein túl az észlelt kontroll is meghatározza. Összefüggéseket tárhattunk fel továbbá az allergiával kapcsolatos reprezentációs dimenziók és a kontroll-észlelés módozatai között. Vizsgálataink eredményeképpen valószínűsíthető, hogy a betegséggel kapcsolatos vélekedések főbb csomópontjait az allergia identitáskonstrukciókban elfoglalt helyének azonosítása, a kontroll, a hangulati változások hatása, az allergia kialakulásának körülményei és a tüneteket befolyásoló gondolati stratégiák alkotják. Kutatásunk eredményei azt sugallják, hogy az allergiával kapcsolatos reprezentációk sajátos profilokba rendeződnek, melyek a tüneteknek identitásképző szerepet kölcsönözhetnek. Ennek jelentősége lehet a tünetekkel rendelkező személyek betegként való öndefiníciójában és a betegségmagatartásban is. | The study deals with the exploration of self-narratives and the structure of their illness representations of people suffering from allergic symptoms. Our aim was to specify an identity profile which might characterize people with allergy. According to the international literature, the structure of illness beliefs about allergy is different from other diseases. In our research we could also prove the fact known from other studies that the quality of life of allergic patients is determined not only by the severity of symptoms and the information level of the patient, but by perceived control, too. Further we could discover correlations between representations about allergy and control-perception. We may suppose that the main focus points of illness representations are the determination of allergy in identity-constructs, the impact of changes in affect, the circumstances of symptom-development and the cognitive strategies which influence symptoms. The results of our study suggest that representations about allergy form specific profiles, which support the identity-forming role of symptoms. This might have importance in the self-definition and illness behaviour of the patients

Laikusok és gyakorló orvosok nézetei a szomatizációról = Lay and medical understanding of somatization

Kutatásunk célkitűzése az volt, hogy megvizsgáljuk, milyen diskurzív mintázatot követnek a szomatizációval kapcsolatban a laikusok és a gyakorló szakemberek elképzelései a mai Magyarországon, s hogy ezek a reprezentációk milyen viszonyban vannak egymással. A felmérés során 10 fókuszcsoport-beszélgetést szerveztünk Budapesten laikus résztvevőkkel, és 25 interjút készítettünk budapesti és vidéki orvosokkal. Kutatásunk eredményei rávilágítanak arra, hogy mind a szomatizációhoz köthető diagnózisok az etiológia, a terápia terén, mind a szomatizációra hajlamosító személyes és társadalmi összetevők szempontjából nagyon hasonló véleményen vannak a medicina képviselői és a laikus résztvevők. A hasonlóságok ellenére azonban egyik fél sem tartja sikeresnek a kommunikációt orvos és beteg között. Az orvosok véleménye szerint nagyon nehéz a páciensekkel elfogadtatni a betegség pszichoszomatikus okait, és ez megnehezíti a gyógyítást, ezzel szemben a laikusok úgy vélekedtek, hogy az orvosok nem vesznek tudomást a pszichoszomati­kus okokról, ezért nem tudják helyesen kezelni a szomatizációs problémákat. Feltételezésünk szerint erre az ellentmondásra a szomatizáció és a szomatizációban érintett személyek szociális reprezentációja adhat magyarázatot, melyben a társadalom többféle előítélete is helyet kap

Az allergiáról alkotott laikus nézetek, reprezentációk szerveződése

A kutatásunk az allergiával kapcsolatos reprezentációk, az allergiáról alkotott kép és az ahhoz való szubjektív viszonyulások feltárására irányult. A reprezentációk feltárására 17 allergiás személyen felvett félig strukturált interjú adta az alapot. A felvett interjúkat tartalomelemzésnek vetettük alá. Ennek eredményeképp 11 kategóriát kaptunk, amelyek 5 nagy téma köré csoportosultak: allergiás identitás, pszichoszomatika, kontroll, felelősség, és egyfajta mágikus gondolatiság. A kategóriák alapján kérdőívet szerkesztettünk, amelyet a Multidimenzionális Egészség Kontroll kérdőívvel együtt 60 allergiás és 52 egészséges személyen vettük fel. Az eredményekből kirajzolódtak a reprezentációk összefüggései és mintázata. Továbbá különbséget találtunk az allergiás személyeknél az „allergia—kon troll" és az általános betegség kontroll között. Ezeknek a reprezentációknak a feltárása segítséget nyújthat az allergiával kapcsolatos viselkedés megértésében, adaptívabb coping mechanizmusok kialakításában és ezáltal a gyógyítás folyamatában is. The purpose of this study was to explore the views, mental representations and subjective experiences in relation to allergy. 17 semi-structered interviews gave the base of the exploration about the representations. The interviews' content was analysed with qualitative technique. We found 11 categories, which were dealing with five themes: „allergic identity", „psychosomatic", „control", „responsibility" and „magic". These categories served as the basis of our questionnaire. This questionnaire and the Multidimensional Health Locus of Control scale were filled in by 60 allergic and 52 nonallergic persons. The results showed the pattern and the relations between the representations. Furthermore we found differencies between allergy-control and general illness control in the sample of patients with allergy

Distant love by Ulrich Beck and Elisabeth Beck-Gernsheim

In the book of Distant Love Beck and Beck continue the work which was written in the Normal Chaos of Love by arguing that the classic family has begun to give away to the multiplicity of new type of families. Normal Chaos of Love has showed how single parent families and patchwork families have emerged due to successive marriage and divorce. Distant Love also focuses on new type of families, but it considers the global pictures by introducing the concept of world families. As Beck and Beck summarize it, the aim of the book is to “focus on the globalization of love”; however, it does not rely on own research or empirical results but illustrates its points with several examples taken from other studies