Capturing team performance differences through communication based analyses of team cognition

Team cognition is shaped by team processes (such as interaction, communication) among the various multidisciplinary team members. Previous studies emphasize the importance of studying team cognition at a holistic level for tasks that require specialization of team members. In our view team cognition includes the team members´ knowledge representations (individual mental and situational model) as well as those indispensable team processes that help to create and share the individual knowledge. Our aim was to explore team performance differences by applying the holistic view of team cognition, studying team communication. After some content based static and sequential communicational analyses, we studied some specific task related communicational utterances in the case of 16 NPP operator teams in simulation environment. The results have revealed the importance of well established task relevant information collection utterances, furthermore the crucial role of coherent information flow. Results are discussed in terms of the usefulness of communication utterances in establishing, modifying accurate team knowledge, in order to describe the underlying process of team performance differences

Laikusok és gyakorló orvosok nézetei a szomatizációról = Lay and medical understanding of somatization

Kutatásunk célkitűzése az volt, hogy megvizsgáljuk, milyen diskurzív mintázatot követnek a szomatizációval kapcsolatban a laikusok és a gyakorló szakemberek elképzelései a mai Magyarországon, s hogy ezek a reprezentációk milyen viszonyban vannak egymással. A felmérés során 10 fókuszcsoport-beszélgetést szerveztünk Budapesten laikus résztvevőkkel, és 25 interjút készítettünk budapesti és vidéki orvosokkal. Kutatásunk eredményei rávilágítanak arra, hogy mind a szomatizációhoz köthető diagnózisok az etiológia, a terápia terén, mind a szomatizációra hajlamosító személyes és társadalmi összetevők szempontjából nagyon hasonló véleményen vannak a medicina képviselői és a laikus résztvevők. A hasonlóságok ellenére azonban egyik fél sem tartja sikeresnek a kommunikációt orvos és beteg között. Az orvosok véleménye szerint nagyon nehéz a páciensekkel elfogadtatni a betegség pszichoszomatikus okait, és ez megnehezíti a gyógyítást, ezzel szemben a laikusok úgy vélekedtek, hogy az orvosok nem vesznek tudomást a pszichoszomati­kus okokról, ezért nem tudják helyesen kezelni a szomatizációs problémákat. Feltételezésünk szerint erre az ellentmondásra a szomatizáció és a szomatizációban érintett személyek szociális reprezentációja adhat magyarázatot, melyben a társadalom többféle előítélete is helyet kap

Laikusok és gyakorló orvosok nézetei a szomatizációról = Lay and medical understanding of somatization

Kutatásunk célkitűzése az volt, hogy megvizsgáljuk, milyen diskurzív mintázatot követnek a szomatizációval kapcsolatban a laikusok és a gyakorló szakemberek elképzelései a mai Magyarországon, s hogy ezek a reprezentációk milyen viszonyban vannak egymással. A felmérés során 10 fókuszcsoport-beszélgetést szerveztünk Budapesten laikus résztvevőkkel, és 25 interjút készítettünk budapesti és vidéki orvosokkal. Kutatásunk eredményei rávilágítanak arra, hogy mind a szomatizációhoz köthető diagnózisok az etiológia, a terápia terén, mind a szomatizációra hajlamosító személyes és társadalmi összetevők szempontjából nagyon hasonló véleményen vannak a medicina képviselői és a laikus résztvevők. A hasonlóságok ellenére azonban egyik fél sem tartja sikeresnek a kommunikációt orvos és beteg között. Az orvosok véleménye szerint nagyon nehéz a páciensekkel elfogadtatni a betegség pszichoszomatikus okait, és ez megnehezíti a gyógyítást, ezzel szemben a laikusok úgy vélekedtek, hogy az orvosok nem vesznek tudomást a pszichoszomati­kus okokról, ezért nem tudják helyesen kezelni a szomatizációs problémákat. Feltételezésünk szerint erre az ellentmondásra a szomatizáció és a szomatizációban érintett személyek szociális reprezentációja adhat magyarázatot, melyben a társadalom többféle előítélete is helyet kap

Az allergiáról alkotott laikus nézetek, reprezentációk szerveződése

A kutatásunk az allergiával kapcsolatos reprezentációk, az allergiáról alkotott kép és az ahhoz való szubjektív viszonyulások feltárására irányult. A reprezentációk feltárására 17 allergiás személyen felvett félig strukturált interjú adta az alapot. A felvett interjúkat tartalomelemzésnek vetettük alá. Ennek eredményeképp 11 kategóriát kaptunk, amelyek 5 nagy téma köré csoportosultak: allergiás identitás, pszichoszomatika, kontroll, felelősség, és egyfajta mágikus gondolatiság. A kategóriák alapján kérdőívet szerkesztettünk, amelyet a Multidimenzionális Egészség Kontroll kérdőívvel együtt 60 allergiás és 52 egészséges személyen vettük fel. Az eredményekből kirajzolódtak a reprezentációk összefüggései és mintázata. Továbbá különbséget találtunk az allergiás személyeknél az „allergia—kon troll" és az általános betegség kontroll között. Ezeknek a reprezentációknak a feltárása segítséget nyújthat az allergiával kapcsolatos viselkedés megértésében, adaptívabb coping mechanizmusok kialakításában és ezáltal a gyógyítás folyamatában is. The purpose of this study was to explore the views, mental representations and subjective experiences in relation to allergy. 17 semi-structered interviews gave the base of the exploration about the representations. The interviews' content was analysed with qualitative technique. We found 11 categories, which were dealing with five themes: „allergic identity", „psychosomatic", „control", „responsibility" and „magic". These categories served as the basis of our questionnaire. This questionnaire and the Multidimensional Health Locus of Control scale were filled in by 60 allergic and 52 nonallergic persons. The results showed the pattern and the relations between the representations. Furthermore we found differencies between allergy-control and general illness control in the sample of patients with allergy

Distant love by Ulrich Beck and Elisabeth Beck-Gernsheim

In the book of Distant Love Beck and Beck continue the work which was written in the Normal Chaos of Love by arguing that the classic family has begun to give away to the multiplicity of new type of families. Normal Chaos of Love has showed how single parent families and patchwork families have emerged due to successive marriage and divorce. Distant Love also focuses on new type of families, but it considers the global pictures by introducing the concept of world families. As Beck and Beck summarize it, the aim of the book is to “focus on the globalization of love”; however, it does not rely on own research or empirical results but illustrates its points with several examples taken from other studies