Marketing Research 2.0

Authors: Krisztián Szűcs; Erika Lázár; Péter Németh | Title: Marketing Research 2.0 | Publisher: University of Pécs Faculty of Business and Economics Department of Marketing and Tourism Pécs, 2020 | ISBN (pdf) 978-963-429-630-0 --- Marketing research always follows the trends and improves its methods according to the ever-changing demands of companies. Thus, consecutive periods, alternating between growth and decrease, enliven the days of researchers. We can already see that the mid-‘90s and the second half of the decade were an end of an era, or rather the beginning of a new chapter that has been evolving steadily until today, changing everything we had learned. The changes were hard to detect in the Hungary of the late ‘90s and the turn of the millennium, yet they had already started in the field of applied marketing research in economically developed countries. The changes presented themselves mainly due to technological development and were later amplified by the global economic crisis in the first decade of the new millennium. These two effects triggered fundamental changes in the industry and its research methods. First, the efficiency of traditional techniques and the novelty of results were questioned, then, by the years of the crisis, even the value-creating potential of research firms was disputed. The past decade witnessed a kind of renewal, that entails a significant transformation of methodologies on the one hand, while on the other, it has enforced research companies on the market to identify and augment new skills and competencies. Our book summarises this process with the main stages and levelling points while drawing upon some limitations to set our frame of reference. Consequently, we will not discuss the methodological transformation of fundamental research, the changes of mathematical and statistical devices, or the developments in B2B, and other fields of research. We will try to provide, however, insights to a wide range of topics such as the current status of consumer research, the trends setting the near future, and we will also draw a generic model that has taken the place of the former cooperation among the actors of the industry ultimately changing the points of references for researchers to appear on the market with competitive services

Rootkit detection on embedded IoT devices

IoT systems are subject to cyber attacks, including infecting embedded IoT devices with rootkits. Rootkits are malicious software that typically run with elevated privileges, which makes their detection challenging. In this paper, we address this challenge: we propose a rootkit detection approach for embedded IoT devices that takes advantage of a trusted execution environment (TEE), which is often supported on popular IoT platforms, such as ARM based embedded boards. The TEE provides an isolated environment for our rootkit detection algorithms, and prevents the rootkit from interfering with their execution even if the rootkit has root privileges on the untrusted part of the IoT device. Our rootkit detection algorithms identify modifications made by the rootkit to the code of the operating system kernel, to system programs, and to data influencing the control flow (e.g., hooking system calls), as well as inconsistencies created by the rootkit in certain kernel data structures (e.g., those responsible to handle process related information). We also propose algorithms to detect rootkit components in the persistent storage of the device. Besides describing our approach and algorithms in details, we also report on a prototype implementation and on the evaluation of our design and implementation, which is based on testing our prototype with rootkits that we developed for this purpose

Mesterséges intelligencia és haderő – A mesterséges intelligencia fejlődéstörténete I. rész

A mesterséges intelligencia az elmúlt évek során korunk egyik kulcsfontosságú technológiájává nőtte ki magát. Meghatározó, szemléletformáló, életstílusalakító szerepét, valamint fejlődésének dinamikus ütemét jelzi, hogy azon MI-alapú eszközök és rendszerek, amelyek korábban legfeljebb csak a tudományos-fantasztikus irodalomban léteztek futurisztikus képet vetítve elénk, mára válósággá váltak. Ilyenek például az önvezető járművek, vagy akár az emberi kommunikációra alkalmas humanoid robotok. Jelen cikkünkben áttekintjük a mesterséges intelligencia különböző fejlődéstörténeti korszakait, és azok fontosabb állomásait

Virtuális valóság és haderő - polgári alkalmazási lehetőségek III. rész

Bár a virtuális valóság (VR – Virtual Reality) nem a 21. század találmánya, a technológia csak az elmúlt évtizedben érte el azt a fejlettségi szintet, ami megteremtette szélesebb körű elterjedésének technikai feltételeit. Az utca embere ma még csak többnyire filmekben, illetve VR-vidámparkokban, vagy szórakoztatóközpontokban találkozhat fejlettebb virtuális élményt kínáló megoldásokkal, ugyanakkor néhány százezer forintos befektetéssel már az otthonunkban is megtapasztalhatjuk a technológiában rejlő lehetőségeket. A katonai kiképzés területén a VR számos elemét használják már akár évtizedek óta, a komplex, magas valóságérzetet keltő megoldások integrációja mégis további, nagy dinamikával fejlődő lehetőséget kínál a hazai kiképzés rendszerének reformjára és folyamatos modernizálására. A sorozat korábbi részeiben a szerzők a VR történetét, fejlődését és az immerzitásélmény folyamatos fokozásához szükséges technológiai hátteret mutatták be

Élvezem az időutazást, amely egy kiemelkedő mérnök történelmi alkotásához vezet

Interjú Németh Krisztiánnal, a BME VIK TMTI adjunktusával a Műszaki Egyetem első elektromechanikus számológépének rekonstruálásáról

Attraktív jegybanki instrumentumok hatása a magyar bankközi depópiacra

Jelen elemzés célja az attraktív kamatozású, rövid lejáratú, passzív oldali jegybanki instrumentumok hatásának vizsgálata a fedezetlen bankközi hitelpiacra vonatkozóan. A szerzők tanulmányukban azt a hipotézist tesztelik, miszerint ezek az instrumentumok egyfajta kézi vezérlésre kapcsolva át a bankközi piacot, mérséklik annak aktivitását. Hipotézisük szempontjából a 2013 utáni magyarországi monetáris politikát kritikus esetnek tartják. A 2020-tól intenzíven alkalmazott egyhetes betét, majd a 2022 októberében bevezetett egynapos betéti gyorstender mindegyike megfelel vizsgálatuk tárgyának. Empirikus elemzésük során a hálózatelemzés módszereivel bizonyították 2020 március-decemberi adatokon, hogy az egyhetes jegybanki betét bevezetése valóban a hipotézisüknek megfelelő hatást váltott ki a mag-periféria struktúra szerint rendeződő magyar bankközi depópiacon. Ennek megfelelően a bankközi piac likviditása jelentősen romlott, a tranzakciószámok és a hitelezési volumen drasztikusan visszaesett, a likviditási szükséglet kielégítésének lehetőségei látványosan beszűkültek. Következtetésük, hogy a különösen attraktív jegybanki instrumentumokat csak átmeneti jelleggel érdemes alkalmazni, így elkerülve a kihasználatlan partnerlimit-terhelés esetleges szűkítését és ezáltal a csökkent aktivitás konzerválását

Marketingkutatás 2.0

Szerzők: Szűcs Krisztián; Lázár Erika; Németh Péter | Cím: Marketingkutatás 2.0 | Megjelenés: PTE, KTK Marketing és Turizmus Intézet, Pécs, 2020 | ISBN 978-963-429-594-5 --- Az alkalmazott marketingkutatás a vállalatok mindenkori igényeinek megfelelően követi a trendeket, alakítja saját eszköztárát. Ennek megfelelően különböző korszakok követik egymást, hol növekedéssel, hol csökkenéssel színesítve a kutatók mindennapjait. Most már látjuk, hogy a ‘90-es évek derekán, második felében lezárult egy korszak, vagy még inkább elkezdődött egy új fejezet, ami napjainkra egészen szépen kibontakozott, megváltoztatva mindazt, amit akkor megtanultunk. A ’90-es évek második felében, az ezredforduló környékén hazánkban még kevéssé volt érzékelhető ez a változás, ami pedig már elindult az alkalmazott marketingkutatás területén a fejlett gazdasággal rendelkező országokban. A változások alapvetően a technológiai fejlődés miatt jelentek meg, de a későbbiekben ezt felerősítette az évezred első évtizedének végén kialakult globális gazdasági válság. Ez a két hatás fundamentális változásokat okozott az iparágban, a módszertani eszköztárban. Elsőként a hagyományos technikák hatékonysága, az eredmények újszerűsége kérdőjeleződött meg, ami aztán a válság éveire eljutott egészen odáig, hogy a kutatócégek értékteremtő képessége vált kérdésessé. Az elmúlt évtizedben az újjáalakulásnak lehetünk részesei, ami egyrészt az eszköztár jelentős átalakulását vonja magával, másrészt pedig új kompetenciák azonosítását, megerősítését kényszerítette ki a piacon működő kutatócégektől. Ezt a folyamatot, annak fontosabb állomásait és nyugvópontjait foglaljuk össze ebben a könyvben, néhány olyan korlátozást beemelve, ami lehetővé teszi a keretek kijelölést. Nem foglalkozunk ezért az alapkutatások módszertani átalakulásával, a matematikai-statisztikai eszköztár változásával, de a B2B és egyéb kutatási területeken kialakult fejleményekkel sem. Igyekszünk viszont széles körű áttekintést nyújtani a fogyasztókutatás aktuális állásáról, a közeli jövőt meghatározó trendekről és felvázolunk egy általános modellt, ami az iparági szereplők között korábban kialakult együttműködés helyett lépett életbe, ezzel változtatva meg azokat az igazodási pontokat a kutatók számára, amelyek mentén az új helyzetben versenyképes szolgáltatásokkal tudnak a piacon megjelenni