Emlődaganatos nőbetegek pre- és posztoperatv pszichológiai állapotának vizsgálata az észlelt fájdalom, a betegség attribúciók, és az egészségmagatartás összefüggésében

Az orvosi pszichológiai kutatások kiemelt területe a kórházi fekvőbetegek pre- és posztoperatív pszichológiai állapotának feltárása. Jelen tanulmány célja volt megvizsgálni az emlődaganatos nőbetegek pszichológiai állapotát műtét előtt (szorongás, depresszió) és műtét után (szorongás, észlelt stressz, életminőség) az észlelt fájdalom, a betegség attribúciók, és az egészségmagatartás összefüggésében. Hozzáférési mintavétel alapján összesen 128 fő vett részt a kutatásban (műtét után 101 fő). Eredményeink megerősítették a műtét előtti szorongásszint és a műtét után észlelt fájdalom összefüggését. Továbbá igazolást nyert a testmozgás protektív és a dohányzás kockázatnövelő szerepe a pszichológiai állapotra és az életminőségre nézve. A betegség attribúciós stílusok közül a pszichológiai okfejtés szerepe volt meghatározó. A kapott eredményeket a szociodemográfiai mutatók különbségei tovább árnyalták. A dolgozat a védőfaktorok erősítésére és további vizsgálatok kezdeményezésére hívja fel a figyelmet

Spiritualitás - vallás - egészség. Fiatalok mentális egészsége a spirituális jóllét mutatóinak tükrében = Spirituality — religion — health. Youth’s mental health in light of the indicators of spiritual well-being

A pozitív pszichológiában az ún. humán erősségek és adaptációt szolgáló karakterjegyek között tartjuk számon a spiritualitást. A serdülőkori spiritualitásnak különösen nagy jelentősége van, hiszen hatékony védőfaktor és fejlődéstani erőforrás. Jelen tanulmányunkban ezért azt vizsgáltuk, hogy a spirituális jóllét miként függ össze a mentális egészség két mutatójával, a depressziós tünetegyüttessel és az élettel való elégedettséggel. Kérdőíves adatfelvételünk során 656 szegedi középiskolást kérdeztünk meg (életkoruk 14—21 év, átlag = 16,5 év, szórás = 1,5 év, a minta 49,1%-a lány). A függő változóként szereplő depressziós tünetegyüttes és az élettel való elégedettség, valamint a független változóként alkalmazott spirituális jóllét mutatói (vallási és egzisztenciális jóllét) közötti összefüggések elemzéséhez többváltozós lineáris regresszióelemzést (stepwise módszert) alkalmaztunk, a modellbe olyan egyéb potenciális védőfaktorokat is bevonva, mint az optimizmus és a belső/külső kontroll. A kétoldalú kapcsolatokat jellemző korrelációs együtthatók megerősítik az optimizmus és a belső kontroll, valamint az egzisztenciális jóllét összefüggését az alacsonyabb depressziópontszámmal és az élettel való elégedettség nagyobb mértékével. A többváltozós elemzés szerint a depresszió legerősebb prediktora az optimizmus, amit az egzisztenciális jóllét követ; az élettel való elégedettség esetében a sorrend fordított. Emellett a külső kontroll nemcsak depresszióra hajlamosít, hanem rontja az élettel való elégedettséget is. Eredményeink alapján arra következtethetünk, hogy azok a serdülők, akik optimisták, választ találnak az egzisztenciális kérdésekre, és nem a külső kontrollban bízva hozzák döntéseiket, kevésbé hajlamosak depresszióra és életükkel is elégedettebbek. | In positive psychology, spirituality has been viewed as an element of human strengths and adaptation-prone characters. Adolescent spirituality has particularly a great significance since it may be an effective protective factor and developmental asset. In the present study, we investigated how spiritual well-being might be related to two indicators of mental health, namely, depressive symptomatology and satisfaction with life. The data collection of the questionnaire survey was going on among 656 high school students in Szeged, Hungary (age range between 14—21 years, mean = 16.5 years, SD = 1.5 years of age, 49.1% of the sample was female). Associations between depression and satisfaction with life (as dependent variables) and indicators of spiritual well-being (religious and existential well-being as independent variables) were assessed using multiple linear regression analysis (stepwise method) including other potential protective factors, such as optimism and internal/external locus of control. Correlational coefficients characterizing bidirectional connections reassured the relationship of optimism, internal locus of control, and existential well-being with lower level of depression scale points and greater amount of satisfaction with life. According to the multivariate analysis, optimism was the strongest predictor of depression that was followed by existential well-being; in terms of life satisfaction, the order was the reverse. Besides, external locus of control proned to depression as well as it worsened the level of life satisfaction. Based on these findings, we may conclude that adolescents who are optimistic, find an answer for existential requests, and do not make their decisions based on external locus of control, are less likely to have depression and more likely to be satisfied with their lives

A belső/külső kontroll és a serdülőkori szerfogyasztás összefüggésének jelentősége a magatartás-orvoslásban = The significance of the relationship between external/internal locus of control and adolescent substance use in behavioral medicine

A káros szenvedélyek kezelése és megelőzése kiemelt népegészségügyi prioritás a modern társadalomban. Az orvosi gyakorlatban a biokémiai folyamatokkal összefüggésben egyre nagyobb szerepet kap az addikcióra hajlamosító személyiségjegyek feltérképezése, mint amilyen a belső/külső kontroll. A belső kontrollal rendelkező egyének például jobban odafigyelnek egészség-magatartásukra; hiánya viszont rontja a stresszoldás hatékonyságát, ami növeli a szerfogyasztáshoz fordulás valószínűségét. Célkitűzés: Jelen tanulmányunk célja, hogy megvizsgáljuk a serdülő fiatalok körében a szerfogyasztás (az életprevalencia és az aktuális szerfogyasztási státus) összefüggését a belső/külső kontrollal. Módszer: Kérdőíves adatfelvételünk során 656 szegedi középiskolást kérdeztünk meg (életkoruk 14–21 év, átlag: 16,5 év, szórás: 1,5 év, a minta 49,1%-a lány). A függő változóként szereplő szerfogyasztási mutatók és a független változóként alkalmazott belső/külső kontroll skálapontok közötti összefüggéseket a logisztikus regresszió segítségével kiszámolt esélyhányadosok igazolták, míg a nem kontrollváltozóként fordult elő. Eredmények: A fiúk körében a belső, a lányok körében pedig inkább a külső kontroll alskálájának a pontszámai voltak nagyobbak. A külső kontroll növelte, a belső kontroll viszont csökkentette a szerfogyasztás esélyét, azonban a belső/külső kontroll jelentősége az egyes szerfogyasztási típusoknak és a prevalenciaértékeknek megfelelően is eltéréseket mutatott. A dohányzás esetében a kipróbálást, a marihuánafogyasztás esetében viszont az aktuális szerfogyasztást befolyásolta, és amíg előbbinél a nem egyáltalán nem játszott szerepet, addig az utóbbinál meghatározó volt. Következtetések: Mindezek azt sugallják, hogy a magatartáskontroll igen fontos szerepet tölthet be a szerfogyasztás serdülőkori megelőzésében. Ennek fejlesztésére kiválóan alkalmasak a kognitív terápiás módszerek, s az ezeket hatékonyan kiegészíthető autogén relaxációs tréningek is. Orv. Hetil., 2011, 152, 331–337. | Prevention and treatment of the addictions are key public health priorities in modern society. In medical practice, in relation to the biochemical processes, mapping the addiction-prone personality traits, like external/internal locus of control are getting more and more attention. Individuals with high level on internal locus of control, for example, tend to take care of their health behavior; the lack of it, on the other hand, may worsen the effectiveness of stress release which may increase the likelihood of turning to substance use. Aims: The main goal of the present study was to investigate the relationship between adolescent substance use (both lifetime prevalence and the actual substance user status) and external/internal locus of control). Method: The data collection of the questionnaire survey was going on among 656 high school students in Szeged (age range between 14-21 years, mean = 16.5 years, S.D. = 1.5 years of age, 49.1% of the sample was female). Associations between indicators of substance use (as dependent variables) and scale points of external/internal locus of control (as independent variables) were assessed using odds ratios calculated by logistic regression analyses, whereas gender was used as a controlling variable. Results: Among boys, scale points of external, among girls, those of internal locus of control showed higher values. External locus of control increased, whereas internal locus of control decreased the risk of substance use, however, the relative role of external/internal locus of control was different according to the type of substance use and the prevalence values. In terms of smoking, lifetime prevalence, whereas in terms of marijuana use, the actual user status was influenced. In addition, while the latter one was also affected by gender, it did not play a role at all in the previous one. Conclusions: All these findings suggest that behavioral control may play a particularly important role in prevention of adolescent substance use. For developing this, methods of cognitive therapy would be effective to be completed with autogenic relaxation training as well. Orv. Hetil., 2011, 152, 331–337