The relationship between health-awareness and academic achievement on a national representative sample

LBL

Hajnalka Fenyes (ed.) (2015). Volunteering and new type of volunteering among the higher education students

K

A motiváció szerepe a felsőoktatási lemorzsolódásban és perzisztenciában

A felsőoktatási oktatás lemorzsolódás jelentős oktatáspolitikai kérdés, amelynek hátterében számos befolyásoló faktor állhat. Az egyik legjelentősebb tényezőt a motiváció jelenti, s habár nehéz az öndeterminált és külső, mások által szabályozott motivációs szegmenseket élesen elkülöníteni egymástól, általánosságban nézve elmondható, hogy a belső motiváció a perzisztenciával korrelál, míg a külső motiváció inkább a lemorzsolódással hozható összefüggésbe. Tanulmányunkban e két típusú motiváció perzisztenciára gyakorolt hatását vizsgáltuk meg, az IESA-TESCEE 2015 (N=2015) adatbázisán keresztül. Eredményeink alapján a legkiemelkedőbb motivációs tényezőnek a baráti és családi példa követése mutatkozott, feltételezhetően internalizált motivációs bázisként. A tudásgyarapítás, valamint a munkavállalás kitolásának motivációja pozitívan hatott a perzisztenciára. Lineáris regresszióanalízisünk eredményei alapján a háttérváltozók kontrolálása mellett sem a külső, sem a belső motiváció faktorként való kezelése nem mutatott szignifikáns hatást a perzisztenciára, ugyanakkor a társadalmi háttérváltozók tekintetében a nem, az apa iskolai végzettsége, valamint a tanuló tagozatának típusa mutatkozott jelentősnek.A felsőoktatási oktatás lemorzsolódás jelentős oktatáspolitikai kérdés, amelynek hátterében számos befolyásoló faktor állhat. Az egyik legjelentősebb tényezőt a motiváció jelenti, s habár nehéz az öndeterminált és külső, mások által szabályozott motivációs szegmenseket élesen elkülöníteni egymástól, általánosságban nézve elmondható, hogy a belső motiváció a perzisztenciával korrelál, míg a külső motiváció inkább a lemorzsolódással hozható összefüggésbe. Tanulmányunkban e két típusú motiváció perzisztenciára gyakorolt hatását vizsgáltuk meg, az IESA-TESCEE 2015 (N=2015) adatbázisán keresztül. Eredményeink alapján a legkiemelkedőbb motivációs tényezőnek a baráti és családi példa követése mutatkozott, feltételezhetően internalizált motivációs bázisként. A tudásgyarapítás, valamint a munkavállalás kitolásának motivációja pozitívan hatott a perzisztenciára. Lineáris regresszióanalízisünk eredményei alapján a háttérváltozók kontrolálása mellett sem a külső, sem a belső motiváció faktorként való kezelése nem mutatott szignifikáns hatást a perzisztenciára, ugyanakkor a társadalmi háttérváltozók tekintetében a nem, az apa iskolai végzettsége, valamint a tanuló tagozatának típusa mutatkozott jelentősnek

Kockázatvállaló magatartás a családszerkezet függvényében, valamint hatása a tanulmányi eredményességre

K

A sportperzisztencia vizsgálata az egészség, kapcsolati háló, motiváció és tanulmányi eredményesség függvényében

Although there is scarce research in the area of sport persistence, investigating it can make a significant contribution to a thorough examination and understanding of the factors underlying an athlete’s activity. It integrates the components of physical activity, sports motivation and commitment, as well as the factors affecting them. However, the network between them is not yet clear. The aim of this research is to investigate the factors influencing sports persistence. For this we used the PERSIST 2019 database, which contains student data of higher education institutions in the eastern region of Hungary, as well as higher education institutions in Slovakia, Romania, Ukraine and Serbia (N=2201). Factors influencing sports persistence were examined by linear regression analysis. The examined factors (socio-demographic background, objective and subjective health-awareness, integration and network, sport motivation, academic achievement) were included through five models. Based on results, the role of socio-demographic factors is less important: only the effect of gender and training field is significant. Concerning health awareness, the effect of sports frequency and certain forms of risk-behaviour are also significantly positive. Coping has a positive effect, and satisfaction with leisure activities results are higher while satisfaction with teacher quality lowers sports persistence. Sport embeddedness is significant in maintaining sports persistence, but the role of relationship network is not significant. Intrinsic and introjected sport motivation has a positive while extrinsic motivation has a negative effect. Finally, the retaining power of objective academic performance was detectable. Although the results provide a solid basis, they do not yet provide an accurate picture of the factors affecting sport persistence. Therefore, in the future it is worth comparing and analysing the results with factors influencing physical activity and sport motivation.A sportperzisztencia, bár kevésbé kutatott terület, vizsgálata jelentősen hozzájárulhat a sportoló tevékenységének hátterében álló tényezők alapos vizsgálatához és megértéséhez. Integrálja a fizikai aktivitás, a sportmotiváció és sport melletti elköteleződés komponenseit, valamint az ezekre ható faktorokat. Az ezek közötti kapcsolathálózat azonban még nem tisztázott. A kutatás célja a sportperzisztenciára ható faktorok vizsgálata egy egyetemi mintán. Ehhez a PERSIST 2019 adatbázist használtuk, amely Magyarország keleti régiójának felsőoktatási intézményeinek, valamint Szlovákia, Románia, Ukrajna és Szerbia felsőoktatási intézményeinek hallgató adatait tartalmazza (N=2201). A sportperzisztenciára ható faktorok vizsgálata lineáris regresszióanalízissel történt meg, amely során öt modellen keresztül történt meg a vizsgált faktorok (demográfiai háttér, objektív és szubjektív egészségtudatosság, integráció és kapcsolati háló, sportmotiváció, tanulmányi eredményesség) bevonása. Az eredmények alapján a szocio-demográfiai háttér szerepe kevésbé jelentős, csupán a nem és a képzési terület hatása szignifikáns, amely alapján a férfiak és a sport képzési területen tanulók szignifikánsan sportperzisztenciája magasabb. Az egészségtudatosság vonatkozásában a sportolási gyakoriság és egyes egészségkárosító magatartásformák hatása is szignifikánsan pozitív. A megküzdés pozitívan hat, az elégedettség esetében pedig a szabadidős tevékenységekkel való elégedettség magasabb, míg az oktatói minőséggel való elégedettség alacsonyabb sportperzisztenciát eredményez. A sportbeágyazottság szerepe jelentős a sportperzisztencia megtartásában, a kapcsolati mintázatok szerepe azonban nem szignifikáns. A belső és bevetített sportmotiváció pozitív, a külső motiváció pedig negatív hatást fejt ki. Végül az objektív tanulmányi eredményesség megtartó ereje volt detektálható. Az eredmények bár biztos alapot nyújtanak, még nem adnak pontos képet a sportperzisztenciára ható faktorokról, ezért a jövőben szükséges az eredményeket a fizikai aktivitás sajátosságait, valamint a sportmotivációt befolyásoló faktorok eredményeivel összevetni és elemezni

Territorial Differences In The Health-Awareness Of Students Learning in Sport Schools in Hungary

LBL

Adolescents' health behaviour according to sport and family structure

L

Coping and Sport-motivation of Adolescent Handballers in Debrecen

K